Pénzügyi pszichológia: legális, éves, nettó 39,7%-os passzív jövedelem, befektetés konkrétumokkal

 

Megtudhatod ebből a cikkből, hogy:

 

• Így létezik legális, nettó 39,7% hozam több tíz éven keresztül (nem a szokásos átverésről szól, egy igazi ritkaság, mert a piac általában kb. bruttó 10%-ot ad + forint gyengülése pár százalék)…
• Mi az érdeke a pénzügyi tanácsadónak, közgazdásznak, alapkezelőnek, online pénzügyi tréninget áruba bocsátó értékesítőnek, professzornak és mi az, amit nem érdekük elmondani?
• Mit csinálnak a befektetők háború előtt?
• Mi az, amivel biztosan elbukod a pénzed (rövid és hosszú távon)?
• Mik azok a tévhitek, melyek miatt rosszul választunk?
• Konkrétan milyen eszközzel és mekkora hasznot lehet realizálni?
• Hogyan valósítható meg a passzív jövedelem?
• Mikor érdemes vásárolni nagyobb és rendszeres jövedelem mellett?
• Hogyan befolyásolja a tőzsdét a mesterséges intelligencia, ill. robotok a szakemberek szerint?
• Hogyan lehetséges, hogy az alap 25% hozam emelkedést mutat, de valójában 0-át realizált és egyéb buktatók?
• Miért nem teljesen igaz sok esetben, mikor a bank x% kamatot hirdet meg?
• A piac és gazdasági mutatók feltérképezése
• EUR, HUF és USD devizák egymásra hatása és az élelmesek mikor melyiket választják?
• Miért nincs pénzünk? És mi a megoldás?
• Milyen egyéb érdekes befektetési lehetőségünk van?

 

 

 

 

A te döntéseidért te vagy egyedül a felelős

Saját véleményemet, tapasztalataimat írom le újfent. Hiszen ezeken a területeken szereztem tapasztalatokat (anno tanultam mikro és makro ökonómiát is), de a gyakorlat híve vagyok. Érdekel a téma, de nem vagyok pénzügyi szakember, így senki ne általam írott cikkekre alapozza döntését, hanem előtte konzultáljon megfelelő kvalitású szakemberrel. A téma nagy része színtiszta pszichológia és önismeret (befektetés).

Korábbi, megjelent cikkeim a témában:

Pénzügyi pszichológia, az anyagi függetlenség fontossága

Én dolgozom a pénzért vagy ő nekem?

Bárki megtanulhat tőzsdézni!

A tőzsde, ahol minden megtörténhet

Objektivitás: pénzügyi tanácsadók, tanfolyamok, professzorok, befektetők valódi érdeke

Bízom benne, hogy lesz olyan ember, akinek esetleg tudok segíteni ezzel a cikkel, de nem foglalkozom pénzügyi tanácsadással, ezért pártatlan vagyok, semmiképpen se hozz pénzügyi döntést e cikk alapján!

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nem akarok semmit sem eladni és az sem számít, hogy 0 vagy 5442 csillió ember olvassa el ezeket a sorokat, így őszintén leírhatok mindent, mert ez örömmel tölt el. Ráadásul ezúttal nem egy pszichológiai szaklapnak vagy orvosi magazinnak írok, így a hosszára vonatkozóan sincs kitétel.

Miért nem mindig objektív egy pénzügyi tanácsadó vagy alapkezelő? Mert nem a saját, hanem te pénzedet kockáztatja és a cél, hogy minél több ügyfele, illetve pénz legyen a birtokában. Ezzel önmagában semmi probléma sincsen, sok nagy tudású szakember full time job-ként, pénzügyi diplomával a zsebében áll rendelkezésedre és van köztük nagyon jó szakember. Ezt ki is hangsúlyozzák, de mivel minden szentnek maga felé hajlik a keze, így sokszor (tisztelet a kivételnek) kimarad a story-ból, hogy az 1-3%-os alapkezelési költség bizony hosszú távon nagyobb összegnél, akár komoly milliókat emészthet fel. Szóval, aki el akar adni neked, az sokszor elkendőzi vagy nem hangsúlyozza ki a negatív oldalt, a pozitívval ellentétben! Ezért én ezt most összeszedtem egy kis alap pénzügyi intelligenciára (józan paraszti ész) irányuló információkkal tarkítva.

 

Emellett a kockázatvállalás is más, mikor a veszteség során max. elbocsátanak (nem a saját pénzedet bukod el), de akár nagyobb kockázatvállalás során (amit ugyanúgy nem a saját pénzeddel végzel el) a nyereségből biztosan részesül majd. A hedge fund alapokkal pedig akár tőkeáttéttel („hitel” segítségével nagyobb összeggel is lehet tőzsdézni) és akár short pozíció is felvehető, amikor nem az árfolyam emelkedésen, hanem az esésen zsebeled be a hasznot. Szóval, amikor látsz egy grafikont és sopánkodnak, hogy sajnos esik a piac, akkor sem biztos, hogy a pénzed bukóban van…

A másik kedvencem az online tanfolyamok értékesítői, akik marketing üzenete abból áll, hogy megfogalmazzák az alapvető problémákat, ami a fejedben felbukkan. De jó lenne pénzügyileg szabadnak lenni. Nyugdíjba menni (átlagos magyar nyugdíj 5x-ös értékével) 30-40 évesen ezzel a nem csekély passzív jövedelemmel… Most pár nap alatt elmondják a titkot, amit bárki megtanulhat stb. Ki ne mondana erre igen-t? Ki ne szeretne nyerni a lottón? Munka nélkül pénzhez jutni, 30-40% hozamot elérni évente stb…

Ha valaki rájött erre, hogy ez hogyan működik, akkor miért mondaná el (ehhez képest) fillérekért másoknak, amivel saját esélyét is tönkre tenné? Szívjóságból?

Mivel a félelem és mohóság van emögött (és ezt azok is tudják, akik a kurzusokat értékesítik), ezért sokan ráharapnak a „túl szép, hogy igaz legyen” ígéretekre. Ami az üzleti életben általában egyet jelent: nem is igaz. És ne essen félreértés.

A reális alapokon nyugvó hasznos infók megosztása a pénzügyi intelligenciáról nagyon fontos. USA-ban a lakosság 50% felett vásárol amerikai részvényeket, amíg hazánkban kb. a tizede és inkább az ingatlanokba fektetnek az emberek. Na, de ne rohanjunk ennyire előre.

 

Ami pedig a pénzügyi végzettséget jelenti, biztos, hogy nagyon hasznos dolog, de például a közgazdászokról nemigen van jó véleménnyel a világ legnagyobb befektetője Warren Buffett, ahogyan a magyar származású Andre Kosztolany sem volt oda értük.

Szép színes-szagos ábrákat, Excel táblákat lehet készíteni a múltról, bármilyen szituációra rá lehet ezeket húzni, az elméletek száma végtelen, de ez semmilyen garanciát nem ad a jövőre. Láttuk osztalék megszűnését egyik pillanatról a másikra stabilan, több, mint 20 év rendszeres kifizetés után. Láttunk stabil prosperáló céget bedőlni, lásd például Nokia.

A pénzügyi professzorok pedig sok esetben (itt is tiszteljük a kivételt) elméletben nagyon nagy tudással rendelkeznek, de ha ez a gyakorlati szintre is implementálható lenne, akkor már mindegyikük milliárdos lenne. Nyilván az egyetemi képzést is el kell adni és ha sikeres alkalmazott szeretnél lenni, sok esetben erre szükséged is van. Mikor oktatással foglalkoztam, egy idő után felhagytam vele, mert papagájnak éreztem magam.

 

Szóval érdemes elmerülnöd a témában és komolyabb, főként hiteles gyakorlati tanulmányok után saját kezedbe venni az irányítást. De vannak egyszerűbb megoldások, lásd később.

 

Pénzügyi tanácsadó vagy értékesítő ügynök?

 

Hazánkban a (független) pénzügyi tanácsadók, biztosítási vagy hitel ügynökök. Jelenleg elég elvégezni egy 2 napos szemináriumot hozzá. Ezzel ellentétben az Egyesült Királyságban ha valaki Independent Financial Adviser-nek vagy Investment Adviser-nek (független befektetési tanácsadónak) hívja magát, akkor 3 modul kapcsán ad számot a tudásáról előtte. Ez összesen nagyjából 1200 oldal tudásanyag elsajátítását jelenti a videós kurzusokon kívül, ami háromnegyed évig tart és nagyjából a fele teszi le a hallgatók közül a sikeres vizsgát. Maga a nyugdíj tervezés egy külön story.

Sok esetben a biztosításba van burkolva a befektetés és állami támogatás jár a nyugdíjalapú megtakarítás mellé, ezeket érdemes átnézni, hogy ne 20-30 év múlva érjen minket a meglepetés. Például félrevezető, mikor 10-20% hozamot ígérnek, felmérik a kockázatvállalást és elfelejtik elmondani, hogy amit te választottál ki, az csak pár százalékot kamatozik és érdemes lett volna az inflációval arányosan a havi befizetett részleteket is megnövelni. 30 évvel ezelőtt 1000 Ft kicsit többet ért vásárlói értéken, mint a mai napon. A vége az, hogy kapsz 1-2 millió forintot nyugdíjas korodban, ami mindennek nevezhető csak nem nyugdíjnak. Sokan pedig Pató Pál úr „ej, ráérünk arra még” filozófiáját vallva sosem tesznek félre a nyugdíjas időszakra.

