Hasznos tippek az egészséges élethez

Forrás: dr. Lenkei Gábor előadása

Nagyon tisztelem a nagy tudású orvosokat, gyógyítókat, akik a józan paraszti észt felhasználva, ha kell megkérdőjelezve a dolgokat kiállnak elénk és tanítanak minket, nem visszatartva a tudást, hogy egy egészséges, minőségi életet élhessünk. Tudom, hogy akár egymásnak ellent mondó elméletekből nincs hiány, de néhány alap dolgot közösen vegyünk át. Használjuk a józan paraszti eszünket, figyeljük meg a dolgokat, tapasztaljunk és előbb utóbb össze áll a kép, még, ha nincs is olyan megoldás, ami mindenkinek, mindig megfelelő lenne.

Tipikus hiba, hogy az elme arról szeret véleményt alkotni, amit nem is ismer és mi meg sem kérdőjelezzük. Ez a racionalitás, mint elhárító mechanizmus a pszichológiában. Általánosságban elmondható, hogy van néhány dolog, amely egész biztosan kihat egészségünkre és, ha megfelelően gondozzuk testünket, lelkünket, akkor nagy eséllyel egy békés, boldog életben lehet részünk.

 

Az egészség megőrzésének lépései

– Stresszmentes, félelemmentes élet

Nyilván történnek olyan dolgok, amik nincsenek az ínyünkre, de mielőtt ezeket megváltoztatnánk, előbb meditáció, jóga, tai chi stb. és az önismeret segítségével tegyünk rendet magunkban. Lehet, hogy jönnek olyan dolgok, amiken nem tudunk változtatni ezután sem de, hogy hogyan éljük meg mindezt, azon minden esetben tudunk változtatni. Megváltozik a szemléletünk, és az egész életünk pozitív irányba…

– Lehetőleg minden nap mozogjunk, sportoljunk

Világos, hogy semmire nincs időnk, főleg önmagunkra, de lehet bicajjal dolgozni menni, vagy villamosozás helyett pár megállót sétálni hazafelé stb. Próbáljunk legalább 20-30 percenként picit megmozdulni a munkahelyen is, ha lehet nyújtózni egy nagyot, levegőzni stb. és ne üljünk egy helyben. Az élet, maga a mozgás…

– Próbáljunk minőségi és változatos ételeket enni

Nem mindegy, hogy az omlós hús falatok pl. csak az elmének biztosítanak élvezetet, vagy a testünknek is. Ha a csirke pl. egy nm-en nevelkedett ötven csillió társával és nem is rendelkezik emiatt megfelelő izmokkal, ínakkal és mindenféle mű tápszerrel etették, akkor nem csoda, ha omlós az a falat… A zöldség, gyümölcs fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni.

– Próbáljunk tisztítókúrát tartani 1-2-szer évente

Hihetetlen, hogy a kocsinkat, lakásunkat kitakarítjuk rendszeresen, de a testünket szinte sohasem. Fontos lenne tavasszal és ősszel nagy takarítást tartani. A test meghálálja és így legalább újra tudjuk díjazni a finom falatokat, mikor véget ér a kúra. A tisztítókúrákról bővebben.

– Ne vigyük túlzásba a káros szenvedélyek fogyasztását

Itt a cigire, alkoholra gondolok főképpen. Mit akarunk vele pótolni? Tényleg szükségünk van rá? Kis mennyiségben nem biztos, hogy gondot okoz, de azért ne essünk át a ló másik felére.

– Lehetőleg ne hízzunk el

Ez persze testalkat függő is, de a sok felesleget, mérget a testünk, ha nem tudja kiüríteni, akkor többek között a kötőszövetekbe rejti el.

– A megelőzésen, prevención legyen a hangsúly

Ne várjuk meg, amíg összedől a ház, figyeljünk az apró jelekre (fejfájás, bőrkiütés, fáradtság, megfázás stb.), a test jelzi, ha gond van. Könnyebb, kevesebb energiába kerül és hatásosabb itt megállítani a bajt. Ellenőrizzük rendszeresen a testünk működését: pl. labor, tünetek alapján. De gyorsan el lehet sajátítani néhány egyszerű fogást, pl. az akupresszúrában lévő vészpontok, melyek azonnal jelzik, ha egyik fontos szervünkkel probléma van, vagy ott az íriszdiagnózis, nyelvdiagnózis, reflexológia stb. Nagyon érdekes tudomány. Évek óta tanulmányozom őket és szinte nem lehet betelni velük.

