Gyógyíthatatlan betegségek gyógyítása – hagyományos kínai orvoslás 2/1.

Forrás: prof. dr. Pálos István, A hagyományos kínai orvoslás

Több kínai professzorral, és magyar orvossal beszélgettem, olyanokkal is, akik kínaiul végezték el Kínában az orvosit, és hála istennek abban egyet értettek – mert sok mindenben nem -, hogy prof. Pálos István az egyik leghitelesebb orvos, aki a kínai medicinában elmélyedt.

Gyógyíthatatlan betegség nincs?

Csak gyógyíthatatlan páciens? Nem biztos, mert vannak örökletes és természeti hatások, sorsbeli tényezők stb. miatt kialakuló betegségek, így sosem szabad általánosítani, attól függetlenül, hogy mindent meg kell tennünk a gyógyítás, gyógyulás érdekében.

A leghatékonyabb, ha a keleti és nyugati medicina összegzi tudását, tapasztalatait

A múlt században Kína bölcsen összegezte a több ezer éves bölcs és hatékony népi természetgyógyászati eljárásokat a modern nyugati orvoslással miután szigorú ellenőrzések alá vetették azokat. Így akár sok száz évig titkosan csak első fiú szülöttnek tovább adott hatékony gyógyítási eljárásokat fedtek fel Kínában összegezve az emberiség orvoslás terén elért tudását, tapasztalatát. Hihetetlen kincsről beszélhetünk, mely ötvözi a nyugatis és keleti medicinát. Komoly orvostovábbképző programok indultak be, ahol ezt a tudást tovább adták és elérhetővé tették mindenki számára. Így gyógyíthatatlannak tűnő betegségeket is sikerült meggyógyítani.

„Gyógyíthatatlannak” hitt betegségek gyógyítása

A népi gyógymódok segítségével gyógyíthatóvá váltak betegségek, melyeket addig gyógyíthatatlannak véltek:

– reumatikus ízületi gyulladás
– krónikus vesegyulladás
– súlyos daganatok
– magas vérnyomás
– súlyos gyermekparalízis
– kanyaró
– süketség
– lepra
– féregnyúlvány gyulladás kezelése sebészi beavatkozás nélkül

A hagyományos kínai orvoslás története és alap felfogása

Az alapokról, táplálkozásról, gyógyításról a kínai medicina kapcsán, már sok-sok cikket írtam, lásd hagyományos kínai orvoslás. Most egy kicsit mélyebben szeretnék belemenni a témába, így érdemes esetleg előtte a fenti linken átolvasni a cikkeket.

A nagy, megvilágosodott bölcs Lao-cse Tao tő csing (tao te king) Weöres Sándor fordításában az alapnak tekinthető, bár ez már a formanélküli csendre, végső tudásra utal, melyben már nincs sem alany, sem tárgy (minden egy, mint végső igazság, valóság), így erről írni lehetetlen (felfoghatatlan az elme számára, csak megtapasztalható)…

A jin-jang elvét leíró Változások könyvét fontos megemlíteni még, illetve azt, hogy az i. e. XI-III. században jóslócsontokon betegségekre utaló írásjeleket találtak.
Jin-nek felel meg a homályos, hideg, éjszaka, negatív, női stb. minőség, a pozitív pedig a jang, férfi, meleg minőségek. A kettő kiegészítve hozza létre az egészséget, harmóniát (ha nincs alul vagy túlműködés).

A csi (csí), Qi nem más, mint a levegő, pára, görög pneumá, melyet később az ősenergiának tartották.

A kínai medicina, orvoslás abból indul ki, hogy az emberi szervezet a természet része (ugyanazokból az elemekből jött létre) és a világegyetem kicsinyített mása. Érdekességként jegyzem meg, hogy Seneca kortársa, Philo Judakus az embert kis világnak nevezte.
Fej – égbolt reprezentánsa
Haj – csillagok-
Fül – Nap, Hold-
Lehelet – szél, lélek-
Véredényrendszer – folyók-
Testnyílás – völgy-
Föld – emberi test-
Hegy – csontváz-
4 évszak – 4 végtag-
12 hónap – 12 nagy ízesülés-
360 nap – 360 kis ízesülés-
5 elem – 5 szerv, lásd 5 fázis-
Vér – eső nimbusza e feltételezésben.

A szervezet energia forrását a „Három melegítő” adja, amit Hármas Melegítőnek szoktunk hívni manapság, mely a légzés, emésztés, és urogenitális (húgy, ivarszervi) rendszerként a vegetatív idegrendszer szervezése alá tartozik.

A Hármas melegítő meridián részei

Alsó melegítő – légzés, levegő szabályozása, ellenőrzése
Középső melegítő – emésztés, táplálék felvételét és komplex munkáját szabályozza
Felső melegítő – urogenitális rendszer, szexuális energia, szervek kémiai állapotát befolyásolja

A cikk második része itt érhető el.