Az elemzések csapdájában

 

Kétféle elemző van: vételi elemzők (buy side analyst), akik belső használatra az alapkezelőnek készítik el az elemzést és vannak olyan elemzők, akik eredményeit (sales side analyst) például bankok használják fel értékesítési célzattal. Tehát nem ez utóbbi alapján vásárolnak! Sose elemzés alapján dönts. Ha valaki vett egy papírt, nem szabad leutánozni, mert nem tudni mikor, mennyiért, mennyi időre, milyen tőke arányban vette stb. és senki sem tévedhetetlen.

Egyébként ingatlanra átfordítva is ez igaz, ha már befektetésekről beszélünk. Ingatlanos nem fogja azt mondani, hogy le fog esni az ingatlan ára (nem érdeke), azt mondja, hogy stagnálni fog vagy most stagnál. Hogy nézne ki, ha tőle, mint szakértő senki nem vásárolna éppen? Pedig változó trendek vannak a valóságban, a marketing ezt picit felerősítheti, de ha a nullát bármivel megszorozzuk, nullát kapunk. Ráadásul a hírek segítenek a hiszti kialakításában, ami fel vagy lenyomhatja az árakat. Mikor a bankoknak van pénze, ki akarja rakni hitelbe, már be is indul a reklámgépezet, csak figyelj.

 

 

 

Kockázat, hozam, likviditás

Minél nagyobb a kockázat, annál nagyobb hozamot szoktak kifizetni, de az sem mindegy, hogy mennyire könnyen juthatsz a saját pénzedhez. Például egy ingatlan esetében, ha kellene pár millió forint, akkor nem tudsz eladni csupán egy szobát, de vásárolhatsz garázsokat, amik ráadásul olcsóbbak is és sokszor nagyobb hozammal kecsegtetnek.

A részvényeknél is igaz, hogy mikor pénzre van szükséged, nem valószínű, hogy pont akkor a legideálisabb eladni őket.

 

 

Ha nem fektetsz be, biztosan elveszíted a pénzed és a nyugdíjad sem lesz túl magas

Jelenleg, ha a bankban őrzöd a megtakarításodat, vagy otthon, akkor biztos, hogy hosszú távon elveszíted. Tekintettel egy rejtett adóra. Ezt pénzromlásnak, azaz inflációnak hívjuk, ami tavaly 20% felett volt. Ha 10%-kal számolunk, akkor 7 év után lefelezik a pénzedet. Olyan ez, mint egy mozgólépcső, ami hol lassabban, hol gyorsabban, de folyamatosan lefelé megy.

Az infláció értékével ér kevesebbet a vásárló értéke a pénzednek, ha magára van hagyva. Nyilván valamennyi kp lehet otthon (de azért, ha kivonják a bankjegyet a forgalomból ne felejtsd el beváltani), de azt ellophatják, tűzkárban eléghet stb.

Ráadásul a KSH-ban karcsúbb számot határoznak meg az infláció tekintetében és sok mindent kihagynak belőle.

Ezért reál értéknek nevezzük azt, amikor a hozamból levonjuk az inflációt, ha ez a szám 0, akkor csak értékállódott a pénzed, függetlenül attól, hogy ha az előző példánál maradunk és 20% hozamod volt, akkor semmit sem kerestél vele (de nem is vesztettél).

Azt is vedd számításba, hogy hazánkban a nyugdíjrendszer rossz bőrben van és 2040 körül valószínűleg meg fog rogyni (túl sok nyugdíjas és kevés fiatal lesz, aki el tudja őket tartani), ugyanis a befizetők tartják el az éppen nyugdíjban lévőket. Nem támaszkodhatunk az államra, magunkat kell tudni eltartani, így a passzív jövedelem nem luxus lesz, hanem alap.

 

Befektetés az is, ha sok gyereked van (ahogy Kiyosaki mondta a szegények ebbe fektettek be), ha kicsit kalkulálósan is hangzik és nem biztos, hogy ez volt a valódi szándék. Emellett a valódi oktatásba, tanulásba is érdemes befektetni és természetesen a valódi jólét alapjait megteremtő passzív jövedelem megteremetésére.

Lehet, hogy az állam a járulékok emelésével, vagy a nyugdíj időszak kitolásával, kevesebb nyugdíj kifizetésével picit játszhat a képleten és nyerünk egy kis időt.

 

Kacatok helyett valódi értéket vásárolj

 

Mennyi felesleges lim-lomot veszünk, ami maximum pár napig ad élményt a birtoklás örömét megteremtve számunkra. A biztonság és stabil alapjövedelem sokkal nagyobb örömet adhat hosszú távon, ha rendelkezünk passzív jövedelemmel, mert így azt csinálhatunk, amit akarunk, és nem függünk a főnökeinktől stb.

Ok, van pénzem, mibe fektessem be?

 

Amihez értesz, ami a közeledben van. Például sok száz, ezer km-re lévő ingatlannal lehet problémád. Mi van, ha becsap az ingatlankezelő cég? Nem tudod ellenőrizni, ha példának okáért meghibásodott valami és nem tudsz választani a szakemberek közül, akik megjavítják stb. Ahogy Klapka mesélte, hogy alaposan tanulmányozott egy területet és miután kiművelte magát, azután fektetett be. Mikor Romániába befektetett, becsapták, mert nem beszélt románul. Így tanulta meg, hogy olyan helyen sem fektet be, amely területen a honos nyelvet nem beszéli.

 

Ilyenkor a legfontosabb kérdések, amik felmerülnek: mennyi pénzről van szó? Mennyi időre szeretnéd befektetni? Milyen pénzügyi tudással rendelkezel? Milyen stratégiád van (egyben, részletekben befizetve stb.)? Milyen kockázattűréssel rendelkezel (részvény pl. 50%-ot is eshet)? Mekkora hozamra számítasz? 

 

Minimum az inflációt meg kell verned

Tehát szükség lenne olyan megoldásra, ami legalább az infláció értékét kitermeli. De, hogy bonyolítsuk a dolgot a forint hosszú távon romlik az euróhoz, dollárhoz képest, így azon is bukni fogsz. Hiszen a piac nemzetközi és ha valamit vásárolsz, amit EGT (EU tagállamai) zónából hoznak be, akkor azt euróban kell megvásárolnod.

Külföldi és itthoni állampapír és az adó, ami 50% feletti is lehet

Ezért, ha például állampapírt veszel (közvetlenül a Magyar Államkincstáron keresztül ingyenes, bankokon keresztül nem feltétlen), akkor már beljebb vagy és ennek az egyetlen kockázata az államcsőd. De még akkor sem biztos, hogy nem fizetnek ki. A kérdés, hogy eléred-e vele az infláció mértéket a hozam tekintetében. Emellett semmilyen jogszabály nem biztosítja, hogy lejárat előtt vissza tudod vásárolni. Ilyenkor ugyanis az államnak adsz kölcsönt és általában 1%-os veszteséggel lehet idő előtt visszaváltani, ha meggondolnád magad.

 

Vehetsz angol, osztrák vagy USA állampapírt is, így már legalább egy erősebb devizában tartod a pénzed (sok esetben itt a visszaváltásért nem kell fizetned, mert óriási a forgalom), de itt jön egy újabb csavar. Jelenleg (de mindig kérdezd meg adótanácsadódat) a magyar állampapír után nincs, de az európai és USA állampapírok kapcsán adófizetési kötelezettséged is van.

Az adózás szempontjából hazánkban létezik az úgynevezett TBSZ számla, mely kicsit több, mint 5 év után adómentes (3 év után is már kedvezőbb). Az USA részvények tekintetében pedig Magyarországról történő vásárlás esetén 2024-től elég sok adót kell fizetni, mert a kettős adóztatás lépett érvénybe, ami 1979 óta 2023-ig jóval kedvezőbb adózási lehetőségeket biztosított. Szóval aki korábban bevásárolt az most ráfaragott, de vélhetően pár éven belül rendeződik a dolog (volt olyan ország, ahol 10 évig is elhúzódott mindez). Jelenleg 48% az adó mértéke az USA papírok kapcsán a magyar illetékességű embereknek (lásd akik itt élnek).

Ráadásul egyes cégek adózása még magasabb lehet, így tényleg először pénzügyi szakemberrel és adótanácsadóval társalogj a stratégiád megalkotása során: REIT (Real Estate Investment Trust), Business Development Company (BDC), Master Limited Partnership (MLP), ill. OTC piac… a legrosszabb, ha a veszteséget nem tudod a nyereséggel összevetni, de mégis adóznod kell a nyereség után.

 

Miért nem rizikós a részvény?

 

A pénzed, ha bankba teszed, akkor is a tőzsdén köt ki sok esetben, csak pár százalékot levonnak belőle. Az, hogy miért rizikós részvény portfólióban gondolkodni, a sok fél igazságot tartalmazó cikkek, hatásos filmek miatt mindenki tudja. Tudás nélkül, rövid távon, tőkeáttétel biztos, hogy rizikós. De, ha azt vesszük alapul, hogy az inflációt általában két dolog: ingatlan és részvények verik meg hosszú távon, akkor milyen más lehetőség marad?

Az arany egyfajta biztosítás, ha van rá vevő drágábban, akkor megveszik majd és ínséges időben jól jöhet.

Klapka azt mondta, hogy az arany, ingatlan és értékpapír a jó befektetés (elharmadolva) egy zsidó mondás szerint, mert valamelyik mindig megy… Persze azóta megjelent az online tőzsde sokféle lehetőséggel, részvények, opciók, határidő ügyletek és ott van a kripto piac, a világ is felgyorsult stb. A múlt században már azzal lehetett nyerni, hogy deviza (pontosabban valuta) árfolyam között különbözet volt és gyorsan telefonálva adtak-vettek az emberek ezt kihasználva (spread különbözet), ma már a real time adatokat azonnal láthatja bárki.