– Lelki aspektusok

Fontos, hogy a háttérben sem nyomasszon minket lehetőleg semmi (hipostressz reakció). A problémákat megtanuljuk kezelni, illetve megoldani, az önismeret fejlesztésével és megtaláljuk saját célunkat is. Ha pedig szárba szökken a betegség állapota, akkor a pszichoszomatika is segít kideríteni, hogy konkrétan mit üzen számunkra a testünk.

A betegségeket próbáljuk meg először természetes módon rendezni (természetgyógyászat). Ezután tudunk drasztikusabb eszközöket is latba vetni, pl. gyógyszerek. Fontos, hogy megtaláljuk a kérdésre a választ, hogy miért kaptuk az élettől az adott betegséget? Mit tanulhatunk belőle? Miben gátol? stb.

– Ha nem boldogulunk egyedül kérjünk segítséget

A mentor, oktató szerepe fontos lehet, aki nem alakít ki függőséget és vele gyorsabban is tudunk haladni utunkon. Olyan hiteles embert kell választanunk, aki megvalósította azt, amit mi is szeretnénk, aki objektíven lát minket kívülről és a cél elérésében segít minket. Így lehet, hogy néha nem kívánt dolgokat kell megélnünk általa, mert ő nem nekünk fog megfelelni, hanem a bölcsebb énünknek, aki pontosan tudja mire van szükségünk.

 

dr. Lenkei Gábor tanácsai az egészséges élethez

1. Igyunk sok vizet minden nap

A salakanyagok, méreganyagokat, ha nem mossuk ki a szervezetünkből, akkor hamarabb elhasználódik, megöregszik. Ez hasonló ahhoz, mint mikor egy vödör vízzel akarunk kitakarítani egy hatalmas szobát, nem cserélve a vizet. Ha nem beszélünk, csak egy helyben ülünk, akkor is naponta 1 L vizet párologtatunk ki alapjáraton (kilélegzett levegő, székletürítés, egyéb fiziológiás folyamatok). Általában az ilyen orvosi kísérletekben 70 kg-ot vesznek alapul (átlag testtömeg).

Ennek legalább 60-65 %-a víz (életkor függő is a dolog). Érdemes víztisztítót, vagy lágy fluormentes ásványvizet inni, bár más álláspontok alapján az ásványi anyag is telítődhet a szervezetben hosszú távon. Igyunk naponta 10 kg (testsúly tömege) / 4,5 dl-nek megfelelő vizet miután kiszámoltuk, hogy mennyi vízre van szükségünk. Sokszor az acetonszagú lehelet is jelezheti, hogy vízhiányban szenvedünk és gyermekeinknek több vízre van szüksége különben felborul az anyagcsere. Kiszáradt embereket amúgy sem lehet gyógyítani. És, ha belegondolunk az infúzió is sót és vizet tartalmaz többek között és jószerivel vízből származunk…

2. Együnk sok sót

Régen a só fizető eszköz volt, és a sóra nagy szüksége van a vesénknek, olyannyira, hogy visszaszívásnál próbálja megőrizni azt, de nyilván lehetetlenség az összes szervezetben lévő sót megőriznie. Az állatoknak sokszor ki van tévő az itatok mellett a nyalósó. Nem áll mellette kardiológus, aki megvizsgálná az állatokat és nincs kiírva, hogy mennyi sót ehetnek, nehogy túl sokat egyenek belőle… Szóval ne féljünk a sok sótól, a szervezetnek szüksége van rá. Lenkei doktor szerint rengeteg orvosi vizsgálat bizonyította be, hogy a sok sónak semmi köze sincsen az érrendszeri problémákhoz. Ettől függetlenül természetgyógyászati körökben is felmerült, hogy tilos sót enni, mert az organikus só megtalálható pl. a hagymában stb. (lásd pl. Ferencsik István publikációi).

