Lelki harcművészet: a jóga és pszichológia, pszichoterápia segítségével, az elme megismerésével, uralásával 2/2

A cikk első része itt érhető el: jóga, pszichológia, pszichoterápia, elme, boldogság, önmegvalósítás

.
Patandzsáli nem használja ezt a négy fogalmat. Ő tóhoz hasonlítja az elmét, aminek, ha a tudatos része tudatosul teljes mértékben (tó letisztul), akkor lelátunk a tó fenekére (tudattalan is kitisztul). Ennek tisztításáról a konkrét módszer megemlítésével itt (dzogcsen) talál információt a kedves olvasó. Bővebben pedig itt: boldogság, jelen, a most hatalma. A gondolat módosulatok (vrittik) azok, melyek a hullámok a nyugodt tó felszínén. Vagy a tó fenekéről jönnek fel az emlékek, vagy a külvilágból az érzékszerveken keresztül – jóga, pszichológia, pszichoterápia, elme, boldogság, önmegvalósítás.

.

Egy szemléletes példa az elme működésére – jóga, pszichológia, pszichoterápia.

Mind a négy részt képeznünk kell. Ha nem tesszük ezt meg, akkor az alacsonyabb elmeműködés érhető tetten, mely automatikusan működik. Vagyis a szokások mentén fogunk reagálni vagy összezavarodunk, melyeket az ösztönök és érzelmek fognak rángatni. Nézzünk erre egy szemléletes példát, ami kifinomultabb szinten folyamatosan uralja életünket.
A kis gyerek fagyit szeretne, mert arra jött a fagyis kocsi (érzékszervek eljutatták az infót melyre az éhség ösztöne reagál): ,,Kell a fagyi.” A manas képernyőjén (ellenőrizetlenül, mivel hiányzik a tudatosság, így nem lép be a buddhi) jelenik mindez meg, mely arra készteti, hogy erőfeszítéseket tegyen. Az ingerek mikor beérkeznek akkor is átmennek a tudatos tartományon a chittába (tudattalanba) és utána mikor előjönnek akkor is átmennek a tudatos fázison. Ha fejlettek vagyunk el tudjuk kapni őket mielőtt manifesztálódnak.

.
Ezt kell megtanulnunk, mert a magasabb tudati funkció hiánya okozza ezt. Étel (fagyi) iránti vágya felerősödik (alacsonyabb elme működése). Édesanyját megkéri a gyermek, hogy vegyen neki fagyit, de ő azt mondja, hogy lassan itt a vacsora, így erre nincs most lehetőség. A gyermek megígéri, hogy ha kap fagyit, akkor megeszi a vacsorát is utána. Az anya nemet mond. Az érzelmek eluralkodnak a gyermeken elkezd dühöngeni, sírni stb. A végén a gyerek sem fagyit, sem vacsorát nem kap és rémes estét él meg ezek mellett.
Felnőttként is hasonlót élünk meg. Pl. éppen egy ászanát (testgyakorlatot) hajtunk végre a jógában, mikor éhségünk étel utáni vágya megjelenik: ,, de jó lenne már vacsizni.” Az elme ekkor már nem a testre figyel, hanem elhagyja azt. Ezáltal az energia kettéoszlik: a fizikai mozdulatban vesz részt és a mentális energia pedig az ételen kezd el fantáziálni, mely sérüléshez is vezethet. Hiányzik a magasabb rendű működés, mely a kettőt egységesítené.

Tévhit a meditáció kapcsán – önmegvalósítás, elme és boldogság

Mivel a változás természetes életünkben, a nappalt az éjszaka váltja fel, így nem arra kell törekedni, hogy erőszakosan elnyomjunk a gondolatokat, hogy ne gondoljunk semmire! Hanem együtt kell velük áramolnunk, de meg kell közben figyelni őket. Ezért jó módszer mikor a légzésünket figyeljük meg. Így a változással együtt meditálunk. Ha valamit el akarunk fojtani, csak még erősebben visszajön. Példának okért, itt egy gyakorlat: Ha a kedves olvasó nem gondol negyed óráig a sárga egérre, akkor minden vágyát el fogja tudni érni az egész életében ezután. A sárga egéren kívül bármire gondolhat negyed óráig. Látszólag nem nehéz feladat, hiszen a sárga egérre amúgy sem szokott gondolni, igaz? Negyed óra pedig nem sok idő… Mégsem működik, mert ilyenkor elfojtjuk ezt a gondolatot. Ez olyan, mintha erőszakosan akarnánk elaludni (paradox intenció). Nem fog sikerülni.

Emberek és állatok közti különbség a tudat szintjét illetően

Az állatok automatikusan együtt áramolnak a forrással, természettel, de öntudatlanok. Van olyan állat, amelyik nagyobb öntudattal rendelkezik. De van olyan állat amelyik kevesebbel (kisebb döntési jogkörrel). Pl. egyes békák, ha közelükbe repül egy légy automatikusan kinyújtják nyelvüket, hogy bekebelezzék. De, ha valami mást, hasonló nagyságú tárgyat reptetünk feléjük, ez akkor is megtörténik.
.

Nem tudják tehát szabályozni ezt a folyamatot. Tehát az emberben ott a lehetőség, hogy állatként, emberként, vagy Istenként éljen, hiszen a tudat le is húzhat minket és fel is emelhet, ha dolgozunk rajta pl. a jóga rendszerével elérve az örök eksztázis állapotát. Az isteni szikra bennünk van, erről több világvallás idézeteit összegyűjtve már írtam összefoglalást. Az igazság egy, mindegy hogyan nevezzük, vagy mekkora részt fedezünk fel belőle. Lásd, Ősi vallások (hinduizmus, buddhizmus, kereszténység) és a transzcendens pszichológia egyesítése – Bhagawad-gíta, Guru Gíta, Shiva Mahimnah Stotram, Biblia, Buddha tanításai

Az elme gondolkodási formáiról már szintén írtam (lásd Patanjali 5 kategóriára osztotta fel az elmeműködést): Hiába keressük a külvilágban a megoldást: belső világunk tükröződik vissza gondolatainkban, érzelmeinkben I.- ego jelentése, elme
Ezeket használjuk, mindig! Mit szeretne a kedves olvasó: fantáziálni, délibábot követni vagy a valóság eksztázisában élni, amit senki soha nem vehet el tőlünk, ami a természetes állapotunk? A fenti linken mindent kifejtettem már erről részletesen.

A hatodik, hetedik és nyolcadik szint a Rádzsa-jógában

Ekkor már uralni tudjuk viselkedésünket, energiáinkat, testünket, érzékeinket. A hatodik szint (dharana) alkalmával a koncentrációt tanuljuk meg, mikor már nem visznek el az érzékszervek és az előző szinten megtanult relaxációt elmélyítve befelé haladunk. A hetedik szinten ez tovább mélyül (dhyana) és megfigyelés, azaz kontempláció lesz belőle. Mikor ez tovább mélyül és minden erőfeszítésünket megtettük, megkapjuk a kegyelmet és megjelenik a samadhi. Ez a nyolcadik szint. Ez a legmagasabb tudatállapot az állandó eksztázis állapota. Ennek is vannak még elvileg szintjei, de elég, ha ezt elérjük fizikai pályafutásunk alatt.:)