A kripto piac is biztosan egyre jobban elterjed, de a részvények mögött konkrét vállalatok vannak, amiknek elolvasható a pénzügyi jelentése, mert nyilvános. Persze vannak ferdítések sok esetben.

A legnagyobb pénzügyi kultúrával rendelkező nagy amerikai cégek, amik 100-200 éve itt vannak és több válságot, világháborút megéltek, ráadásul a világ több tucat országában jelen vannak, azok stabilitása elég magasnak mondható. Természetesen nincs erre garancia, ahogy a Nokia-nál már kitértem erre. De egy háború esetén hamarabb be tud csődölni egy ország, mint egy nagy kapitalizációjú (nagyságú) vállalat, ami 100 országban van jelen. Lehet, hogy háború lesz, de közben például ugyanúgy isszák azt az üdítőitalt, vagy veszik az élelmiszert stb.

Egy sikeres vállalat miért ne kérhetne kölcsönt akár kis befektetőtől, mely segítségével növekedni tud és aztán ezt meghálálja azzal, hogy a bevétel egy részét visszaosztja a részvényesek között? A korrekt üzlet, amikor mind a két fél jól jár. Hosszú távon ez működőképes modell lehet. A kérdés, hogy mennyit oszt vissza pontosan.

Diverzifikáció a hülyék fegyvere?

Hogy ne egy kosárba tegyük az összes tojást, a pénzügyi (valódi) szakemberek a diverzifikációt javasolják. Legyen a pénz ország, vagy technológia szegmens alapján is eloszlatva. Például ingatlan, kis kp, állampapír, részvények stb. de az arány sem mindegy.

Persze, aki tudja mitől döglik a légy, az ezt butaságnak tartja, lásd Andre Kosztolany. De Warren Buffett is halála után az S and P 500 (USA 500 legerősebb cége) indexébe javasolja a pénze nagy részét fektetni és állampapírba.

 

Ha nincs tudásom, időm, de szeretnék infláció fölött teljesíteni, akkor mi a megoldás?

 

Erre szokták az úgynevezett ETF-eket (exchange-traded fund) javasolni. Ez közvetlenül a tőzsdén megvásárolható egy bróker cég segítségével online (erre mindenképpen szüksége van egy kisbefektetőnek). Pár klikkeléssel hasonlóan egy webshop vásárláshoz meg tudod venni az adott ETF-et. Létezik olyan, amelyik egy indexet (például S and P 500) követi le. Ez nem aktív alap, azaz tényleg csak leköveti azt, de azt tudni kell, hogy ma már nem azok a cégek a legsikeresebbek az USA-ban, amik az ipari forradalom idején azok voltak, példának okáért gőzhajó vagy vasút társaságok. Most inkább az IT (főleg 2023-ban) és egyéb szegmens hasít: Meta, Google, Tesla, Apple… Ezek a húzó ágazatok.

A lényeg, hogy kiesnek alapból a gyengébb cégek. Emellett vannak aktívan kezelt alapok is, de ott a jutalék mértéke nagyobb és nem biztos, hogy jobban teljesítenek. A legolcsóbb úgy tűnik, hogy az előző példánál a 0,07%. De nem mindegy, hogy melyik tőzsdén és kitől veszed meg, tudod először beszélj szakértővel. Ugyanis, ha írországi alapot választasz, amiben ugyan van USA papír, akkor kedvezőbb lehet az adózása is.

 

ETF segítségével akár az egész világot, vagy feltörekvő országok cégeit lefedheted. Mondjuk Buffett sosem országokban, hanem konkrét cégekben gondolkodott. De neki egyrészt ehhez van tehetsége és több, mint 50 éve 6-8 órát foglalkozik a témával.

 

Az adott ország pénzügyi kultúráját sem árt megvizsgálni. Például az araboknál más a helyzet, mint egy állami érdekeltségű „kommunista-kapitalista” országban, mint Kína, ahol az állam simán belenyúlhat a cégek működésébe „váratlanul”.  Egy deflációval küszködő országban például Japánban is nehéz a helyzet, ahol sokan kivárnak a vásárlással, mert jövőre úgyis olcsóbb lesz…

Vannak olyan ETF-ek, amik osztalékot fizetnek ki rendszeresen (USA-ban egy, de általában 3 havonta, EU-ban évente esedékes). És vannak accumulating megoldások, amik a nyereséget vissza véve befektetik az adott részvénybe. Létezik olyan is, amelyik egy az egyben leköveti az adott indexet és olyan is, ami nem teljes mértékben, ill., ami tőkeáttéttel és egyéb manőverrel operál. Ezeket lehet jobb elkerülni.

Az ETF egyik hátránya azon kívül, hogy itt is hosszú távban kell gondolkodni, hogy mivel rendszeresen egyre többen szállnak be, így piactorzító hatása van. Az indexet ilyen szempontból is vizsgálnunk kell, összehasonlítva a valódi gazdasági mozgásokkal.

Érdekes tapasztalat volt mikor a XIV ETF 100 dolláron zárt és gap-pel 10 dolláron nyitott másnap reggel és a SVXY ETF is bezuhant, szóval csak óvatosan.

 

Az osztalék vagy ingatlan passzív jövedelmet ad?

 

Az ingatlan (amennyiben valaki kiadja bérlőnek és nem „albérlőnek”, mert ez téves kifejezés), akkor ezzel dolgoznia kell. Meg kell hirdetnie, be kell szedni a pénzt, adózni kell utána, biztosítást fizetni, felújítani, emellett lehet, hogy lesz üresen állás, amikor nem veszi ki senki, akár a felújítás miatt stb. Ezt nem mondanám passzív jövedelemnek.
Ha 5%-ért bruttó, mínusz költségek, ki tudja adni, az már jónak számít (15% személyi jövedelemadó, amiből 10% levonható, ha nem akarjuk elszámolni a kiadást, például felújítás kapcsán), ill. átadhatja ingatlankezelő cégnek a munkát, így 95-100%-ban már ténylegesen passzív jövedelemről beszélhetünk. Budapesten például több ilyen cég van. A piaci áruk (bérlő keresés alkalmával) egy havi bérleti díj, üzemeltetés kapcsán pedig a bérleti díj 10%-a általában. Emellett hosszú távon az ingatlan árának emelkedésén is lehet nyerni.

Emellett Airbnb-ben is gondolkodhatunk, ami még több munkával jár (ez is kiszervezhető) és ez esetben nagyjából 20% haszon is lehet reális (ennek a jövedelme nagyjából 10% miután a bevételből lejönnek a költségek), de ezzel sok munka van és felmerülnek egyéb költségek (a nagy része automatizálható a szoftvereknek hála). Általában 20% üzemeltetési költség mellett szokták kiszervezni.

Természetesen a legjobb ingatlan vételek biztos nem a legnagyobb ingatlan portálon lesznek fenn, mert azt sokan látják, de jó alkuval ott is, biztos lehet találni gyöngyszemeket olcsón olcsóbban.

 

Egyes részvények osztalékot fizetnek (a bevétel egy részét visszaosztják a tulajdonosok között), ha a free cash flow erre lehetőséget ad. Azonban fontos megjegyezni, hogy nem mindegy, hogy egy cég növekedési pályán van, bővülni szeretne és inkább visszaforgatja a pénzt önmagába fektetve (megvesz más cégeket, fejleszt, épít stb.) vagy kiosztja a részvényesei között egy részét. Ez a részvény értékére is kihat. Elképzelhető ugyanis, hogy egy USA cég három vagy akár egy havonta kifizeti neked az osztalékot, ha rendelkezel az adott részvénnyel, de az árfolyamnyeresége csekély marad.

Ezzel ellentétben egy másik részvény nem fizet ki semmit, de folyamatosan növekszik az értéke. Ráadásul az osztalék kifizetését semmilyen jogszabály nem védi, például a COVID alatt is sok cég megvágta az osztalékot. Azonban megnyugtató érzés lehet, hogy tök mindegy merre megy az árfolyam, te kapod a pénzt (jobb esetben) rendszeresen. Ezért az osztalékra hajazó befektetők, nem spekulánsok, hanem hosszú távban gondolkodnak.

A részvény befektetés, amúgy is csak így éri meg, ha legalább 5-15 évben gondolkodunk és tőzsdére csak olyan pénzt viszünk, ami a közeljövőben biztosan nem fog kelleni.

Az osztalékbefektetők nem nézik a részvény árfolyamát, maximum csak abban az értelemben, hogy alacsony áron vegyék meg az adott értékű papírt. De előtte egy magyar, híres osztalékbefektető szerint cégenként 6 napig elemzik az adott részvényt (2 fő / 3 nap) és nem biztos, hogy megvásárolják, így ez egész napos munka.

A piaci árak felméréséhez használatos S and P 500 (ami hosszútávon kb. évi 10% hozammal kecsegtet + forint romlása) felette teljesítettek pár százalékkal, ha jól tudom. Ebből jön le a közel 50%-os adó, jelenleg. Warren Buffett a híres befektető (érték alapú, hosszú távú pénzügyi stratéga) guru 60 évig nagyjából évi 20% hozamot zsebelt be, akinek a befektetés az élete és hosszú távban gondolkodik.

