A túllégzés okozhat alvás, fog, gerinc kiégés stb. problémát? És mit mondanak az indiai bölcsek?

Igen, és itt gyakorlatilag az összes civilizációs problémát fel lehetne sorolni. Tudtad, hogy gyakorlott, egészséges vízi sportolók is rendszeresen meghalnak a sekély vízben a túllégzés miatt?

Elképzelhető, hogy az asztma (nyugati gyógyászatban gyógyíthatatlan), allergia (asztmatikus problémák előszobája), bőrbetegségek, orrdugulás, orrpolip (duzzadt orrnyálkahártya), egyéb felső légúti betegségek összefüggésbe hozhatóak a helytelen légzéssel?

A szervezetben elinduló savasodásért is felelős lehet a helytelen légzés? Sőt, akár szív és érrendszeri és egyéb betegségek melegágyaként is tekinthetünk rá? Emellett a horkolás, rendszeres köhögés vagy ajkak, szájüreg kiszáradása, sőt még az elhízás is összefüggésben lehet a helytelen légzéssel?

Prof Buteyko ukrán orvos szerint 130 civilizációs betegség és szindróma terén a magas vérnyomástól a bronchitiszen, szénanáthán át az elhízásig szerepet játszhat a helytelen légzés. Még a pánikrohamot is ide sorolhatjuk a „pszichogén” tünetképződéstől függetlenül…

Dr. Buteyko tanulmányozta az indiai pránajámát is, ami több ezer éves tudomány a jógában. Ismét az alternatív, nagy múltú gyógyászati rendszerek segítenek a prevencióban és gyógyításban?

Nyilván ez betegség kérdése és fontos, hogy orvoshoz forduljunk mielőtt bármit is csinálnánk, hiszen asztma esetén is a gyulladást csökkenteni kell és szívroham, vagy cukorbetegség, asztma stb. érintettsége mellett nem szabad csak úgy visszatartani a levegőt, hiszen el is ájulhat még egy egészséges ember is.

Ne vegyél nagy levegőt!

Azzal, hogy nagy levegőt veszünk és a pulzoximétert figyelve várjuk az oxigénszint emelkedését, a mérés alapján ez nem fog bekövetkezni. Egyrészt a vérben lévő oxigén nem egyenlő azzal, ami a szervekhez eljut. Ráadásul szén-dioxid nem egy kártékony, „kipufogó” anyag, amire nincs szükségünk. Pont ellenkezőleg. Több szén-dioxidra lenne szükségünk. Miért kellene a vérben 96-100% oxigénnek lennie? Valójában 80-94% lenne a helyes Dr. Bteyko szerint.

A helytelen légzés valójában oxigénveszteséggel jár a sejtekre nézve. Azonban mikor kevesebb levegőt veszünk magunkhoz és légzésböjtöt csinálunk, akkor kapnak a sejtjeink több oxigént és ezáltal keletkezik több szén-dioxid a szervezetünkben. Tehát pont a fordítottja igaz annak, amit eddig hittünk, tanultunk. Erről már írtam 9 éve:

Egy újabb csodagyógymód, mely természetes módon gyógyít – dr. Konstantin Buteyko légzéstechnika, asztma ellen

A folyamatos stressz problémája

A felületesen túllélegző emberek, folyamatosan stresszben élnek a légzésük alapján. Régen is ért minket stressz (gyűjtögetés, vadászás közben), de nem folyamatosan. A test nem tesz különbséget aközött, hogy ténylegesen a valóságban találkozunk egy konfliktussal, vagy csak erre gondolunk, például a negatív híreket olvasgatva nap, mint nap.  Esetleg valaki bevág elénk szabálytalanul az autójával. Érdemes megnyugodni, a légzés lelassításával (lásd hasi légzés) és elmélyítésével (de nem kell teljesen tele szívnunk a hasunkat, tüdőnket).

Az elmúlt 120 évben már elkezdték vizsgálni, mérni a légzésünket az orvosok és nagyjából több, mint 100 éve percenként 4-6 literre volt szükségünk, de ma már 6-10 litert tartják normálisnak.  Azzal, hogy a referencia értéket magasabbra tesszük amiatt, hogy egyre egészségtelenebbül élünk, azzal nem oldjuk meg a problémát, sőt!

Az, hogy több levegőre van szükségünk, nem magyarázható meg a növekvő mozgásra fordított tevékenységünkkel, hiszen ennek inkább ellenkezője következik be. Ma egy Egyesült Államokban élő átlagos életmódot folytató ember naponta 4500 lépést tesz meg, a vadászó-gyűjtögető népcsoport pedig 17.000 lépést.

A testünk a túlélés fenntartására van berendezkedve. Figyeli a környezetet és a túllégzést stressznek ítéli meg. Élhetünk modern körülmények között, de a testünk ugyanazok a „régi” sémák, ösztönök szerint működik.

A stressz következtében inzulin, kortizol (szteroid hormon) szint emelkedik és a gyulladásos faktorok úgy szintén (például az esetleges mikrosérülések védelme miatt). Az amygdala (félelem központ) akkor is „bekapcsol” mikor egy félelmetes filmet nézünk meg.

