Azonnali emelkedés a tudatosság irányába – megszabadulás, önismeret, önmegvalósítás fejlesztése

Forrás: Sri Vasudeva: Belül keresd Istent, önmagunk felfedezésének útja

Régen (pár hónapja:)) azt hittem, hogy az emelkedettség egyszer csak megjelenik és semmi sem lesz a régi. Persze nem élményre gondolok, mert azt már tudom, hogy jön s megy. És tiszavirág életű – boldogság, megszabadulás, önismeret, önmegvalósítás fejlesztése
Most pedig azt tapasztalom, hogy van olyan, hogy a régebbi tudatállapotokat tapasztalom, de mégis egyfajta fényesség, lelkesedés bugyolálja azt be, mert a fegyelmezett gyakorlások ereje megédesíti a hétköznapokat.

És ez annyira lelkesítő, hogy ösztönöz tovább. És csinálom a meditációt. Ez pedig tovább emel. Mint egy lépcső, be tudjuk járni a szinteket. De semmi nem változott, csak annyi, hogy döntés kérdése alapon, bármikor bejárhatók a szintek. Mintha lenne egy varázsszerem amivel azonnal fel tudok menni. De nem a drogokra gondoltam.:) Vagy igen?:) Viccen kívül az ima, mantrázás és meditáció nagyszerű erő a kezünkben, mely a fegyelmezett, rendszeres munkával folyamatosan megemeli a tudatosságunkat.

A boldogság és megszabadulás egyik receptje + két eszköz

– Amikor csak tehetjük gondoljunk a magasabb intelligenciára és ajánljuk fel a tevékenységeinket, önmagunkat neki.
– Negatív társaság helyett pozitívat keressünk, akik felemelnek minket (azért mi se húzzuk le őket, mert akkor ők is mást fognak keresni ugyebár.:))
– A bennünk lévő negatív gondolatokat is oldjuk fel (gondolhatunk másra, vagy kérhetjük a magasabb intelligencia segítségét, hogy elég bölcsek legyünk ahhoz, hogy átugorjuk ezt a felesleges ítélkezős játékot). A negatív a negatívat vonzza, a pozitív pedig a pozitívat. A jó kertész is kihúzz a gazt és a helyébe virágot ültet. És mikor egy egész csapat gondol egy ember gyógyulására az hihetetlen erővel bír.

– Elménket fegyelemmel tegyük a barátunkká. Csak pozitív dologgal „etessük”, hogy azt adja viszonzásul nekünk. Ennek kitartásában segít az értelmünk: ,,Ugye az sehova nem vezet, ha megint dühbe jövünk és elküldjük a másik embert a pélóba?”
– Eszköz: tartsunk az elmében egy gondolatot. Mindig. Ez az idomítás. Vagy „egyhegyűsítés”.
– Másik eszköz: Légy tanúja az elmédnek. Erről a technikáról bővebben, lásd: A depresszió, kedvetlenség, rossz kedv, levertség, fáradékonyság, fáradtság egyik hatásos ellenszere

– Ha a világ a magasabb intelligencia játszótere, lássuk meg mindenben és mindenkiben őt. Nem könnyű, de a nagy bölcsek szerint nem is lehetetlen vállalkozás. A lelke legmélyén mindenki jó. Erre fókuszáljunk, nézzük meg, hogy a másik ki lehetne, ha már megszabadult volna.
– Mindenbe vonjuk be a magasabb intelligenciát és kérjünk tőle védelmet, útmutatást. Ha nem találod a választ, menj mélyebbre önmagadban és meg fogod látni.

– Félelem = tudatlanság (ismeretlentől félünk). Ne féljünk a helyzettől, nézzük meg, hogy a magasabb intelligencia mit akar vele megmutatni nekünk azáltal, hogy kihívás elé állított minket. Szent János evangéliuma: ,,A szeretetben nincsen félelem, a tökéletes szeretet elűzi azt.”

– Sri Vasudeva még megemlíti a beteg, gyűlölködő embert, akinek több szeretetre van szüksége.
– Élj a jelenben. Erről bővebben, lásd: Szabó Lőrinc és a valódi boldogság kapcsolata. Avagy a tudomány, vallások és művészet egyesítése – Szabó Lőrinc versek, versei és költészete, most, jelen
– Ne ítéld el a világot, próbáld megérteni.

Önismeret, önmegvalósítás fejlesztése

A világi ember a magasabb intelligenciáról mond le, míg a vallásos ember, az önmegvalósító pedig a világról. Mégis őt szokták sajnálni. De vajon melyikről könnyebb lemondani a mindenségről, vagy a társadalomról? Aki a magasabb intelligenciát megkapja, mindent megkap. Sri Vasudeva elmesél egy történetet, amiben a király három feleségei bármit kérhetnek a királytól. Az első egy nyakláncot, a második egy karperecet kér, a harmadik a királyt választja.

Ha a királyt választja mindent megkap, nemcsak egy nyakláncot, vagy karperecet, igaz? Ez a jó döntés. Ha a magasabb intelligenciát választjuk, mindent megkapunk. És, aki egyesül vele, többé már nem kell semmit kérnie tőle. Nagyszerű módszer az is, ha miközben a munkánkat végezzük, elképzeljük, hogy a magasabb intelligencia bízta ránk az adott feladatot (hiszen az mindent magában foglal).

Nem véletlenül mondta Jézus Pilátusnak a következőt:
– Tudod-e, hogy hatalmamban áll, hogy szabadon engedjelek, vagy keresztre feszítselek?
– Nem tehetnéd meg, ha Isten nem adta volna meg neked a hatalmat hozzá.

Ha a munkát feladatnak tekintjük a fizetséget a magasabb intelligenciára bízzuk, akkor boldogabbak leszünk. Sri Vasudeva miután megszabadult, örömmel oktatta a gyerekeket tanárként és már az elég jutalom volt számára. A fizetség a végén csak hab volt a tortán.

Finom hatások, melyek a hangulatunkat felemelik, vagy lerontják

Ezen kívül a környezet is finom szinten hat ránk. Pl. más egy kórház várótermében ülni, mint a gyönyörű természetben. Aki érzékeny ki is olvashatja, ki ült előtte a váróteremben az ő székében. És vannak mudrák (kéz és láb tartások), amik pl. levédhetnek minket ilyen esetekben.

A fegyelmezettség és elme ereje, lásd Bhagavad-gíta és egyéb szentiratok

,, A tétlen elme az ördög műhelye.” Ezért nem mindegy mire gondolunk, pillanatról pillanatra. A Bhagavad-gítában ezt olvashatjuk: ,,Az elme lehet önmagunk barátja és ellensége.” Reggel felébredés után meghatározó, hogy mire gondolunk. Mivel indítjuk a napot, ugyanis nem érdemes bal lábbal felkelnünk.