 

De, őket nem a hozam nagysága érdekli, hanem az, hogy hosszú távon elég magas legyen a havonta kifizetett osztalék mértéke, ami ráadásul örökölhető. Általában 4% osztalékot fizető cégekben lehet gondolkodni, ami előreláthatóan (de ezt semmi nem garantálja) 8%-os osztaléknövekedésben működhet. Így 10 év után a bekerülési összeghez viszonyítva már egész jó hasznot lehet elérni. Engem zavar, hogy ha 10 év alatt az inflációval nem számolunk és ehhez elég nagy tudás kell, mert lesz olyan cég, amelyik gyorsabban növekszik és lesz olyan is ami elbukik, így kiegyenlítik majd egymást. Fontos, hogy az osztalékbefektetők általában csak áron alul hozzájutott minőségi cégekben gondolkodnak. Meghatározó, hogy mióta fizet osztalékot a cég és hogy azt folyamatosan növelte vagy csökkentette. Ha lecsökkentette mi az oka? A Covid hatása vagy a menedzsmenttel van gond, a CEO-nak (vezérigazgató) van valódi tudása, vagy csak egy látszat ember? Hallottunk már olyan világhírű focistáról, aki szó szerint labdába sem rúgott 26 évig (Carlos Kaiser).  Nem volt jó szakember, de értékesíteni azt tudott…

 

Visszatérve, átnézik angolul a számvitelt, de ez sokszor megtévesztő, mert például, ha egy cég vesz valamit, akkor kiadás látható (angolul zárójelben fejezik ezt ki a mínusz jel helyett), de elképzelhető, hogy még nem kapta meg az adott szerzeményt, így nem a valóságot mutatja. Éppen ezért van minőségi mutató is, ami pontosabb a számvitelnél, amit a CEO manipulálhat is, de ez jogvédett szó, így nem írom le és az adatért is kemény pénzeket fizetnek a pénzügyi intézmények…

 

Az osztalékbefektetők azzal érvelnek, hogy ha látnád, hogy a szobabútor, vagy ingatlanod éppen mennyit ér, akkor ugyanúgy idegeskednél, mint ahogy a részvények esetében teszik az emberek, aminek az értéke minden pillanatban nyomon követhető. Azonban, aki nem tudja bevállalni, hogy „ideiglenesen” akár 50%-ra is visszaeshet a részvény ára, az ne vásárolja meg. Más elméletben a dolog és más az, amikor tényleg átéljük! Ezért mondják, hogy a tőzsde nagy része, legalább 80%-a pszichológia. Andre Kosztolany szerint akár 90% is lehet ez az arány.

 

 

 

Tőzsdén keresztül akár ingatlanba (REIT) vagy közszolgáltató cégekbe is lehet fektetni, akik általában már nem tudnak új ügyfeleket szerezni, de elég stabilan folyamatosan szolgáltatnak.

 

 

Magas osztalék nem tartható, így ráfázhat, aki 10-20%-os osztalékkal kecsegtető céget választ hosszú távra, bízva benne, hogy marad a magas osztalék minden évben. Aztán levágják jövőre az osztalékot és leesik a papír ára, így kiszállni is jóval nehezebb lesz a számára vagy csak veszteséggel fog tudni.

 

Fontos megvizsgálni, hogy ha osztalékvágás van, akkor annak mi az oka? Meddig reális az osztalék emelés stb. Ezek mind fontos kérdések.

 

 

 

 

 

 

 

A leegyszerűsítés célravezető?

 

Számtalan videót láttam, ahol az osztalékbefektetést az alapján végzik el, hogy 5-10 érték alapján leszűrnek 700 céget és bevásárolnak. Lehet, hogy szerencséjük van és amúgy is évekig ment felfelé a piac vagy tényleg ilyen egyszerű lenne a dolog?

De mi van, ha osztalékot vág a cég vagy változik a menedzsment politikája? Érdemes benne maradni? Akkor is, ha tudunk sokkal jobb céget venni helyette? Sok ilyen portfóliót néztem át, de nagyjából leadózva pár százalékos hozamot tudtam megállapítani, de lehet, hogy hosszú távon nekik lesz igazuk. Bár ez esetben a kb. (eddig) 10%-ot produkáló ETF lehet, hogy célravezetőbb, amivel nem kell semmit sem csinálni.

Mikor érdemes vásárolni?

 

Mivel senki nem tudja hol lesz a csúcs és völgy (fenti és lenti pont) a papír árát illetően, ezért bevált stratégia, például a fizetés x százalékát minden hónapban befektetni. Ezzel minimalizálva az árfolyamesést és emelkedést.

Aki nagyobb összeghez jutott és azt szeretné befektetni, annak nem érdemes mindent beletolnia, ha soknak érzi, mert nem fog tudni nyugodtan aludni. Érdemes kisebb összeggel elindulnia és figyelni az érzéseire.

 

Ne tévesszen meg a bikapiac, abban általában könnyű nyerni, 5-10 évente várható a korrekció, zuhanás. Minél hosszabb távon vagy az adott részvényben, annál kisebb a kockázat és nagyobb az esély az emelkedésre minimum 10-20 év. Főleg, ha osztalékot is fizet, mert akkor nem gáz, hogy benne vagyunk (egy kis ismétlés).

Csak akkor szabad befektetni, ha mindent értesz és mindent átlátsz pontosan. Miért korlátozódnánk egy országra, piacra, ami rizikós (szolgáltatások, termékek is az egész világból valók, amiket használunk)?

A rizikós, gyors meggazdagodás felejtős, a tőkét féltve őrizzük.

 

A tőzsde pszichológiája

A mohóság, félelem, remény nagy úr. Vállalnunk kell a teljes felelősséget, nem kenhetjük másra, félelmet kell kezelnünk, mert nem nyerhetünk mindig, sőt, meg kell tanulnunk a veszteséget is elfogadnunk stb. Ez egy igazi önismereti játék. De Kosztolany nem véletlenül mondta, hogy a konyhapénzt ne aktív trade-elésre tegyük fel és ne ebből próbáljunk megélni.

 

Egy bölcs befektető megvizsgálja az adott cég életciklusát és nemcsak a piac ciklusát, ami folyamatosan ismétlődik! Beszélhetünk növekedésről, majd stagnálásról, hanyatlásról.
Amikor a taxis is arról beszél, hogy szállj be egy papírba, akkor kell általában eladni, mert már túl van értékelve és mindenki tud róla.

 

Ezután nem fognak többet venni, ergo le fog menni az ára. És a pénzügyi guruk ezért mondják, hogy akkor kell venni, amikor vér folyik az után, mert akkor olcsón hozzá lehet jutni. Sőt, akik beleülnek egy papírba, azok, mikor lemegy az árfolyam, akkor nem félnek és eladnak, hogy realizálják a veszteséget, hanem még hozzávásárolnak.

Spekuláns vagy befektető?

Mikor a chartot (grafikont) nézed és a múlt alapján próbálsz levonni következtetéseket, akkor sokan indikátorokat, alakzatokat keresnek. Az emberek ugyanis ismétlik „magukat” és ebben segít a technikai elemzés. Ők általában day trade-erek. Lehet csak pár percre vagy napra lépnek be a piacra. Léteznek swing trade-erek, akik akár hónapokig is tartják a pozit. A befektetők azonban nem spekulánsok, ők akár életük végéig benne maradnak a pozícióban, mert a fundamentális elemzést elvégezve látják, hogy az adott cég megbízható és szívesen a részesei maradnak. Persze ezután ugyan kisebb munkával (heti pár óra), de nyomon kell követni a cégeket, mert változhat a figura. Általában a tőke kb. 3-5%-a felett nem vásárolnak be egy cégből, mert senki nem rendelkezik jövőbelátásra vonatkozó képességgel. Ez alapján 30-40 papírnál nem célszerű többet venni, mert az már nehezen átlátható.

 

Nem mindegy, hogy mekkora cégről beszélünk és a tőzsde nagysága is meghatározó. Kisebb piacokat ugyanis könnyű beborítani. Erre láttunk már példát…

A húzó ágazatot képviselő small cap (kis kalap) cégek: 1-3 milliárd USD értékkel bírnak és nagyot tudnak fejlődni, mikor például a kamatot nem emelik tovább, mert ekkor hitelt vesznek fel.

Ahogy Kosztolany mondta az infó, ami mindenkinek elérhető, az semmit sem ér és ellentétesen kell viselkedni, mint a tömeg.

Legyünk hűek a stratégiánkhoz

A day trade-er pontos szabályokat alkot meg: mikor vesz és mikor ad el (ez még fontosabb), meddig marad a piacon és milyen szignálok alapján dönt. Nem az érzelmeire hallgat, ami nem zárja ki az intuíciót. Fontos, hogy mindent naplózzon és ez alapján visszatérve fejleszteni tudja a stratégiáját. Nincs titkos recept és nem feltétlen van szükség bonyolult megoldásra. Sokkal fontosabb, hogy ezt betartsuk. Mindig.

Nem kavarnak be a robotok, MI (mesterséges intelligencia)?

Egy sikeres osztalékbefektető azt mondta, hogy az infók összegzésére jó a mesterséges intelligencia, de ők elsiklanak akár egy mondaton, amit a menedzsment közölt. Sok cégnek akár több száz oldalas angol jelentése kerül fel a netre, amit át kell nézni. Egy sikeres day trade-er pedig azt mondta, hogy a robotokat is emberek hozták létre, így működni fog továbbra is a dolog.

 

Függetlenül attól, hogy például a skalpolást végző robotok már elég régóta a piacon vannak. Ezek beszállnak akár csak néhány percre és egy kisebb árfolyam emelkedésre (vagy esésre) spekulálnak pontos paraméterek alapján.