350-400 kalóriával többet eszik, aki nem alszik elég mélyen a túllégzés miatt. Emellett, ha egészséges emberek orrát éjszakára elzárják, akkor azonnal jelentkeznek az alvászavar tünetei.

A megoldás a meditáció? Stresszesen nehéz meditálni. Nem véletlen, hogy például a zen-buddhizmusban a meditáció alapja a megfelelő légzés. Ez az alap és ezután lehet a különféle módszereket alkalmazni.  Emellett választhatunk dinamikus meditációs is, amiben szintén különleges légzéssel operálnak.

 

 

 

Mi a baj a mostani légzéssel?

Felületesen mellkasba lélegezve éljük mindennapjainkat, ráadásul többnyire szájon át lélegzünk. Nem jó, ha a légzés látszik, hallatszik, vagy túllélegzünk. Ennek a jele az ásítás, sóhajtozás, nyitott száj, fáradtság, szipogás. A macskák, lovak is csak orron keresztül lélegeznek, ha egy ló szájon át vesz levegőt, az a betegség jele. A kutya előfordul, hogy kinyitja a száját légzéshez, bár ez inkább a hűtésre szolgál. Modern, leszigetelt lakásainkban előfordulhat, hogy mi is nyitott szájjal elkezdjük lehűteni magunkat.

Egyébként a fogakra is rossz hatással van a nyitott száj. A fogak is „torlódhatnak” emiatt, túl közel kerülve egymáshoz, de a K-vitamin hiánya miatt is bekövetkezhet mindez (Szendi Gábor).

Ha a szén-dioxid nő a vérben, akkor kitágulnak a vérerek, így több vér áramlik át a véredényrendszeren ugyanazon idő alatt. Ezáltal a véráramlat javul, ellazulnak a vérerekben lévő simaizmok, az orrban kinyílnak a járatok. Gondoljunk bele, hogy körülbelül az egészséges ember érhálózata 33.000 kilométer hosszú, ezáltal a vér a legvékonyabb (kapilláris) ereken keresztül is eljut minden sejthez.

Ha a vérerekben túl nagy a nyomás, az a létfontosságú szervekre nézve is káros lesz idővel és elképzelhető, hogy a sejtek sem jutnak elég oxigénhez. Ha sokat beszélünk (például tanárként, értékesítőként), akkor kiemelten fontos, hogy megtanuljunk eközben az orron át levegőt venni, különben nagyon fáradtak leszünk a nap végérre, még akkor is, ha nem volt részünk nagyobb szellemi, vagy fizikai kihívásban.

 

Emellett, ha többször nagy levegőt veszünk, akkor a lecsökkent szén-dioxid miatt a szervezet megpróbál máshogy egyensúlyba hozni a normál állapotot és széndioxidhoz úgy tud jutni, hogy példának okáért növeli a hisztamin szintet.

Ha becsukod a szád és mostantól mindig az orrodon keresztül lélegzel, máris 30%-kal beljebb vagy. A helytelen légzés következtében az anyagcserénk nem megfelelően működik és savasodás indul be, emellett a túl sok étel elfogyasztása is megnöveli a légzésünket.

Percenként 4-5 liternél több levegő belélegzése már károsnak mondható hosszú távon. Az átlagosan lélegző ember 14x fél liter levegőt vesz magához percenként.

Ha kevesebb levegőt használunk fel, akkor a szív, vese, agy kevésbé terhelődik meg.

 

 

Ha túl nagyokat lélegzünk be az ugyanúgy helytelen, mintha felületesen mellkasi légzést alkalmazunk.

 

A Bohr-hatás (Dr. Christian Bohr) következtében az alacsonyabb oxigén-tartalmú és szén-dioxidban dúsabb levegő a Bohr-hatás következtében azt eredményezi, hogy javul a sejtek oxigénellátása. Ezáltal javul az állóképesség.

A magasabban élő emberek általában tovább élnek, de a jó hír, hogy ezt a körülményt elő lehet idézni légzésvisszatartással vagy speciális maszk használattal edzés során. Ez ugyanis a belélegezhető levegő mennyiségét lecsökkenti és az általunk kilélegzett – tehát a szén-dioxidban gazdag -, levegőt is újra be tudjuk lélegezni.

A túllégzés (akár hiperventilláció) enyhébb változatát akkor is megtapasztaljuk, mikor egy gumimatracot felfújunk. Ilyenkor nem több levegővel rendelkezünk, hanem valójában az agyunk 20-40%-kal kevesebb oxigént kap, így meg is szédülhetünk, sőt a fejfájásnak is az oxigénhiány az egyik oka.

 

Ha a sejtek elvégzik az anyagcserét, szén-dioxid keletkezik, kitágulnak a hörgők és minden rendben van. Azonban asztma esetén ellenkező esetben be is görcsölhetnek a hörgők. Rövid távon valóban úgy tűnik, hogy a nagy levegővétel a segítségünkre van, de valójában ez egy ördögi kör. Az asztma tulajdonképpen a test védőreakciója a túllégzésre. Ahogyan az orrdugulás is. Összefoglalva elmondható, hogy krónikus rejtett túllégzésben szenvedünk.

