Hatha, ilyengar, jnana, kundalini, bikram, etka, rádzsa, bhakti, karma, dhyana, krya, kismama, astanga, himalájai, tantra, mantra, baba-mama jóga 2/1
Mit jelent a jóga és mi a célja?
Szanszkrit kifejezésről van szó, ami a judzs szóból ered.A jelentés az egyesülésre utal. Az egyéni lélek (Átma) egyesül az univerzális lélekkel (Prámatma). Ezen kívül az igába vonni jelentését is magába foglalja a jóga kifejezés, ami arra utal, hogy megtanuljuk uralni az elménket és a testünket. A kettő összefügg, lásd pszichoszomatika – hatha, ilyengar, jnana, kundalini, bikram, etka, rádzsa, bhakti, karma, dhyana, krya, kismama, astanga, himalájai, tantra, mantra jóga, baba-mama jóga fajták.
A jógáról már elég sokat írtam: jóga és pszichoterápia, indián kultúra és jógatudomány Milyen jóga fajták vannak? – hatha, ilyengar, jnana, kundalini, bikram, etka, rádzsa, bhakti, karma, dhyana, krya, kismama, astanga, himalájai, tantra, mantra jóga, baba-mama Ezeket mind részletezem kifejtem, de előtte néhány fontos információ. A vérmérsékletünknek, személyiségünknek megfelelő jógát érdemes választani, figyelembe véve a képességeinket, érdeklődésünket. Akár többféle jógát is gyakorolhatunk egyszerre. Pl. hatha jógázhatunk, miközben emellett gyakorolhatjuk az önzetlen cselekvés jógáját, a karma jógát is cselekedeteinkben. Sőt, a Rádzsa-jóga pl. magába olvasztja a hatha jógát.
4 fő irány a jógában:
A jóga fajtái összefüggnek egymással. Tehát nem arról van szó, hogy külön lennének jelen, csak az elemzésüknél választjuk el látszólag őket egymástól. Olyan ez, mint egy szép folyó…
Jnana (Dzsnáná) jóga, a tudás jógája
Az intellektuális és introvertált (Jung kifejezése a befelé forduló emberekre) emberek szokták általában ezt az utat választani. Ők ugyanis meg akarnak érteni minden apró részletet az elméjükkel. Van, aki nem akar elemezni, csak elveszni pl. a táncban és feloldódni benne. Őt nem érdeklik a lépések, vagy, hogy egy tibeti hangtál melyik csakrát rezegteti meg, csupán érzi, hogy az neki jó vagy sem… A jnana, tibeti fordításban dhyana (meditáció). Ahogy már korábban írtam a dhyana (Rádzsa-jóga 7. szintje, maga a kontempláció) ahogy azonban Indiából Kínába ért csan lett belőle. Ott így hívták, és ez ahogy Japánba ért zen lett belőle. Ugye milyen szépen összefüggnek a dolgok?
A gjána egyébként egy gyakorlati filozófiai út, mert nemcsak elmélkedésből áll. A szent iratok, saját tapasztalatok, felismerések juttatnak el minket oda, hogy megismerjük a valóságot és a valótlant. Ezt szokták a legnehezebb és legrövidebb útnak tartani. Itt az emberi értelem kerül górcső alá. A önvaló (lásd hindu kifejezés) megismerése, vagyis a valódi énünkben való feloldódás a cél.
Raja (Rádzsa) jóga – Az elme feletti uralom jógája
Erről már itt írtam bővebben: Egy komplex, gyakorlati rendszer – depresszióból a megszabadulásig (az örök boldogság és béke országába) – tévhitek a jóga oktatásról, jóga kezdőknek, hatha jóga, Ashtanga jóga, Rádzsa-jóga, jóga légzés és meditáció, a valódi jóga alapok, a jóga története A testünk és elménk uralmáról szól ez a Patanjali által kidolgozott jógarendszer. Az első fele magában foglalja a hatha jógát.
A rádzsa-jóga a „jóga királyi útja”, astanga jógának is szokták hívni, vagyis „nyolclépcsős ösvény” jógájának, mert a nyolc lépés vezet el a samadhiba minket. A királyoknak, vezetőknek a higgadt elmére volt szüksége a bölcs döntésekhez, innen ered az elnevezés, amivel illetni szokták ezt a jógafajtát. Itt nagyon sok önfegyelemre van szükség. Megtanulhatjuk általa a komplex meditációt és egyre magasabb tudatállapotokat élhetünk meg általa.
Bhakti Jóga – Az odaadás jógája
Az odaadás és szeretet megéléséről szól ez a jógafajta, ami kiterjed az összes élőlényre és természetre. A gyakorló Istent, igazságot, a személyes Istent, azaz lsvara (Isten emberi ésszel és szívvel felfogható formája) iránti odaadását mélyíti el önmagában. Imádság, éneklés, Isten neveinek ismétlése (mantrázás), az Istenről és szentekről szóló történetek mesélése, vallási ceremóniák és rítusok jellemzik ezt az irányzatot. Tulajdonképpen a Krisna hívők ennek az egyik ágát követik.
Karma Jóga – Az önzetlen cselekvés jógája
A karma az ok-okozat összefüggéseiről szól. A védikus irodalomban ennek 3 fajtája van, lásd bővebben: karma fajtái A cselekedeteink ugyanis visszahatnak a testünkre, világunkra, tudatunkra. Ha valaki szeretet teljesen bánik a másik emberrel, akkor lehet, hogy ez tovább adódik és elterjed. Azonban, ha tovább adjuk feszültségünket a másiknak, azzal sosem lesz vége a fogat fogért, szemet szemért hozzáállásnak. Ahogy Gandhi mondta, ha ezt az utóbbi filozófiát követjük, akkor idővel fogatlan és vak emberekből fog állni társadalmunk.
A karma jógában a cselekedetünk gyümölcséről lemondunk, hiszen az újabb karmát hozna létre. A tetteinket tehát Istennek ajánljuk fel. A karma jógi mindenkiben Istent próbálja meglátni. A bölcsek szerint, ha egyszer találkozunk vele, akkor idővel mindenben és mindenkiben őt fogjuk látni. Őszinteség, együttérzés, tiszta szív van segítségünkre ebben. E jóga irányzat szerint így tudunk megszabadulni a karma kötelékéből, nem ragaszkodva tettünk gyümölcséhez. Folytatás: jóga (2/2. rész)