 

 

Buktatók

 

Túlkereskedés, ezzel kompenzálva a tudás hiányát.

 

Azért nem árt az adott tőzsdecéget, illetve biztosítási értéket is megvizsgálni, ha csődbe mennének (sajnos ezt nemrég lecsökkentették elég alacsony összegre, lásd 20.000 EUR). De a CFD-re, warrantokra ez nem vonatkozik. Ha ingatlanban, cégben van a pénzed, akkor elvileg, ha a pénzrendszer pillanatnyilag összedől, az sem érint. Csak megbízható tőzsdecégben gondolkodjunk! Létezik olyan alapkezelő, ami akár dupla áron dolgozik, például Luxemburgban, vagy offshore cégként csalják ki a pénzünket, amire keresztet vethetünk, mert a hatóságoknak sincs hatalma felettük.

A nem szabványosított kereskedés (lásd OTC piac esetében nem vonható le a veszteség). Számoljuk ki pontosan az adót, és különítsük el, hogy ne érjen meglepetés, amikor be kell fizetnünk. Az egyes cégek esetében eltérő lehet a mértéke és az USA papírok esetében jelenleg nagyon magas az adó.

Fontos, hogy jól beszéljünk angolul, ha tőzsdei céget választunk, mert probléma esetén erre szükségünk lehet. Elképzelhető, hogy ugyanaz a papír a többszöröséért vásárolható meg máshol, így legyünk alaposak.

 

ETF-fel is félre lehet nyúlni, van olyan papír, ami 15 év után is -64%-ban van. Átlagos hozam esetén, ha nincs vele időnk bíbelődni, akkor esetleg jó megoldás lehet.

Az adózást természetesen az ETF kapcsán is vizsgáljuk meg. Eleve USA levonja a forrásadót, TBSZ esetén akkor nem könnyű visszaszerezni, elképzelhető, hogy angolul kell nekik megírni az adóbevallásunkat. Emellett például 2020-ban 26,3% adót terheltek egy német tőzsdén osztalékfizető ETF-re.

Az EU ETF-ek adója jelenleg kevesebb, de ha évente fizet csak osztalékot és pont előtte szállunk ki, akkor akár majdnem egy teljes évet elbukhatunk?

 

 

A tudatlanság, mohóság, félelem, túlzott hozam elvárás a legnagyobb akadály.

Az elemzések elolvasását csak a végén szabad megtenni, miután saját véleményünk megszületett, mert tudattalanul befolyásol bennünket.

 

A befektetési alapok megtévesztő számai lehetnek (megint tiszteljük a kivételt): ha például átlag hozam 25%, akkor elképzelhető, hogy valójában 0% hozamot értünk el, mert le és fel is ment az árfolyam és az átlag ugyan +25%, de az árfolyam ugyanott van. Például leesett a hozam 100-ról 50-re (az 50% esés), utána 50-ről felment 100-ra (az 100% emelkedés), így 50% a hozamod, de valójában 0… Ezért az évesített hozamot, ne az átlagot nézd. És ha ez alapján a múltbéli adat mentén hozol döntést, máris féle vagy vezetve.

A másik tévhit, mikor a bank meghirdeti, hogy fizet például 5% kamatot. Azonban ebből lejön a kamatadó és 2014-ben a szociális hozzájárulási adó, ráadásul egyéb kezelési, tranzakciós költségek és ha csak 3 hónapra kötjük le a tőkét (a lejárat után nem kötjük le újra), akkor ennek a negyede lesz igaz, mert a kamat egész évre van kivetítve.

Öreg hiba az is, ha nem stratégiát követsz, ami neked megfelelő és rád van szabva, hanem tippek alapján fektetsz be.

Helytelen számítások, például a Dow Jones egy nagyon régi index, mely abból a korból származik, amikor még nem voltak számítógépek, így a cég nagysága nem számít bele az átlag kiszámításánál a többi, például S and P 500 indexhez viszonyítva. Ergo, az összehasonlításnál lehetnek eltérések a hozam tekintetében.

 

A tőzsdések szerint a múltat elemezni önmagában olyan, mint a visszapillantóba nézve vezetni az autót. Példának okáért, azért mert mostanáig emelkedett folyamatosan az S and P 500 tőzsdeindex, az nem jelenti azt, hogy ez továbbra is így lesz. Lehet, hogy most más feltörekvő piacok, például India fog nagyot emelkedni, ki tudja?

Nem a jövőt kell kitalálni, hanem egy ésszerű stratégiát megalkotni, tesztelni és betartani (akkor is, ha az érzelmek, vagy racionalizálás megpróbál elvinni), mely során a reménykedés helyett a veszteséget minél hamarabb le kell vágni, a nyereséget pedig engedni kell kifuttatni. Bízva abban, hogy a tömeg reakciója, ciklusok ismétlődnek.

 

 

 

Mikor a tőzsdére viszik a céget, akkor 30 napig még bele tudnak nyúlni az árfolyamba törvényesen, mert ilyenkor nagy kilengések lehetnek. Ezért fontos, hogy ne ebből vonjuk le a következtetéseket.

Nagy hiba az is, mikor az alapján veszünk ingatlant, részvényt, hogy nekünk tetszik, trendi stb. az adott lakás, termék stb. Nem magadnak veszed, hanem befektetési célzattal.

Főleg tőkeáttétes tőzsdei ügyletnél, ha meglódul a piac és nem tudjuk lezárni a trade-et vagy nem trailing stop-pal (csúszó stop megbízás, ami egy bizonyos értéken automatikusan lezárja az ügyletet) dolgozunk és átugorhatja, akkor rémtörténetként felmerülhet, hogy nemcsak a számlánkon lévő pénz lesz lenullázva, hanem teljes vagyonunkkal kell felelnünk, hogy visszafizessük a veszteséget…

Technikai problémák is felüthetik a fejüket, akár globális szinten is, nemcsak a szoftver vagy applikáció szintjén. Például 2024-ben 99%-ot zuhant Buffett alapja a Berkshire Hathaway. Elmehet a net, bekrepálhat a számítógéped, szóval érdemes több lábon állnia, főleg egy day trade-ernek.

 

Az arany, mindegy mikor váltod be, adóköteles, ellenben egy TBSZ számlával, ami kicsit több, mint 5 év után adómentes.

 

Nem számolsz az inflációval, mikor a passzív jövedelmedet tervezed meg. Például 2023-tól számolva 210 e Ft 30 év múlva 680 e-et ér, 4% havi igen optimista inflációval számolva.

 

 

 

 

A piac és gazdasági tényezők felmérése, gyakorlati közgazdaságtan és egy csepp józan ész

Ha az infláció magas, akkor több pénz van kint a gazdaságban, mint amennyit vásárolni akarnak az emberek. Tehát ugyanarra a termékre/szolgáltatásra több pénz áll rendelkezésre, így nagyobb a verseny is a cégek között.

 

Ilyenkor sok esetben kamatot emelnek, mert így csökken a forgalomban lévő pénz, de ez recessziót is okozhat. Hiszen a cégek, emberek kevesebb hitelt vesznek fel. A jegybanknak ezzel kell játszania, hogy egyensúlyba tartsa a gazdaságot. A pénznyomtatásról, alapokról már írtam, lásd a cikk elején található linkre kattintva elérhető írásomat.

 

Minél magasabb az alapkamat, annál több pénz áramlik a devizába, mert felvesznek másik devizába hitelt például, ahol alacsonyabb a kamat.

 

Sok esetben a cég visszavásárolja a saját részvényeit (ezt akár kedvezményesen is meg tudja tenni és mind nyomon követhető). Ilyenkor kevesebb részvény lesz forgalomban, azaz felmehet az ára.

Hallottam olyan befektetőről, aki mikor közel 20 éve tüntetés volt hazánkban aznap éjjel a magyar piacon shortolt (régiesen besszre, azaz esésre játszott) és 70 millió forintot csinált egy éjszaka alatt.

Sokan a politikusok frizurájával vannak elfoglalva, de ha nem férjet/feleséget keresünk az illető személyében, akkor inkább a gazdasági mutatókat nézzük meg. Az adott devizát összemérhetjük másik devizával, mely már az adott ország gazdaságáról elárul egy összefogó képet. Keress rá, például a USD/HUF-ra.

Európa jól lemérhető a DAX index segítségével. Nagyobb tőzsdeindexek közül: S and P 500, Nasdaq 100 (USA), Dax 40 (német), FTSE 100 (Egyesült Királyság), CAC 40 (Franciaország). A magyar Bux indexet kihagytam, mert az nem nagyon fejezi ki a magyar gazdaságot, inkább az OTP működését, de az is nemzetközi a cég a többi blue chippel együtt: Richter, Mol…

Az USA vállalatok gazdasági erejét az S and P 500 tődzseindex is megmutatja, amit a GDP-vel is összevethetünk, de jó mutató az államadósság és GDP összevetése, mert ez egyszerre mutatja be a „bevételt és kiadást”.

 

 

Az infláció, munkanélküliségi adatok, államadósság is sokat elárul. Ne a szubjektív cikkekkel foglalkozzunk. Például sokat írnak hazánk EU csatlakozásáról, hogy itt van a küszöbön. De ez nem igaz, mert 75% feletti államadóssággal erre nincs lehetőség.