 

A civilizációs betegségek közé sorolható a feszültség, pánik, fejfájás, légzészavar egyaránt. Dr. Buteyko ukrán orvosnak 220-as (szisztolés) vérnyomása volt, és ennek köszönhetően fejlesztette ki ezt a módszerét eredetileg a magas vérnyomásra, melynek köszönhetően 2003-ig élt, ellenkező esetben valószínűleg pár éven belül meghalt volna akár orvostanhallgatóként.

 

 

 

Összefüggések a légzészavar, alvászavar, rossz fogazat és tartás problémák között

 

Az orrdugulás szájlégzést generál, ami alvászavart indukál, nem lesz mély az alvásunk. A túllégzés okozhatja a párnán landoló nyálfoltot (nyitva van a száj). Ez gyerekek esetében növekedési zavart is okozhat (lásd növekedési hormon kevésbé termelődik, lásd biokémiai értékváltozás).

Szájüreg pH értéke megváltozik, fogágybeli probléma léphet fel, a nyelv rossz pozícióban kerül, a szájpadlás formája is megváltozik, a saját fogazat nem fér el. Az orrjáratok beszűkülnek, ami keskeny orrnyílást eredményez. Sportolóknál tipikusan az anaerob szakasznál emiatt hamarabb ki kell nyitniuk a szájukat, ami elvesz a hatékonyságból, ami egy élsportolónál komoly deficitet eredményezhet.

Ráadásul az orrlégzés kétszer jobban stimulálja a rekeszizmot, ami megfelelő gerinc stabilitást ad (biomechanikai probléma).

Egyébként a kiégett (burn-out) emberek általában mind túllégzőek, de az ADHD (attention-deficit/hyperactivity disorder) kapcsán is megfigyelhető ez a jelenség.

 

 

 

MI a megoldás?

Ha az orrunkat használjuk légzésre, akkor a légutakba kerülő korom, por 80-85%-át megszűrjük. Különféle baktériumok, vírusok sem tudnak ezáltal bekerülni a szervezetünkbe.

 

Az a jó az egészséges légzés szempontjából is, ha kihúzzuk magunkat, vállak lazán le vannak engedve. Ha a vállakat előre engedjük görnyedten, akkor a test már stressz reakcióként azonosítja a testtartásunkat. Próbáljuk inkább a lapocka alsó részét közelíteni egymáshoz.

Fontos, hogy a szegycsont és köldök között minél nagyobb legyen a távolság és ülő helyzetben a lapocka alá rakhatunk párnát, hogy a lapockák hátrébb kerüljenek a gerinchez képest. Ez összecseng az auto dekompressziós megoldásokkal a mozgásszervi problémák, például sérv természetes kezelése kapcsán (Bene Máté).  A rossz tartás, rossz alvást és ezáltal rossz lélegzetvételt eredményez.

 

Sekélyebb, felszínesebb hasi légzésre van szükség és esetleg lassítani is lehet ezt a folyamatot (de nem ez a lényeg). Kevesebb levegőre van szükség! Ha tehát csak orron lélegzünk már sokat tettünk az egészségünkért.

Éjjel-nappal legyen csukva a szánk, sportolás közben is. Horkolásgátlóval vagy tapasszal éjszaka lezárhatod a szád. Oldalfekvésben érdemes aludni, mert hanyatt fekve ismét túl sok levegőt szívnánk be. Léteznek horkolásgátló fejpántok, de kérdés, hogy az állízület szorítása miatt nem okoz-e ez fogcsikorgást. 1-2 hónap után segédeszköz nélkül is megszokhatjuk az orrlégzést éjjel.

Szakorvos tudja megmondani, hogy érdemes-e ilyen gyakorlatokat követni, mert lehet bedugult orrjáratunk, orrsövényferdülésünk stb. és ezután instruktorral egyeztessünk. Ők hasonló instrukciókat adnak és én ez alapján csinálnám a gyakorlatokat: hasba lélegezz, de ne tele! Lassan, finoman, hangtalanul vegyél levegőt, húzd ki magad és néha tartsd vissza a levegőt (sport közben is) pár másodpercre, amíg túl nagy légszomj nem keletkezik. De utána ne lélegezz nagyobbat vagy gyorsabban, mert akkor semmit nem ér az egész. Akkor sem, ha nem érzel légszomjat (picit), mert így fejlődsz.

Szinted (egészséged) lemérése: 1-2 normál levegővétel után, fújd ki a levegőt és az első jelig, amíg a has vagy nyak légzőizmod meg nem feszül mérd az időt (ez nem egyenlő azzal az időtartammal, amíg vissza tudod tartani akaratból a levegőt). Általában élsportolóknál is 15-20 mp szokott lenni az első érték (kontroll szünet). 40-re kellene felvinni ezt az értéket, ez rendszeres gyakorlással is kb. fél év vagy még több idő (elején könnyen javul a helyzet, aztán belassul a folyamat). 25-ös értéknél megszűnik az asztma. Buteyko prof tanítványai 180-as értéket is elérik. Vannak gyakorlatok sétálás vagy ülés közben is különféle tanfolyamokon, illetve a könyvekben.

