Bölcsességek, szerelmes, aforizmák, bölcs mondások, idézetek: Oshotól és Eckhart Tollétól konkrét gyakorlatokkal VII.

Bölcsességek, szerelmes, aforizmák, bölcs mondások, idézetek: Osho és Eckhart Tolle jóvoltából

Valahányszor mélyen elfogadod a jelen pillanatot olyannak, amilyen – bármilyen formában is mutatkozzék -, nyugodt vagy, lelki békét érzel. (Eckhart Tolle)

Egyetlen férfi sem kizárólag férfi, hanem bizonyos értelemben nő is, és minden nőben ott lakozik valahol a férfi is. (Osho)

Nem a gondolataim, az érzelmeim, az érzékszervi érzékeléseim és az élményeim vagyok. Nem az életem tartalma vagyok. Élet vagyok. Az a tér, amelyben minden dolog történik. Tudatosság vagyok. A most vagyok. ÉN VAGYOK. (Eckhart Tolle)

A szex és a halál más tekintetben is szoros kapcsolatban áll egymással. Az elmélyült szexuális aktus során az ember megtapasztal egyfajta halált, az én halálát. (Osho)

Amint megszűnik a mosttól való kényszeres menekülés, minden tettedbe a Lét öröme áramlik be. Abban a pillanatban, ahogy figyelmed a mostra irányul, egyfajta jelenlétérzet, nyugalom és békeérzés tölt el. (Eckhart Tolle)

Amikor egy egészséges ember nevet, az egész testével nevet, nem csak a szájával, nem csak a arcával. A lábujjától egészen a feje búbjáig, egyetlen organizmusként nevet, és lényéből a nevetés hullámai áradnak. Ezek a hullámok átjárják egész bioenergiáját, így az energia táncba kezd benne. Amikor az egészséges ember szomorú, szomorú az egész lénye. Amikor dühös, akkor valóban dühös, és amikor szeretkezik, akkor valóban szeretkezik, nem tesz semmi mást. (Osho)

Amíg nem tudsz hozzáférni a most erejéhez, addig minden érzelmi fájdalmad, amit csak átélsz, részben tovább él benned. Egybeolvad a múltban fölgyülemlett, mar benned lévő fájdalommal, s betelepszik elmédbe és testedbe. (Eckhart Tolle)

A jellem egyfajta páncélt von körénk: megfoszt minket a szabadságtól, és mindenhova magunkkal hordozzuk ezt a megfoghatatlan börtönt. A valódi ember jellegtelen. (Osho)

Boldogtalanságod végső soron nem életkörülményeidből fakad, hanem elméd kondicionáltságából. (Eckhart Tolle)

Figyeljetek, és ne tegyetek semmi mást. És ha nem ítélkeztek, ha nem alkottok véleményt, ha nem akarjátok megmondani, mi a jó, és mi a rossz, ha nem vagytok puritán erkölcscsőszök, ha csupán megfigyelők vagytok, látni fogtok majd – felismeritek a bennetek rejlő energiát. És ha egyszer ráleltek erre az energiára, elkezdhetitek munkára fogni. (Osho)

Látod-e, hogy ez az „én” csupán tünékeny, időleges formáció, akár a hullámfodrozódás a víz felszínén?
Ki az, aki ezt látja? Ki az, aki tudatában van a te testi és pszichológiai formád mulandóságának? Az ÉN VAGYOK. Ez a mélyebb „én”, akinek semmi köze a múlthoz és a jövőhöz. (Eckhart Tolle)

Amikor az ember már a szívét is meghaladja, egész lénye arra vágyik, hogy virágba borulhasson, ezért egész lényét meg akarja osztani másokkal – ez az ima állapota. (Osho)

A megadás néha azt jelenti, hogy már nem próbálod megérteni a dolgot, és elfogadod a nem tudást. (Eckhart Tolle)

A szex során a testedet osztod meg a másik emberrel; ha valódi szeretetről van szó, a szívedet. (Osho)

Vedd észre, hogy a téged körülölelő csend megfigyelésének pillanatában nem gondolkozol! Éber vagy, mégsem gondolkozol. (Eckhart Tolle)

Az ember csakis azt oszthatja meg a társával, amivel ő maga rendelkezik. Ha boldog, a boldogságot osztja meg a másik emberrel, ha szomorú, a szomorúságot. (Osho)

Ha a jelen pillanat tudatosságából cselekszel, bármit is teszel – akár a legegyszerűbb dolgokat is -, tettedet a minőség, a gondoskodás és a szeretet érzése itatja át. (Eckhart Tolle)