Az ízek, amiket kívánunk, vagy elkerülünk elárulják a szerveink állapotát – kínai orvoslás és a gyógyszerészet története

Forrás: prof. dr. Pálos István, A hagyományos kínai orvoslás

Az orvostörténelemről már írtam korábban, de ezúttal egy új, nagyon érdekes dologról fogok írni. Hogyan tudunk szerveink állapotára következtetni akár az általunk preferált ízeknek köszönhetően? Mert nemcsak az alapján tudjuk, hogy melyik szervvel van probléma, hogy milyen érzelmeink vannak pl. szomorúság – Tüdő (yang szerve a Vastagbél), mérgelődés, hirtelen harag – Máj (yang szerve az Epehólyag) stb., bővebben lásd érzelmek – szervek kapcsolata.

Az ízek, amiket kívánunk, vagy elkerülünk elárulják a szerveink állapotát

A kínai gyógyászatban erről már írtam korábban: 5 íz ártalmai. Leendő akupresszőrként tanultuk azt is, hogy ha valaki túlzottan, vagy egyáltalán nem preferálja ezeket az ízeket, akkor következtetni lehet, hogy melyik szervével van probléma.

savanyú – Máj, Epehólyag (lásd yang szerv)
keserű – Szív, Vékonybél, Szívburok, Hármas melegítő
édes – Lép, Gyomor
csípős – Tüdő, Vastagbél
sós – Vese, Húgyhólyag

Kis mennyiségben mindegyik íz jótékony hatású és fontos, pl. kevés édesség jó az emésztésre, a Gyomornak (nagy betűvel írjuk, ezzel jelezve, hogy nem a nyugati medicina szemszögéből tárgyaljuk az egyes szerveket). De nagy mennyiségben ártalmas. És most nézzük a magyarázatot, melyet prof. Pálos könyvében találtam meg. A savanyú íz a Májra jótékony hatású, gondoljunk a savtúltengéssel járó gyomorhurutra, mert általában ez kíséri a májbetegséget. Az epekapillárisok betegednek meg és a betegség a gyomorra is átterjed. A májbetegeknél a szájíz is folyton savanyú. Tehát az összefüggés helytálló.

De ugyanígy kutakodhatunk tovább, pl. a keserű íz a szívre hat (lásd viscero visceral reflex) az epe és szív között stb.

 

Egy híres kínai orvos és a gyógyszerészet története

Li Si Csen 1518-ban született első fiú gyermekként, így megkapta a családtól az „orvoslás titkát”. Az uralkodó osztályt babonásnak, hamisnak tartotta, így helyette az egyszerű emberekhez vonzódott. A falusiak pedig idővel örömmel osztották meg vele megfigyelésükön alapuló titkaikat, melyek nagy kincsnek számítottak. Az uralkodó osztályban előfordult, hogy azzal kísérleteztek, hogy higanyt, aranyat ettek a hosszú élet titkát fürkészve. Ezen kívül különféle babonás dolgokban hittek. Li Si Csen ezt butaságnak tartotta és sokat járta a természetet felfedezve a gyógynövények hatásait. Gyógyszeres könyvét 758 munkát felhasználva írta meg, mely 1892 féle orvosságot tartalmazott és ez a hagyományos gyógyszerészet alapja lett később.

 

Hagyományos orvoslás, gyógyszerek ebből az időszakból

– lázcsillapító
– vizelethajtó
– hánytató
– nyugtató
– izgató szerek
– fájdalomcsillapítók

Régen pl. orrszarvú szarvát porrá őrölve agyvelőgyulladásra alkalmazták, de kígyómérgeket, mézet, körmöt, méhlepényt, vizeletet, ürüléket, kagylókat is felhasználtak az orvoslásban. Tabletta, por, kenőcs, folyadék és labdacs formájában használták ezeket.

Belélegezték a gyógynövények füstjét, gőzként is alkalmazták ezt a gyógymódot. Gyógynövényes fürdőt is vettek, a bőringerlő fokhagymát is gyakran felhasználták. De használták a vasalásos módszert, mely során pl. reumára, megfázásra ruhával beborították a gyógyszert és rávasalták az emberre.

Ebben a korszakban még a babona keveredett a gyógyászattal. 1956 után azonban Kínában összegezték a régi hagyományos megoldásokat is, letesztelték őket és elindult a nagy méretű orvostovábbképzés és új gyógymódokat fejlesztettek ki a régi tapasztalatok alapján. Sokan több száz évig őrzött titkokat fedtek fel és adták be a „közösbe”, melyet előtte a családjuk őrzött meg titokként. Ez alapján kibővült a gyógyítói paletta.

 

Ezzel egészült ki a hagyományos kínai orvoslás gyógyítói palettája

– reumatikus, ízületi gyulladás kezelése
– krónikus vesegyulladás
– súlyos daganatok
– magas vérnyomás
– súlyos gyermekparalízis
– kanyaró
– süketség
– lepra
– féregnyúlvány gyulladás kezelése sebészeti beavatkozás nélkül

 

3 fajta gyógyszer

– növényi (ebből volt a legtöbb fajta)
– állati
– ásványi

A gyógyszereket nyersen, vagy kivonva belőlük a hatóanyagot, vagy csökkentve erejüket raktározták el. A fitorepáiáról már írtam korábban. A tűz segítségével is készítettek el gyógyszereket: szárítás, pirítás, pörkölés, égetés, főzés, gőzölés.

 

Ásványi anyagok

Szifiliszre higanyt, rüh ellen kénes kenőcsöt, ekcémára arzént, vizelethajtásra pedig káliumsalétromot használtak orvoslás céljából. Cinóberből, gipszből, aranyból, ezüstből, drágakőből, ametisztből stb. is készítettek el gyógyszereket. De használatos volt az alumíniumot tartalmazó „zsen seng” gyökér is, mely a központi idegrendszert serkenti és magas vérnyomásra, cukorbetegségre is alkalmazták gyógyító erejét.

 

Csillagképek, holdfázisok betartása

A természetgyógyászatban ez alapvető fontosságú, melyre Hippokratész is felhívta a figyelmünket (orvostudomány atyja). Láthatjuk, hogy pl. teliholdkor indiszponáltabbá válhatunk, vagy, hogy a fogyásra, méregtelenítésre jótékony hatással van a fogyó hold. Ezt az antropozófus orvoslásánál is figyelembe veszik. prof. Pálos megemlíti, hogy az egyes napszakok is befolyásolják a gyógyszerek hatását.

 

Ödéma megszüntetése

A könyv kitér ennek a tárgyalására is és arról számol be, hogy ez a veséhez köthető, így erősen sózott ételt nem szabad enni, ha ödémánk van. Valószínűleg a Szívet is lehet erősíteni, ha az ödéma megszüntetése a cél, de különféle speciális masszázsok is vannak erre a célra.

 

A Lép és hasnyálmirigy meridián egybe tartozik?

A Lép-hasnyálmirigy egy rendszer a prof. szerint, így nem tudom dr. Eőry Ajándok miért tartja hibásnak, ha egybe vesszük ezt a két meridiánt. Eleve a Lép pontjainak tünettana a Hasnyálmirigy tünettanát és funkciókörét is hiánytalanul magába foglalja, így a nyugati művek Lép-hasnyálmirigy vezetékként emlegetik a prof. szerint.