Mozgás nélkül nagyjából 22.000-24.000 légzést hajtunk végre naponta, de ebből a harmada (amíg alszunk) az kontrollálatlan. Ezért mankóként szokták éjszakára a száj leragasztást alkalmazni, és napközben csukott szájjal lélegezni. Alapgyakorlatként a 4 másodperc be és 6 másodperc kilégzést (orron át történő be- és kilégzéssel) alkalmazni. Nincs szükség légzésszünetre. A legjobb, mikor nem látszik, nem hallatszik (még a mi számunkra sem) a hasba szívott légzés és nem kell teljesen beszívni és kifújni a levegőt. Enyhe légszomjat hoznak létre (tanfolyamon tanuljuk meg a módszert, ne az általam írott infók alapján kezdjünk bele a gyakorlatba). Ugyanis mindenki máshogy sajátítja el a dolgot, amit az instruktorok tudnak pontosan megtanítani, hogy mi az, ami esetünkben működik. Akik elalvás előtt (akár belealudva) és naponta 5 percig 3-6-szor megcsinálják a gyakorlatot már 3 nap múlva beszámolnak a javulásról az instruktorok szerint. Bekapcsol, aktívabb lesz a paraszimpatikus rendszer. A vérnyomás, pulzus szintje csökken. Ezt a gyakorlatot megfázás esetén is lehet gyakorolni a sportolással ellentétben, megőrizve a vitalitási szintünket.

 

Javul az alváshigiénia, ezáltal a regeneráció. Megszűnik az egész napos „vállemelkedős légzés”, mely „bedurrantja” estére például a csuklyás izmot. Emiatt könnyebben tudunk sportolni. Megszűnik a cukros, túl zsíros „stressz” evés, hiszen nem kell energiát felhalmoznunk készülve a „nem létező” stresszre. Ugyanis modern világban élünk, de az agyunk a megszokott, régi mechanizmusok alapján működik és reagál a stresszre.

 

Aki alvászavarban szenved, annak légzészavara is van. Este lefekvés előtt már legalább 2 órával jó volna, ha nem nézegetnénk a telefonunkat, mely a kék, zöld fény miatt azt üzeni a testünknek, hogy reggel van és emiatt a kortizol szint megnő, a melatonin szint lecsökken. Pedig este pont fordítva kellene lennie. Ez egy külön téma és erről már írtam itt:

A hosszú és minőségi élet (nem) titka

 

Érdemes fül-orr gégész véleményét kikérni a légzés gyakorlatok bevezetése előtt, mert lehet elzáródás, de állítólag az orrsövényferdülés esetén is működhet ez a megoldás. A száj éjszakai lezárására használnak teli és lyukas tapaszt is (aki nem meri esetleg a telit használni) és bajuszosok esetén nehezebb a leragasztás. Ezekkel a mankókkal a neuroplaszticitás segítségével rávesszük a testünket a helyes légzésre. Sokan számolnak be a hátfájás elmúlásáról főleg akkor, ha szabadság alatt ez a fájdalom korábban nem jelentkezett (nem voltak stresszesek folyamatosan), mert a hátfájásnak számtalan más okai is lehetnek.

A sportolók legális extra doppingként különleges légzéssel a sporttevékenység előtt a lépben lévő vér (lásd várraktár) vörösvértest erejét is ki tudják aknázni a megnövekedett oxigénszállításra apellálva.

 

 

Túllégzés klinikai tünetei

– reggeli, ébredés utáni szájszárazság (miután kiszáradnak a légutak, egyfajta sajátságos rezonancia okozza a horkolást)
– indokolatlan, folyamatos idegeskedés
– gyakori ébredés éjszaka
– hideg végtagok (lásd nem megfelelő perifériás vérkeringés)

 

A szájlégzés alkalmával sport közben könnyebben léphet fel gyulladás, allergia alakulhat ki (pollenek következtében), hiszen közvetlenül a testünkbe jutnak szűretlenül ezek a nem kívánt dolgok, száraz, hideg és túl sok levegő kíséretében.

 

 

A Jégember (Wim Hof) és a kontrollált, gyógyító túllégzés is működhet?

A „hidegterápiának” nagy kultúrája van. A római korban is találkozhattunk vele, de a japán szamuráj kultúrában is előszeretettel alkalmazták, ugyanis fizikai kihívás, edzés után nagyon jó regeneráló hatása van és a „lelket is edzi” ellentétben az egyre nagyobb kényelemre hajazó nyugati trendekkel ellentétben. Kényelmes ülésfűtéssel is rendelkező autókban állunk a sorban, aztán hazasietünk a pincébe biciklizni picit…

 

Wim Hof egy óriási motiváló képességgel rendelkező, határait feszegető, vagány manus. Iceman, több Guinness-rekordot tart. Például több, mint 80 métert úszott jég alatt, mezítláb hegyet mászott és maratont futott víz nélkül a Szaharában. Tanítása 3 területre épül: hideggel való munka, légzéstechnikák, illetve mentális fókusz.

