Jézus így változtatta borrá a vizet és miért felesleges bármit is látnunk meditációban? A valódi személyiségünk jellemzése, fejlesztése

Forrás: Szvámi Ráma, Szabadulás a karma kötelékéből

A nyugati pszichológia máshogyan közelíti meg a személyiséget és a világegyetemet, amiben élünk, mint az ősi több ezer év bölcsességét tartalmazó iratok. Ezekből kiderül, hogy a személyiség mit jelent pontosan és, hogy a személyiség jellemzése, fejlesztése hogyan történik pontosan. Erről írtam már korábban, lásd személyiségfejlesztés egy tágabb, nem egoisztikus szemszögből a keleti pszichológia segítségével.

A valódi személyiségünk jellemzése, fejlesztése és egy konkrét gyakorlat arra, ha nem látunk semmit sem a meditációnkban, de szeretnénk ezen változtatni

A pesrzóna szó, a személyiség álarcra utal. Ez nem a valódi ÉN-ünk. Jellemünk karcolja a vonásokat, amit viszont a szokásaink határoznak meg. A belső vizsgálódással megváltoztathatjuk szokásainkat, így alakítjuk át jellemünket és személyiségünket. A meditációban sokan panaszkodnak arra, hogy nem látnak képeket. De ennek örülnünk kéne, hiszen a mindennapi életben látunk elég képet, a meditáció segít ezektől megszabadulni. A jógatudomány tapasztalatai mindig tényeken alapulnak és a megkülönböztetés segít a valóst a valótlantól szétválasztani.

Fontos megjegyezni, hogy léteznek olyan technikák is, amivel a koncentrációt fejleszthetjük. Ekkor azonban feltett szándékunk, hogy tisztán kirajzolódva lássunk képeket. Ezt, ha jól tudom tibeti szerzetesek is gyakorolják először egy ingerszegény tárggyal. Pl. egy tűt sokáig megvizsgálva megnézünk, majd behunyva szemünket elképzeljük azt. És, ha ez jól megy akkor lehet bonyolultabb tárgyakat is elképzelni és megtartani ugyanígy az elménkben. De fontos, hogy a célunk felé menjünk nap, mint nap és ne hagyjuk magunkat lesodródni a valódi küldetésünk útjáról.

Ez a mondat a Bibliából az egónak és minden tulajdonunknak feladásáról szól: ,,És az enyémek mind a tiéid, és a tiéid az enyémek: és megdicsőíttetem ő bennök.” Az Isten-tudatosságot még senki nem érte el az elme egyesítése nélkül. Nem véletlen, hogy a keleti pszichológiában a mantra beavatás ereje számottevő: a szónak ugyanis hangzása van, a hang barázdákat von, a barázdák formát hoznak létre, a formának pedig jelentése van. A mantrák segítségével a tudat legmagasabb állapotának átéléséhez is eljuthatunk. A mantrákról itt írtam, ahol egy hosszú mantrát is elénekelhetünk azonnal.

Swami Rama szerint a cselekvés szükségszerű, mely karmát hoz létre, mégis van lehetőség kikerülni mindebből. A szakszerű és önzetlen tetteink segítenek mindebben. A karmikus következmények lehetnek késleltettek, de nem elkerülhetetlenek. Az újjászületést sok nagy filozófus (Platón, Hegel, Schopenhauer) is elfogadta.

A világegyetem birodalmai

– állati
– emberi
– növényi
– ásványi

Az állatok esetében az ösztönök segítségével a természet irányítja viselkedésüket. A növényeknek kevesebb ösztönük van, de élők és nagyon jól érzékelnek. Emellett bizonyos érzelmekre és kapcsolatrendszer kialakítására is képesek. Az ásványi világban pedig nincs nyoma önrendeződésnek. Az átlag ember pedig 50 %-ban, amíg a megszabadult emberek 100 %-ban képesek irányítani életüket.

Valójában azért kedvelünk másokat, hogy jóllakassuk magunkat érzelmi szinten. Miért gondoljuk, hogy a külvilág hozzánk tartozik, miközben azt hisszük, hogy mi nem tartozunk másokhoz? Meg kell tanulnunk mélyen megismerni világunkat és megosztani másokkal.

A csapongó elmének nincs akaratereje. Az egyhegyű, megedzett elme rendelkezik csupán ezzel, így már nem az elme ural minket. A mester, hasonlóan a jó fazekashoz az edény elkészülte után tovább forgatja a korongot a legnagyobb szakértelmével és nem foglalkozik az általa elkészített edény birtoklásával. Amikor valaki a Krisztus-tudat szintjét eléri (samadhi), akkor képes a környezetét is uralni. Jézus így tudta borrá változtatni a vizet, immár a környezet, a természet engedelmeskedik neki, ahogy a kedvese is elpirul a szerelmesnek, ha meglátja őt. Így lehet a világegyetem birodalmában tudatosan közreműködni.