Nagyon sok infóhoz díjmentesen vagy próba verzióban is hozzá lehet jutni:

 

www.portfolio.hu

https://www.morningstar.com/

https://www.ycharts.com/

https://finance.yahoo.com/

https://iqtrends.com/

https://www.google.com/finance/

https://fastgraphs.com/

https://finviz.com/

https://www.dailyfx.com/economic-calendar

www.seekingalpha.com

 

Az újságcikkek nem a jövőt, hanem a múltat mutatják általában. Ha a tőzsde összeeséséről szól a hír, általában akkor szoktak vásárolni a tudatos befektetők. Emellett sokan megjósolták a piac összeesését, nagy gazdasági guruk, egyszer jól, majd legközelebb óriásit tévedve nyilatkoztak. Sokszor így próbálnak a rivaldafénybe kerülni.

Sokan trükköznek azzal, hogy ha éppen a német infláció alacsonyabb, mint az USA, akkor EUR-ban tartják a pénzüket a dollár helyett. Nyilván az sem mindegy, hogy hol váltjuk át (spread, azaz árfolyam különbözet igen eltérő lehet) a devizát és miben költjük el rendszeresen.

 

 

Az ingatlanbefektetőknek nem árt átnézni a lakbérindexet (bérleti díjak alakulását, melyek idővel követik az ingatlanemelkedés árát általában kisebb arányban). A fogyasztói bizalmi index mustrája is megér egy misét, illetve az építési költségek áttanulmányozása. Az MNB-nek az inflációs előrejelzése is sokatmondó lehet és vannak túlértékeltségi mutatók is (ez a részvényekre is igaz, lásd például Fastgraphs diagrammja). A külföldi ingatlanvásárlók, a fizetésből történő ingatlan árának megtakarítása stb., mint fontos adat lehet…

A Dow Jones, a Dow Jones Industrial Average (DJIA), valamint a Dow Jones Transportation (DJT) 3 index megvizsgálása is jó támpont lehet. Ugyanis ez a három index az ipari, a közlekedési és a közmű alakulásáról leírja a lényeget, melyből következtetni lehet a gazdasági folyamatokra.

Ha például együtt emelkedik mindegyik, akkor általában erősödik a gazdaság az USA-ban (ami nyilván kihat az EU-ra is). Ha azonban az ipari átlag csúcsra kerül, de a szállítási index ezt nem követi le, akkor az azt jelentheti, hogy a cégek nem a piacra, hanem inkább a raktárra termelnek. Ez hosszú távon Charles Dow szerint nem fenntartható. Ilyenkor ugyanis, vagy lelassul a gazdaság vagy a szállítási piac erőteljesen megindul.

Erkölcsi dilemma

Ide tartozhat az ingatlan árverésen történő tulajdonjog megszerzésére irányuló szándékunk. Egy ember/család bajban van és ezt használjuk ki vagy ezzel segítünk neki? Vannak cégek, akik pont ezt célozzák meg a segítségnyújtást, hogy időt kapjon az eladósodott ember.

Ebbe a kategóriába tartozhat a fegyver vagy dohánycégek részvényeit megvenni, annak ellenére, hogy azok most esetleg hasítanak? Üdítő italok részvényei ide tartoznak, ha azok elfogyasztása nem egészséges, sőt (bár ezek általában számtalan terméket bocsátanak még áruba)?

Van, aki elintézi azzal, hogy ez befektetés, nem érzelmi kérdés. Kinek van igaza? Mindenki maga döntse el, én nem szeretnék ítélkezni.

 

 

USD? HUF? EUR?

A HUF euró alapú, az euró pedig USD alapú. Az USD mögött az adósságon kívül nem sok minden van (az adósság nő), de ez a legerősebb (országok tartozásának törlesztése dollárban történik bár ez megváltozott + nyersanyagok). Ezt már képtelenség megfordítani (kifizetni), valószínűleg egyszer a lufi ki fog durranni és viszi magával az eurót és forintot. A FIAT pénzben (állam által kibocsátott pénz, aminek nincs nemesfém fedezete) ezért rizikós tartani a vagyonunkat.

 

 

Miért nincs pénzünk és hogyan lehet pénz nélkül befektetni?

 

Leegyszerűsítve, ahogy Kosztolany mondta, akinek sok pénze van spekulálhat, akinek kevés annak spekulálnia kell. Szóval első lépésben kell egy kis tőke, különben mit fektetnél be? Erre van a hitel vagy a tőzsdében a tőkeáttét. De ez veszélyes, mert nemcsak nyerni lehet többet, hanem veszteni is. Akinek azonban van ideje és energiája (munkára, tanulásra), annak pénze is lesz. Például anno egy ismerősöm a magyarországi nagy linkfarmnál helyezkedett el. Magyarán, jelentkezett a színvonalas lap.hu oldal szerkesztőjeként (pár klikkelés és leírás segítségével) és ingyenesen létrehozott egy új aloldalt ennek köszönhetően és kezelte azt. Ez azt jelenti, hogy ha új honlap linkjét beküldték, akkor azt el kellett bírálnia (pár perces munka). Azonban a reklámfelületeket értékesíthette és a befolyt pénz már az övé volt. És 10-20 éve így keresni kevés munkával negyed millió forintot, nem volt rossz üzlet. Természetesen volt olyan oldal, ami kevesebbet termelt ki stb.

Szóval a lényeg, hogy a munka nagysága nincs arányban a fizetéssel. A tőzsdézés Kostolany szerint is művészet. És ez igaz az üzleti életre is. Nem a pénz gyűjtése ad örömet ezeknek a pénzügyi guruknak, hanem a játék élvezete… hogy kitalálnak dolgokat és azok bejönnek, manifesztálódnak.

A pénzügyi intelligencia

Úgy neveltek, hogy fogadj szót óvodában, iskolában, munkahelyen és kialakul a mókuskerék effektus. Sokszor robotként csak megcsináljuk, amit kell, de hol marad a kreativitás? Ez nemcsak a művészetekben, bármiben megnyilvánulhat, a játék öröme. És nincs semmi baj az alkalmazotti státusszal, de a különféle iskolák sokszor nem a valóságról szólnak, hanem egy kötött „összeollózott” struktúrán.

Neked kell rájönnöd, hogy hogyan élj, gyógyítsd meg magad, kezeld a pénzed, nem fogja helyetted egy szakember megoldani, mert ha közben nem megfelelő életmódot élsz, akkor hiába a jó tanács, gyógyszer…

Visszatérve, természetesen alkalmazottként is félre lehet rakni pénzt, ha az ember végiggondolja, hogy mire mennyit költ. Tényleg szükségem van rá, vagy csak ezzel kompenzálok valamit? Ha alszom rá egy-kettőt (éjszaka mélyebb tudatállapotba kerülve) is úgy érzem később, hogy szükségem van rá? Már gyerekkorban javasoltam édesanyámnak, hogy nyáron vegyen télikabátot, mikor az le van árazva. Emellett az előfizetői csomagok a legravaszabbak. Ha éves vagy 5, 10 éves szinten számolod ki, máris rájössz, hogy óriási pénzekről van szó.

Ahogyan a brókercégek árkülönbözetei is megérnek egy misét. Nekik az az érdekük, hogy minél többet eladj és vásárolj, mert ezután jár a jutalék. Pár pip-es (pontos) eltérés hosszú távon nagy pénzt generálhat. Emellett, mivel hosszú távon az emberek 95%-a elbukik a tőzsdén day trade-erként, így sokszor meg sem kötik a piacon az ügyletet, mert sejtik, hogy úgyis bukni fogsz, így náluk marad a pénz, amit elbuktál…

 

Sok nagy vállalkozó és alkalmazott esik a hibába, hogy amikor többet keres, annyival többet is költ el. Pedig a szabály egyszerű. Ha folyamatosan félre tudsz rakni, akkor előbb utóbb meggazdagszol, főleg, ha konzervatív módon, hosszú távon fekteted be a pénzedet. Ha már van belőle sok, akkor meg akarod óvni, de fiatalon, kevés pénzzel sokan kockáztatnak.

Sose kérdezd, az első millió honnan van, ahogy Kostolany mondja, de a többi már nyomon követhető…

Meg kell vizsgálni, ahogy Kiyosaki tanítja, hogy mi az, ami elviszi a pénzt és mi az, ami hozza. A ház, lakás, amiben élsz, az nem befektetés. Sok gazdag ember ennek ellenére beletolja a pénzt. Ahogy mondani szokás egy ház sosincs kész, mert mindig van rajta mit csinálni.

Ha megnézed az ingatlan árak alakulását, láthatod, hogy vidéken jóval olcsóbban tudsz ingatlanhoz jutni. Nyilván a munka és gyerekek miatt fontos megnézni, hogy milyen messze vannak a dolgok, barátok család stb., de lehet, hogy féláron hozzá jutsz egy házhoz vagy úgyis nézheted, hogy máris a tőkéd fele mehet a befektetésbe. Emellett lehet, hogy a benzin költséged lesz magasabb, de ki tudja talán lesz napelemed és villanyautód később stb. Mik a célok, mi mennyit ér számodra? Mi lesz 20 év múlva, akkor mi lesz a fontos, akkor hogyan fogod látni 40, 60, esetleg 80 évesen?

Már gyerekkoromban arra gondoltam, hogy mi értelme elkölteni a zsebpénzt néhány fánkra, amely élmény pár percig tart csupán. Helyette összespóroltam egy fényképezőgépre és Ausztriában vásároltunk egyet. Ez nagyon nagy örömöt adott és sok klassz emlék lett megörökítve általa. Aztán szabadságra, egyedüllétre vágytam és ezért vettem egy sátrat és sokat kimentem a természetbe, szabadon áthelyezve „lakhelyemet” ahol éppen kedvem volt létezni…

Nyaralás helyett pedig a meditáció óriási örömöket adott és szinte bármikor átélhettem azt. Hiszen a külvilág a keleti tanok szerint csak visszatükröződés, a jó érzés nem a külvilágon a strandon van, hanem bennünk. Bármi előhozhatja, vagy elfojthatja. Ettől függetlenül semmi bajom sincsen a fánkokkal és nyaralással.