30-40 év alatt számtalan tudós vizsgálta, ráadásul ikertestvérét is megvizsgálták, aki nem gyakorolja ezeket a módszereket, így jó összehasonlítási alap. Wim éjszakákat töltött el egy szál sortban a hideg erdőben, a jeges vizekben csodálva a természet és hideg erejét. Szóval elég edzett figura. Ráadásul a hidegtűrés egy szintjét másoknak is akár 1-2 hét alatt megtanítja. A hidegben „megáll” az elme – vallja. Ez egy igazi, ösztönös, gyakorlati tapasztalat.

A hideg következtében a zsírégetés (annak híján izomveszteség) hamar bekövetkezhet. És kialakul a barnazsír a fehérzsírból (nagyjából 16-18 celsius fok alatt aktiválódik), amely nem tárolja a hőt, hanem termeli. A kisbaba tele van ilyen barnazsírral, mert még nem tud mozogni, hogy felmelegítse magát. Aztán idővel lecsökken a barnazsír réteg a testünkben. Kivéve, ha kimegyünk a hidegbe. A stramm, nyitott emberek strand szezonja januárban kezdődik a Balcsin. Ilyenkor nincs tumultus a strandokon.

Az egészséges, életerős ember hajlandó kicsit fázni, edződni, tud légzés és étel, sőt akár gondolat böjtöt tartani, aktívan mozog idős korában is, megmarad életerősnek.

Ez az élet, a valóság, ahogy Wim mondja a hideg egy nagy tanító. Lefagy az elme, így nincs szükség fűtött szobákban, kényelmesen lelki gyakorlatokat végezni 17-től 18.15-ig, hanem egyből a sok elmélet helyett a valóságban találjuk magunkat a maga teljességében és érezzük a testünk aktív válaszait, az intenzív légzéssel együtt.

20 éve én is sokat kísérleteztem és egy szál trikóban jártam egész télen. Volt, amikor a Nyugati órája -10 celsius fokot mutatott. Ezért tudom, hogy valóban szokás kérdése az, hogy elkezdünk a hideggel megbarátkozni.

Wim Hof megmutatja videójában és könyvében is leírja a módszert. Nagyjából 20-30 perc alatt el lehet reggel végezni. Ez tulajdonképpen egy kontrollált hiperventilláció, majd utána (mikor dinamikusan tele szívtuk magunkat levegővel és zsibbadást és egyéb érdekes dolgot is megtapasztalhatunk) visszatartjuk a levegőt miután kifújtuk azt. Én először 3 percig voltam meg levegő nélkül, de ki számolja. Viccen kívül a belélegzett levegő mennyiségétől függ (többek között), hogy meddig tudjuk visszatartani a levegőt, így szerintem nem olyan fontos méregetni folyton. Nagyjából 1-5 percig szokták visszatartani a levegőt a kifújás után. Először 1 perc körül. Korábban már 20 éve is sokat foglalkoztam egyéb dinamikus meditációkkal, különleges légzőgyakorlatokkal.

Arra figyeljünk, hogy a mikro ájulás nem feltétlen akkor következik be, mikor egóból próbáljuk visszatartani sokáig a levegőt, hanem akár 1 percen belül is jelentkezhet. A szervezet érzékeli, hogy nem veszel levegőt, ezért „lekapcsolja” az agyat, mert nem akar megfulladni. Kívülről elkékült száj, remegés, nyálfolyás jelentkezhet ilyenkor és ülésből fekvő pozícióba kerülhet a test. Ezt azonban nem fogod érzékelni, hanem ki fog esni ez a képsor 1-2 perc.

Nem tudom, hogy Buteyko prof mit szólna Wim módszeréhez, mert ez kimondottan egy túllégzés, igaz kontrollált formában és időlegesen, melyet ráadásul levegő visszatartás zár le.

Gyulladás és fájdalomcsökkentő hatása van és a hormontermelésre is pozitív hatással bír. Rengeteg pozitív beszámoló született, amióta a világ minden táján gyakorolják ezt a módszert. Stresszcsökkentő, jobb alvást biztosít, javítja a sport teljesítményünket és kreativitási szintünket, fókuszáltságunkat.

Ha már egy magasabb szintet sikerült elérni a légzés kapcsán és egész nap figyelünk a légzésünkre, tartásunkra és éjszaka a megfelelő mélységű és hosszúságú alvásra (ezek egymással összefüggő folyamatok), akkor rátérhetünk Wim módszerére, bár ő nem köti ezt különösebb bevezető gyakorlatokhoz. Wim reggel javasolja a gyakorlást főképp, de a Buteyko-légzés és Oxygen Advantage (sportoloknak kifejlesztett változat) egész nap tudatosságra int a helyes légzést illetően.

Szerintem érdemes hozzátenni, hogy Wim többnyire a hidegmódszer fejlesztése kapcsán („hideg terápia”) javasolja programját néhány gyakorlat segítségével és erre épül az egész, amíg Buteyko a helyes és „gyógyító” légzésre helyezi a hangsúlyt, mely egész nap fenntartható miután a testünk átveszi az új ritmust.

A kortizol és noradrenalin stressz hormon, stressz következtében termelődik. Mikor akut túllégzést hajtunk végre békésen, az egészséges számunkra, de az agy nem tudja, hogy nem vagyunk ténylegesen stresszhelyzetben. Azonban nyitott szájjal, szipogással, tüsszentéssel, köhögéssel folyamatosan történő túllégzés, nem egészséges és a stressz állapotot tartja fenn testi szinten.

