Saját szemünk íriszdiagnosztikája otthon, avagy a szem elárulja rejtett betegségeinket

Forrás: dr. Alexander Sztrasnij orvos-természetgyógyász

Ferencsik István természetgyógyász, aki egy külön könyvet szentelt ennek a tudománynak hívta fel figyelmemet először az íriszdiagnosztikára. Nagyon érdekes dolgokról írt rövid könyvében. Ezen kívül nagyon közel állnak hozzám Sztrasnij doktor írásai, mely mögött abszolút hitelességet, sok-sok tapasztalatot és alázatot érzek. Az íriszdiagnosztikáról azt írja, hogy pár évtizede került be a köztudatba és általában százszoros nagyításban a szemet vizsgálva állapítják meg a különféle elváltozásokat.

Egy nagyszerű diagnosztizálásra alkalmas eszköz, ám tapasztalatai alapján nem alkalmas pl. agyvérzés megállapítására, sőt egy húsz éve dohányzó tüdőzónája is foltnélkülinek bizonyult. A szivárványhártya ugyanis zónákra van felosztva, mely szervekhez rendelhető, így könnyű megállapítani melyik szervvel van a probléma. Gerinc, szív, gyomor, prosztata, idegi, immun problémák, belső szervi, genetikai fogékonyság, tünetmentes betegségek megelőzése, stresszhelyzetek, toxikus anyagok hatásának kimutatása, élettartamunk kiszámítása vagy petefészekkel kapcsolatos problémák felfedezésére kiváló ez a vizsgálat. Ám cukor, asztma, rossz indulatú daganat megállapítására nem alkalmas állítólag.

Saját szemünk íriszdiagnosztikája otthon

Tükörben mi magunk is megnézhetjük a szemünket, vagy meg is kérhetünk erre egy lelkes jelentkezőt. Lehetőleg nagyítót használjunk. Ha a szemünk világos színű, akkor a napfényre érzékenyebbek vagyunk, így érdemes napszemüveget hordani. De nem mindegy, hogy ez milyen minőségű, és érdemes gyakran bevizsgáltatni, mert ha már egyes helyeken a szemüveg rétegei nem megfelelően védenek, akkor mivel a pupilla kitágul, akkor jobban sérülhet ezáltal a szemüveg mögött, mintha nem hordanánk napszemüveget (látszerész, vagy napszemüveg árus pár másodperc alatt be tudja mérni szemüvegünket). Az idegrendszerre van rossz hatással a napfény ez esetben. Ez hasonló a herpes simplex vírushoz, melyet a stressz, vagy napfény is kihozhat.

Ha sötét a szemünk, akkor kevesebb fény jut az agyunka, hiszen a pupilla nem más, mint egy üres nyílás a szivárványhártyán. Ez főleg télen okozhat problémát. Ilyenkor érdemes ezt kiküszöbölendő ginzeng gyökeret fogyasztani.

A tömör szivárványhártya (sűrű szálak, rostok) sok energiára utal. Ez esetben előfordulhat fejfájás, és kitörő idegeskedés, mert ilyenkor az ember nem tudja uralni a sok felbukkanó energiáját… Ez hasonló a sűrű, nagy szemöldökhöz, mely szintén erről tanúskodik, lásd: Vajon mit árul el rólunk és másokról a külső? arcunk külcsín, kinézet alapú titkai

A laza rostok és lyuk gyenge immunitásra, pszichoszomatikus betegségekre utalhatnak. Ha pedig körök és félkörök jelennek meg a szivárványhártyában, akkor elképzelhető, hogy negatív érzelmeket tartogatunk magunkban, és hajlamosak vagyunk a szorongásra, mely károsítja az idegrendszert. Emellett a fehér színű ív az érelmeszesedés tanúbizonysága. Ha pedig foltokat találunk az íriszdiagnosztika alkalmával, akkor meg kell nézni, hogy mely területeken van ez, hiszen létezik egy térkép, mely felosztva a szemet megmutatja, hogy mely szervvel van a probléma. Ez hasonló a reflexológiához. A reflexdiagnosztikával amúgy is vissza lehet ezeket ellenőrizni, hiszen az íriszdiagnosztika még nem teljes körűen elismert tudomány, sokan kételkednek benne, bár sok tapasztalat áll mögötte. Száz százalékos megoldás amúgy sem létezik, így szépen kiegészíti a többi diagnózist, de érdemes szemorvossal elvégeztetni az íriszdiagnosztikát Sztrasnij doktor szerint.