3. Vegyünk be minden nap sok-sok C vitamint

Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas tudósunk is hivatkozott rá, hogy az élelmiszer boltokban nagy mennyiségben kellene árulni a C vitamint. És nekem a skorbutot túlélő világ felfedezőinek legénysége is eszembe jut, akik életüket a hosszú hajó útjukon utazva szintén a C vitaminnak köszönhették. Lenkei doktor azt javasolja, hogy az előírt napi 60 mg helyett 2-3-4000 mg aszkorbinsavat vigyünk be (patikában lehet kapni), mely limonádéként is megiható és ne felejtsünk el hozzá sok-sok vizet inni. Ez egy csapott mokkáskanálnak felel meg, mert átlagosan 2-3 gramra van szükségünk / fő / nap. Arra vigyázzunk, hogy ha teába tesszük 60 celsius fok alatti legyen a víz hőmérséklete, különben tönkre megy a benne lévő vitamin értéke. Használjuk a józan eszünket, hívja fel figyelmünket dr. Lenkei. Pl. kiszámolható, hogy néhány pár kg testtömegű állatnak – mely képes vitamint előállítani -, valóban elég lehet a 60 mg C-vitamin naponta. De akkor nekünk, hogyan lehet ennyi C-vitamin elég, ha átlagosan nem pár kg-ot, hanem 70 kg-ot nyomunk a mérlegen? Ez alapján számolták ki, hogy nekünk mennyi C vitaminra van szükségünk.

 

Néhány tévhit a koleszterin kapcsán

A labor kapcsán írtam már a koleszterin értékekről. Most dr. Lenkei Gábor álláspontját ismertetve leírom, hogy a szervezet intelligens és nem kell félni a sok koleszterintől, mert a túlzott koleszterintől a szervezet megszabadul. Ha azonban nincs zsír, ami az epét meghajtja, akkor visszaszívódik és magas lesz a koleszterinszint anélkül, hogy sok zsíros ételt ettünk volna. Erre jutottam én is és írtam is erről a jelenségről, lásd vegetarianizmus hatásai, ha nem hajtjuk meg az epét…

Ez olyan, mint a lefolyó, ami nincs kitisztogatva, ezért kell reggel jól meghajtani. A „kole” egyébként epét jelent, a „szterin” pedig egy zsíros, kenőcsös anyagra utal, ezzel a kifejezéssel szokás illetni az ilyen állagú anyagokat. Azért neveztük koleszterinnek, mert az epéből lett először kimutatva. A máj kiveszi a vérből a felesleges koleszterint, mely az epehólyagba ürül. Innen a patkóbélbe ömlik, ha a következő táplálkozásnál zsírt eszünk és a felesleg távozik a szervezetből. De, ha nem hajtjuk meg az epét, akkor epe és koleszterin pangás jön létre. Van akinek az epehólyagja bánta a dolgot, amit ki kellett műteni…

És, ha kevés a koleszterin, akkor is kivon koleszterint a májunk, folyamatosan. Így képződik az epesav, hiszen különféle enzimekre van szükségünk az emésztéshez. Van, akinek magasabb a koleszterinje, ez személyfüggő is lehet, de dr. Lenkei szerint ez nem probléma, nyugodtan ehetünk zsíros ételeket. Ha ismét a józan eszünket használjuk és pl. elhisszük, hogy a tojás koleszterin hatása káros, akkor miért nem kap agyvérzést, infarktust, érelmeszesedést a kis csirke? 30-40 éve hívják fel erre a figyelmünket mégis nő ez a szám, akik ilyen megbetegedést kapnak, ez hogyan lehetséges?

Kellő mennyiségű koleszterinre szükség van, mert a D vitamin előállításához, az immunrendszer, stresszhormonok (segíti a szervezet ellenállását a stresszel szemben), idegrendszer (agy, gondolkodás), nemi hormonok megfelelő működéséhez, illetve az összes sejtünk (sejthártyájára ható pozitív hatása miatt) stb. elengedhetetlen a koleszterin.