Régen azt hittük a szén-dioxid egy olyan gáz, amitől meg kell szabadulnunk, ma már az orvosok egyre többet vizsgálják és mester hormonnak tartják. Ha orron keresztül lélegzem, akkor kevesebb oxigént szívok be és kevesebb szén-dioxidot engedek ki. Ezáltal tágulnak az erek és szép lassan megszokja a szervezetem.

Az erek folyamatos edzést kapnak az alap módszer elvégzésével. Az agy (medulla) alacsony széndioxid tartalom miatt úgy érzékeli, hogy nem kell levegőt vennünk. Emellett a pH-nak van olyan sávja, ami teljesen rendben van. Azonban van olyan szint is, ami nem megfelelő. Természetesen nem mindenhol azonos a pH érték a szervezetünkben, de rövid ideig lúgosító hatása van ennek a fajta légzésnek.

Nincs új a Nap alatt, a pránajáma az alap, de az nem mindegy, hogyan rakjuk össze modern köntösben a régi hatékony tudást.

A Buteyko-módszerrel ellentétben a Wim Hof módszer a mellkas befogadó képességét is megnöveli, hiszen a teljes belégzésre épít és hamar jelentkezik a hatása. A Buteyko-módszer előnye pedig, hogy Co2 toleranciát építi fel, hiszen annak megtartására, növelésére fókuszál. Wim intenzív légzés módszere, illetve a „hideg módszer” a stressz kezelésében segít, emellett adrenalin szintet emeli és egyfajta sokk hatására beindítja, „felrázza” a szervezet ideg- és immun válaszát.

Wim sokat olvasott spirituális témában (Osho, Krishnamurti stb.), de a természetben a közvetlen hideg tapasztalatok hatására változott meg az élete.

Ezért Wim javasolja minden nap a hideg zuhanyt (előtte orvossal beszélgessünk erről az attrakcióról), mert egyes állapotokban veszélyes lehet számunkra.

Nem véletlen, hogy sokan alkalmazzák mind a két módszert (Buteyko és Wim Hof technikáit). Fontos, hogy megfelelő instruktorhoz, illetve orvoshoz forduljunk, mert mindenki más-más egészségügyi állapotban van, más az edzettsége stb. Tudnunk kell, mi az a funkcionális légzés, akut vagy krónikus túllégzés, szükség van keretekre, szabályokra, korlátokra és nem szabad azt a szintet azonnal követni, amit egy 30-40 éve gyakorló ember követ, aki feszegeti a korlátait (Paksi András).

Wim azt írja, hogy ne az egónkat kövessük, hanem figyeljünk oda magunkra. Fokozatosság elve a gyógyászatban is fontos.
Egyszerű okosórával, nem orvostechnikai eszközzel mérve – ami esetleg elnagyolva, de irányadó lehet az alap gyakorlatsor végére -, 12% oxigéncsökkenést tapasztaltam és 30-as pulzusemelkedést, 3 pontos stressz szint csökkenést. Nyilván ezt a túllégzést nem egész nap csináljuk, mert ez nem normál légzés és a belégzésnél emelkedik az oxigénszint, amit kompenzál a légzés visszatartása. Mikro ájulások bekövetkezhetnek, de kanapén fekve vagy ülve ezt lehet, hogy nemigen vesszük észre.

A túllégzés következtében profi úszók is megfulladhatnak a sekély vízben

Ha nagy levegőt veszek (túllégzem), akkor azt hiszem, hogy van bőven levegőm, de pont az ellenkezője igaz. Sok szén-dioxidot kilélegzek és ezáltal elájulok és már nem tudok levegőt beszívni a víz alatt. Ráadásul ijedten lélegezve a víz alatt „vizet” lélegzek be.

Akkor kezdünk levegőt venni, ha sok a szén-dioxid szint (ezt vizsgálja először az agy). Így jelez az agyunk, hogy vegyünk levegőt, mert elfogyott. Az oxigén szintet is figyeli a szervezet, mert a túl alacsony oxigén szint már az agyat is károsíthatja. Tehát először a szén-dioxid szintet vizsgálja az agyi működésünk és ha megfelelő szinten van, akkor veszünk levegőt. Ilyenkor még van bőven oxigén és érezzük, hogy mikor fog elfogyni. Azonban a túllégzés teljesen bekavar. Elkezdünk erőteljesen kilélegezni. Ezáltal sok szén-dioxidot veszítünk. Mire újra olyan sok szén-dioxid lesz a szervezetünkben, hogy az jelezze számunkra, hogy vegyünk újra levegőt, addig túl alacsony értékre juthat az oxigénszintünk. Az agy vészhelyzetnek érzékelve lekapcsolja az agyat, mert nem veszünk levegőt. Ezért elájulunk.

Nem szabad túllégzés után kocsit, biciklit vezetni, vízbe menni stb. Emellett ilyen módszereket nem érdemes videók, könyvek, cikkek alapján tanulni, mert veszélyeket rejthet magában, például tetániát okozhat és nem tudhatjuk, hogy kiben, mikor mit vált ki. Egyetlen ember halála sem játék a felelőtlenség miatt…  Felhevült testtel sem szabad a vízbe menni nyáron hirtelen!