Sokan spórolnak azáltal, hogy leépítik a rossz szokásokat és például nem vásárolnak egy egészségtelen nasit minden nap, helyette csomagolnak gyümölcsöt vagy először az SZTK-ba mennek és utána magánorvoshoz, ha jobb és gyorsabban kell a minőségi szolgáltatás.

Nem reprezentálnak, hogy másoknak feleljenek meg, ami nem igénytelenséget jelent. Hallottam olyan emberekről, akik el voltak adósodva, de sok pénzt vettek fel hitelként, hogy fenntartsák az image-üket, mert híres politikusok mellett sündörögtek. Ezzel ellentétben a gazdag embert úgy tudod felismerni, hogy nem tudod felismerni. Ő nem ad általában ezekre a külső dolgokra, pedig megtehetné…

Utazás alkalmával lehet AIRBNB megoldásban gondolkodni és alkudni, drága hotelek helyett. Nem kell folyton drága éttermekbe járni stb.

Előbb fektessük be a pénzt és a hozamból vásároljunk, mert így nem az aranytojó tyúkot öljük meg, hanem az általa folyamatosan létrehozott aranytojást fogyasztjuk el. Nem mindegy.

Nem az a lényeg, mennyit keresel, hanem, hogy mennyit tudsz félrerakni belőle.

Emellett a kamatos kamat csodáját nemcsak Einstein említette meg, hanem sok pénzügyes is. Exponenciális növekedést ad ellentétben a normál befektetéshez mérten.

 

Érdekes mikor az ingatlant és tőzsdét egymáshoz hasonítják. A körtét az almához. Melyik jobb, Kinek? Mikor? Aki tele ette magát almával vagy körtével és „herótja” van tőle? Aki fél a háborútól, így likvid pénzre van szüksége, amit magával tud vinni? Aki fél az online pénzügyi csalástól és inkább ingatlanba tenné a vagyonát, amit nehezebb elvenni?

Érdekes a FIRE mozgalom is, ami a 30-as nyugdíjasok nemzetközi társaságát takarja. Költs tudatosan kevesebbet és fektesd be, hogy legyen passzív jövedelmed, hogy minél hamarabb szabad lehess pénzügyileg.

Robert Kiyosaki a pénzügyi intelligenciát a pénzzel kapcsolatos tudás és készségek halmazaként definiálja, amelyekre szükség van a pénzügyi siker eléréséhez. Négy fő pillére van:

1. Pénzkeresés: Kiyosaki szerint a pénzügyi intelligencia első lépése megtanulni, hogyan keressünk pénzt. Ez nem csak a munkavégzésről szól, hanem arról is, hogy kreatív módokat találjunk a bevétel növelésére, akár befektetéssel, akár vállalkozásindítással.
2. Pénzmegőrzés: Miután megtanultunk pénzt keresni, meg kell tanulnunk azt megőrizni is. Ez magában foglalja a kiadások ellenőrzését, a tartozások csökkentését és a vészhelyzeti alap felépítését.
3. Pénz növelése: A pénz növelése a befektetések révén történik. Kiyosaki szerint fontos, hogy megtanuljuk, hogyan fektessünk be okosan, hogy a pénzünk keményebben dolgozzon értünk.
4. Pénzügyi intelligencia védelme: A pénzügyi intelligencia utolsó pillére a védelme. Ez magában foglalja a csalások és a visszaélések elleni védekezést, valamint a jogi és adózási tudásunk naprakészen tartását. Buffett is hangsúlyozza, hogy a pénz védelme, nagyon fontos, mert az az eszköz, ami segíteni fog, anélkül nem tudjuk elérni a pénzügyi függetlenséget.Éppen ezért a neten lévő sok kamu befektetési és vállalkozás lehetőségen is át kell látnunk, hogy ezekre nemet mondjunk. Felejtsük el az évi 30-50%-os hozamokat, az azonnali meggazdagodás lehetőségét 5 perc alatt. Biztos van ilyen lehetőség is, de ezeket általában nem szokták a neten meghirdetni.

Kiyosaki úgy véli, hogy a pénzügyi intelligencia mindenki számára elérhető, függetlenül a jövedelemtől vagy a háttértől. A könyvei és tanfolyamai arra tanítják az embereket, hogyan fejlesszék a pénzügyi intelligenciájukat és hogyan érjék el a pénzügyi céljaikat.

A Monopolyhoz hasonló Cashflow Társasjátékot hozta létre Kiyosaki, mely összetettebb, tartalmaz passzív bevételt biztosító eszközöket és a tőzsde világa is felbukkan benne.

Régebben, mikor az ingatlanbefektetésről írt könyvet, még bőven 2008 előtt jártunk és volt lehetőség ingatlant venni hitelre és a bérlővel „kifizettetni” a banki kamatokat, törlesztő részleteket. Ezáltal gyakorlatilag 20 év alatt akár egy ingatlanhoz is hozzájutottunk „ingyen”. Persze lehet/ett ennél jobb és rosszabb kondíciókkal dolgozni és azért vannak nem várt tényezők, mint a svájci frankos történet… Szóval rizikó nélkül nincs üzlet és nem mindegy mekkora felületen feszítjük ki a vitorlákat, mely kisebb szélben jó haladást ad a hajónak, de viharban emiatt könnyen felborulhatunk…

 

Fontos megjegyezni, hogy Kiyosaki tanításai nem mindenki számára megfelelőek. Néhány kritikusa úgy véli, hogy túl egyszerűsíti a pénzügyi fogalmakat, és hogy a befektetési tanácsai kockázatosak lehetnek. Ennek ellenére Kiyosaki könyvei milliók számára bizonyultak inspirálónak és hasznosnak és segítettek sok embernek javítani a pénzügyi helyzetén.

Íme néhány példa arra, hogyan alkalmazhatja a Kiyosaki által tanított pénzügyi intelligencia elveket a mindennapi életében:

• Készíts költségvetést és kövesd nyomon a kiadásaidat. Ez segíthet megérteni, hova megy el a pénzed, és azonosítja a potenciális megtakarítási lehetőségeket.
• Fektesd be a pénzed. Számos módja van a befektetésnek, a megtakarítási számláktól a részvényeken és ingatlanokon át a vállalkozásokba történő befektetéséig (ezek akár vállalati kötvények is lehetnek, melyek hitel gyanánt előnyt élveznek a kifizetés tekintetében a részvényekkel kapcsolatos osztalékkal szemben). Fontos, hogy kutatást végezz és olyan befektetést válassz, amelyek megfelelnek a kockázattűrő képességednek és a céljaidnak (erről már volt szó korábban).
• Építs vészhelyzeti alapot. Ez egy olyan pénzösszeg, amelyet érdemes félretenni arra az esetre, ha váratlan kiadások merülnének fel. A cél az, hogy legyen elegendő pénzed minimum 3-6 hónapnyi kiadás fedezésére.
• Tanulj a pénzről. Számos forrás áll rendelkezésre, amelyek segítenek tanulni a pénzről, beleértve könyveket, weboldalakat és tanfolyamokat. Minél többet tudsz a pénzről, annál jobb döntéseket hozhatsz meg a pénzügyeiddel kapcsolatban.

A pénzügyi intelligencia fontos készség, amely segíthet javítani az életminőséget. A Kiyosaki által tanított elvek alkalmazásával megtanulhatod, hogyan kezeld a pénzedet okosan, és hogyan érd el a pénzügyi céljaidat. Igaz manapság az arany és kripto megvásárlását hangsúlyozza és sok általa jelzett pénzügyi összeomlás esetén nem történt semmi. De már megbeszéltük, hogy pusztán mások véleménye, elemzése alapján nem szabad pénzügyi döntést hozni. Az ugyanis nem tanulás (ami magában foglalja a rossz döntéseket is), csak utánzás, melyből semmit nem fejlődünk.

 

 

 

 

Így létezik legális, nettó 39,7% hozam több tíz éven keresztül…

 

Általában ilyen a mesében van. Aki megeszi, az inkább elveszti a befektetett pénzét, semmint bármilyen hozamot tudna realizálni. Azért vannak kivételek és aki ekkora hasznot tud hozni hosszú távon az nem szokta ezt felajánlani másnak és az alapban kezelt vagyon nagyságát is meg szokták húzni egy idő után, mert a piacra is nagy hatást vált ki például egy long ügyletű vásárlás (felmenő piacra történő „fogadás”). Emellett általában titok övezi a stratégiát, ezért vicces, mikor pár tízezer forintért megtanítják neked, hogy hogyan csinál 30-50%-os hozamot pár óra tanulással. Ha ez igaz lenne, akkor az emberek nagy része nem tanulna szakmákat évekig…

Jim Simons hedge fund területen matematikusként az egyik legsikeresebb befektető volt. Érdekes módon mégsem nagyon hallunk róla. Olyan múltbeli mintázatok alapján dolgoztak ki egy stratégiát, mely 35 éve működik. Privát befektetési alap, aminek a nagyságát is szabályozni kellett limittel élve, magyarán nem lehet akármekkora összegű az alap, 10 milliárd dollárnál meghúzták a határt 2010-ben.