Még egyszer leírom a lényegét, mert ezzel életet menthetünk. Ha a például a vízben nagy levegőt veszünk (ezáltal sok szén-dioxidot fújunk ki), és ezt többször megismételjük (intenzíven sok levegőt szívunk be gyorsan egymás után), akkor az intenzív kilégzés miatt olyan alacsony lesz a szén-dioxid szint, hogy az agyunk nem jelzi, hogy baj van. Mi pedig azt hisszük van bőven levegőnk.

Előbb jelez ugyanis az agyunk a (túl sok) szén-dioxid szint miatt, minthogy a (túl kevés) oxigén szint miatt jelezne. Az agy konstatálja hogy nem vettünk levegőt (érthetetlen módon), ezért kikapcsol és elájulva a következő levegőt a víz alatt vesszük, ami már végzetes.

Megfázás esetén is lehet gyakorolni az intenzív, kontrollált túllégzést?

Nem tanácsos. A tüdő meleg, nedves, szűrt levegőhöz van hozzászokva. Nem pedig a száraz, hideg, szűretlen levegőhöz. Az orrlégzés tágítja az ereket a szén-monoxid pedig fertőtlenítő hatással bír.

Az arany középút és a fokozatosság elvének követése a leghatékonyabb saját testünkre figyelve

Kis mértékben, tudatosan kezelve, a stresszhatás keltése orvosság lehet, de ha túlzásba visszük, ártalmas. Az sem jó (másik véglet), ha túl kis mértékben terheljük csak meg a szervezetünket, mert annak semmi hatása sincsen.

A test nem szokott hazudni. Arra és nem a stoperre kell figyelni. Nem vagyunk robotok. A hideg zuhany segít a stressztűrő képesség fejlesztésében. Emellett a hideg a fehérvérsejt termelésben, immunrendszer erősítésében is segít (pár perces pár celsius fokos vízben tartózkodás megemeli a fehér vérsejtek számát és nagyjából 6 napig fog fokozott védelmet biztosítani). A szívre, vérkeringésre is pozitívan hat. Kevésbé leszünk érzékenyek a különféle betegségekre, megnöveli az energiaszintünket. Megfelelő orvos, instruktor segítségével próbáljuk ki, mert egészséges ember esetében, például rendszeres migrén esetén nagyon óvatosnak kell lennünk.

Egyáltalán mi számít hidegnek? Az agy már a 16 fok alatti hőmérsékletet annak tekinti.

A szauna ereje

Természetesen a hidegtől függetlenül a szaunázás is egy csodálatos dolog. Érdemes azonban egy kicsit várni a hideg vizes merülés előtt. Jó megoldás lehet ezt és a zuhanyzást is mindig hideg vízzel zárni, hogy a test önszabályozó mechanizmusa bekapcsoljon. A szaunában tilos kontrollált hiperventillációt végezni, mely égési sérülést is okozhat.

Nem szabad annyira elkényelmesedni, hogy már csak magas hőfokra felfűtött lakásban vagy légkondi működtetése mellett tudjunk élni.

 

Az indiai bölcsek véleménye és jógaterápia

A légzést és elme működését összekötik egymással és sok ezer éve tudják, hogy a megfelelő légzés csodákra képes. Nem felkapott, kiragadott módszereket vesznek alapul, hanem a több ezer éves indiai bölcsességet, mely kapcsán Patanjali Kr. e. összefoglalta a megvilágosodáshoz vezető 8 lépést (Rádzsa-jóga és légzés).

 

Fontos megjegyezni, hogy nem a légzésen van a hangsúly, hanem a pránán (életenergia) és ennek a közvetítője, eszköze a légzés. Ez azonban közvetlenül hat az idegrendszerre, így „nem játék”. Először az ászanák (testtartások) megfelelő elsajátításával veszi kezdetét a jóga és ezután merülnek bele a pránajámába (lásd fenti link). Ehhez idő, megfelelő gyakorlás és türelem kell.

A jógaterápia pedig az ászanák még precízebb és megfelelő ideig kitartott gyakorlását jelenti. Ilyenkor a korrekt akciókból többre van szükség és módosítják a megfelelő tudással rendelkező jóga oktatók az ászanákat, akár heveder, felfüggesztés stb. segítségével. Ezeket csak senior jóga oktató tudja végrehajtani miután megismertük és begyakoroltuk az alapokat (minimum 2 hónap, lásd precíz eszközös Hatha jóga gyakorlatok az Iyengar jóga segítségével, Répássy Erika).

Papaji (az indiai bölcs) azt mondja, hogy a megfelelő légző technikákkal szinte elkerülhető a halál, de ehhez megfelelő életmód és étrend szükséges. A kundalini energiák felébresztésével 12 évi kemény munkával lehet sziddhi (természetfeletti képességekhez) jutni. Ide tartozik a levitáció, tárgyak megteremtése stb. És mivel ő ugyan találkozott ilyen jógikkal, de a valódi szabadság és megvilágosodást kereste és élte meg, így nem igazán érdekelték ezek a dolgok.

A testet betegségnek tartotta, ami előbb utóbb megszűnik létezni, mely maga a halál és nem más, mint az elemek (víz, tűz, föld, levegő, éter) játéka, hullámzása. Egy csónak a szamszárában. Ezért érdemes a testre odafigyelni és karbantartani. A fájdalom, betegség ugyanis elviszi a figyelmet.

Vegetáriánus étrendet javasolta, hogy az elme nyugodt maradjon, valamint szattvikus ételeket fogyasztva, ide sorolta a zöldségeket is. A cél az Önvaló felfedezése és a múlandó világban ezzel maradva, nem foglalkozni a folyton változó eseményekkel, tárgyakkal. Ha beteg a test, orvoshoz kell fordulni (allopátia helyett ayurvédikus orvosra gondolhatott), mert az elvonja a figyelmet, energiát. Régen az együttérzés gyakorlása volt az orvosok feladata véleménye szerint, mely ma már sokszor piaci érdekre lett lecserélve. Közelében gyógyult meg skizoid személyiségszerveződésű ember, ahogyan gyerekkori cukorbeteg is búcsút inthetett tüneteinek. A meditáció, a szatszang, és egyes mantrák, amiket ilyen különleges esetekben adott, a mély hit által csodákat eredményezett, függetlenül attól, hogy ő nem tanított módszereket, hanem a végtelen szabadság azonnali meglátására hívta fel a figyelmet. A megbocsátást és felejtést tartotta a legjobb gyógyírnak minden fájdalomra. A fogalmak szenvednek, nem a valóság, ahogyan az emlékek fájnak és nem a szív.

Papaji említi, hogy a düh (félelem) megzavarja a légzést, „kiégeti” az idegrendszert. Nem a hirtelen dühön van a hagsúly, hanem az, ha magunkkal cipeljük azt a jövőbe a (vélt) körülményekkel együtt. Helyette csókoljuk meg, aki dühössé tett minket – javasolja -, miután megéltük és engedjük el a szeretettel együtt (a legjobb a nem gondolkodás állapotában tartózkodni eggyé válva a létezéssel).

 

 

Osho pedig Siva leírása alapján a légzések közötti szünetre hívta fel a figyelmet. Ilyenkor ugyanis „megáll az elme”. Erre javasol gyakorlatokat, melynek a másik változata az, amit napközben is bármikor tudunk gyakorolni. A levegő kifújása a meghalás, a lélegzetvétel pedig az újjászületés nimbusza. Ami nem születik és így nem is hal meg, az állandó, létezés a kulcs, ami nem más, mint a légzésszünet (kumbhaka a jógában). Létezik báhja-kumbhaka (kilégzés utáni légzésszünet) és antah-kumbhaka (belégzés utáni légzésszünet). A pránajáma nem csupán tudatos légzést, hanem életenergiával történő „munkát” jelent. Krishnamacharya nagy tudású jógi (ő tanította B. K. S. Iyengar-t is) leírja könyvében, hogy a pránajáma gyakorlásához megfelelő módon kell egyes ászanákat gyakorolni, cölibátusra, szattvikus étkezésre és meditációra van szükség beleértve a dzsapameditációt is.

Összefoglalás

 

Láthatjuk, hogy amire kelet már legalább 5 ezer éve rájött, az most mérhető módon a nyugat számára is beigazolódik. Egy működő, helyes út van és a többi általában nem természetes, betegséget és folyamatosan bővülő civilizációs problémákat vet fel. Nem a betegség gyógyítására kellene elsősorban az időt, energiát áldozni, hanem a helyes életmód kialakítására, mely elejét veszi a betegségek nagy részének. Emellett nem érdemes csak egy területre fókuszálni (táplálkozás) vagy légzés, mert a helyes, egységes, komplex életmód a kulcs. Nem az esztétikai megjelenés, hanem az egészséges életmód követése, mely mellékhatása a megfelelő esztétikai megjelenés. Láthatjuk, hogy a légzés hogyan hat az alvásunkra, sportolás iránti vágyunkra és teljesítményünkre és a táplálkozásunkra egyaránt egy sor láncolatot beindítva. A testről ezáltal megfelelően gondoskodunk, de mi a célunk? A végtelenség, béke megtapasztalása, melyben a test segítségünkre van, amíg meleg…

 

Forrás

A Wim Hof-módszer – Aktiváld a benned rejlő, teljes emberi potenciált!; Wim Hof

Gyógyító légzés könyv; Patrick McKeown

A légzés ereje könyv – Oxigén Program: Edzésmódszer, amivel egészségesebb, vékonyabb és edzettebb leszel; Patrick Mckeown

Buteyko tanfolyami könyv – asztma, COPD és allergia ellen; Varga-Szilágyi Gyula, Patrick McKeown

Paksi András, Lakatos Péter, Varga-Szilágyi Gyula, dr. Kovács László, Farkas Tibor interjúk

Tirumalai Krishnamacharya, Yoga Makaranda

Srí H. V. L. Púndzsa, Az igazság van

Osho, Meditáció – Az első és utolsó lépés a szabadság felé (meditációs kézikönyv)