Titoktartás terjed ki a cég működésére és csak a vállalat vezetői és alkalmazottai fektethetnek be. Az alkalmazottakat úgy veszik fel, hogy ne legyenek közgazdászok (Buffett és Kosztolany után egy cég, amelyik szintén nem csípi a közgazdászokat a tőzsdei befektetés során), de legyen (más) pénzügyi végzettségük, illetve a harmadának PhD-je van.

Jim Simons a Medallion Alappal 1988-2022 között nettó 39,7%-ot hozott. Csak összehasonlításként tudjuk, hogy az S and P 500 (Total Return) 1957-től évente 7,4%-ot hozott (piaci ár), Soros György Quantum Alapja 1969-2000 között 32%-ot hozott. A nagy tudású Peter Lynch Magellán Alapja pedig 1977-1990 között 29%-ot hozott.

Utólag könnyű okosnak lenni, hogy például ha ide tettél volna ekkor pár dollárt, akkor most milliárdos lennél, de ha máshova, akkor meg elbuktad volna és ez akkor nem látszott a sok száz, ezer lehetőség közül. Például 1994 és 1998 között hatalmas eredményt ér el a Long-Term Capital Management (LTCM), mely ugyanúgy kvantitatív – hedge fund-dal foglalkozott és az érdekessége a dolognak, hogy Nobel-díjas közgazdászok hozták létre (már megint a közgazdászok, pedig szükség van a hiteles szaktudással rendelkező közgazdászokra (is). Igen ám, csak egy hibás kamatswap következtében 1998-ban szépen csődbe is ment.

 

  

Miért javasolják a bankok, pénzügyi tanácsadók az 5-10%-os hozamú befektetéseket, alacsony inflációs környezetben, ha ennek tízszerese, húszsorosa is reális lenne?

Nem összeesküvés elméletről van szó. Nagy tudású szakemberek kezelik sok esetben a pénzt egy befektetési alap segítségével, akár PhD-sek seregét képezve. De meg kell értenünk, hogy rengeteg szigorú előírásnak kell megfelelni és sokszor ők maguk képezik a piacot, lásd intézményi befektetők. Ebben számunkra az a jó, hogy nekünk nincs teendőnk. Ha azonban tőzsdézésre adjuk a fejünket, akkor szabadon idősíkokat és instrumentumokat válthatunk, de a teljes felelősség is a miénk (lásd a sikeres kereskedő Adam Grimes, A technikai elemzés tudománya és művészete című könyvében írt véleménye alapján). Ez egy külön szakma, amit nagyon sokat kell tanulni, gyakorolni és a pszichológia, önismeret és megfelelő kockázatkezelés és fegyelem nagyon fontos. Nincs csoda stratégia, csak sok-sok kemény munka árán tanulhatjuk meg ezt a szakmát.

Egyéb, akár 1000%-os éves hozam

Richard Dennis tanítványai évi 100% hozamot produkáltak. Michael Marcus tanítványa, Bruce Kovner 1000%-ot csinált egy évben, ő pedig 300%-ot. Emellett a tőkéjük max. pár százalékát kockáztatják trade-enként.

Marty Schwartz a tőzsdeversenyen 210% hozamot hozott 4 hónap alatt és éves versenyen 781%-ot ért el. Monroe Trout 5 év alatt 67%-os átlaghozammal büszkélkedhet (max. 8%-os egyenlegcsökkenéssel). Al Weiss 52%-os átlaghozamot csinált (legnagyobb visszaesés 17%). Gil Blake 12 év alatt 45%-os átlag éves hozamot produkált. Blair Hull évi 100% hozam és sorolhatnánk (forrás: A piac varázslói I. és II. – beszélgetéseim top traderekkel, Jack D. Schwager).

Ezek a top tarde-erek azonban vonakodva adtak interjút és nem igen ismeri őket senki. Nem dicsekszenek, és nem kérik, hogy kezelhessék a pénzedet. Nincs rá szükségük, de sokuk alapkezelő és magas hozamokat produkál és általában a pénzük nagy része ezekben az alapokban van. Mi meg elolvassuk a rivaldában lévő híreket, hogy a nagy pénzügyi guru évente 20%-ot csinál évtizedek óta és diverzifikálj és örülj 5% hozamnak évente…

Persze a fenti szakma krémje rengeteget tanult, vesztett mire erre a szintre eljutott és sokkal nehezebb több milliárd dollárt kezelni, mint pár millió forinttal kereskedni. De ez egy másik story, folytatás: Nem a tőzsde, az emberi hülyeség a rizikós. Ez az infó aranyat ér

 

 

 

 

Milyen befektetési lehetőségek maradnak még a fentieken kívül?

 

Saját magunkba fektetve például egy online vállalkozás is felépíthető, főleg, ha egy szakterületen jók vagyunk és elkezdünk minőségi tartalmat gyártani. A reklámokból is lehet passzív bevételünk.

A különféle klubokban, tanfolyamokon pedig tanulhatunk és kérhetünk segítséget másoktól is.

Freelancerek (szabadúszó) is lehetünk. Együtt is csinálhatjuk a kettőt.

Ha pedig átlátjuk és értünk valamihez és ezt meg tudjuk szervezni összefogva, hogy mi a vállalkozásunkon és ne a vállalkozásunkban dolgozva felépítsünk valamit, erre is van lehetőség. De nem a nagy ötletre kell várni. El kell kezdeni csinálni a niche-t (piaci rést) megragadva és majd kibontja magát…

Affiliate marketingben is elmerülhetünk, ha igazán nagy forgalmat tudunk akár a SEO segítségével létrehozni. Ezáltal nem a saját termékünket/szolgáltatásunkat kell áruba bocsátanunk, hanem mások profi termékeit és mi ez után kapunk jutalékot.

Vannak, akik műtárgyakba fektetnek, de ehhez is nagy tudásra van szükség.

Ezt nem ismerem, de hallottam róla, hogy létezik peer-to-peer kölcsönadás online platformok segítségével (egyenrangú felek közötti hitelezés), mely során magánszemélyeknek adnak kölcsönt. Ez elég rizikós ügyletnek tűnik. Ha nem fizetnek ki, akkor a közvetítő cég megpróbálja behajtani a pénzt (30% jutalékért cserébe), de nem biztos, hogy sikerülni fog. Az 1%-os közvetítői díjat és veszteségeket levonva dollárban 6-8% lehet a reális hozam egy alacsony inflációs közegben. Csalók is megbújhatnak ilyen kezdeményezés mellett és talán jobb 200 cégnek tartozni (ETF vásárlással), mint 200 magánszemélynek, akikről semmit sem tudunk.

Mindig nézz utána jogilag is a dolognak, mert ez nem biztos, hogy a mi országunkban legális. A NAV-ot is érdemes megkérdezni legelső körben.

Különféle cégek keresnek befektetőket, akár start up-okba, de óvatosan, mert ez is elég rizikós terület, a nagy részük általában pár éven belül befuccsol, tisztelet a kivételnek.

Sokféle lehetőség van, amit érdemes alaposan megnézni, például hitellel megcsúszott ingatlanok kapcsán, árverések stb. Fontos is, hogy a csiszolatlan gyémánthoz olcsón jussunk hozzá, tegyünk bele időt, energiát, pénzt és teremtsünk valódi értéket, mert drágán vásárolni, a hülye is tud, ahogy mondani szoktam.

 

Mit csinálnak a befektetők háború előtt?

 

Ilyen esetben főként rizikós egy országban például több ingatlanban és állampapírban gondolkodni. Ha Ausztriában vásárolunk be, már az is diverzifikáltabb megoldás, mert nem NATO tag, de kedvező EU-s adózás van érvényben, például USA-hoz képest jelenleg (2014). Svájc is hely, de az jóval drágább.

Háború esetén is felmerül a semleges papírok vásárlása: amerikai közmű vagy állampapír vagy kanadai közmű stb. Emellett általában pozitívan reagál a háborúban a nyersanyag, olaj, arany…

Az értékpapírhoz képest a fizikai arany drágább, ami trezorban tárolandó.

 

 

 

 

 

Összefoglalás

Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy milyen volumenű, kockázatú, hozamú, likviditású befektetésben gondolkodjon, de előtte konzultáljunk szakemberrel, mert ez is egy külön szakma. Te miben éreznéd jól magad? Mekkora tőke és hozam a reális? Szerencsére minden oldalon vannak sikeres befektetők és sikertelenek is és mindkettőtől tanulhatunk.

 

 

Irodalom

 

André Kostolany, A befektetés művészete

André Kostolany, Kedvenc történeteim a pénzről

André Kostolany, Tőzsde pszichológia

André Kostolany, Tőzsdeszeminárium – tőkebefektetőknek és spekulánsoknak

Kecskeméti István, Tőzsdei befektetések a technikai elemzés segítségével

Robert J. Shiller, Tőzsdemámor

Peter Lynch, John Rothchild közreműködésével – Sikerrel a tőzsdén

Fellegi Tamás, Bárki lehet tőzsdés – Egy befektető kalandjai a valutapiactól a tőzsdéig

Helmut Hornstein, Tőzsdepszichológia befektetőknek

Bence Balázs, A Sikeres Kereskedő

Warren Buffett jelenti – Leckék befektetőknek és vállalatvezetőknek, szerkesztette: Lawrence A. Cunningham

Lowell Miller, The singbest investmentcreating: creating welth with dividend reinvestment

Sólyomi Dávid, Osztalékból szabadon

Birger Schäfermeier, A sikeres trading művészete és szemináriumai, melyek főként a money management-ről szólnak