A B. K. S. Iyengar jóga gyógytorna helyett – alacsony-magas vérnyomás, asztma, cukorbetegség, csontízületi gyulladás 3/3

A második rész itt olvasható el: A jóga előnyös hatása, mely magába foglalhatja a gyógytornát is és segíthet a csontízületi gyulladások, alacsony-magas vérnyomás, asztma, cukorbetegség, anorexia megelőzésében is – B. K. S. Iyengar jóga 3/2. rész

Most nézzük ezt át még részletesebben, íme a 8 lépés:

1. lépés, Jáma (szabályok, tiltások)

– Ahimszá (nem ártás elve)

– Asztéja (nem birtoklás elve)

– Szatja (igazmondás)

– Brahmacsarja (önmegtartóztatás)

– Aparigraha (vágymentesség)

2. lépés, Nijáma (követendő példák)

– Saucsa (tisztaság)

– Szantósa (elégedettség)

– Tapasz (önfegyelem)

– Szvádhjája (önmagunk tanulmányozása)

– Ísvara pranidhána (Isten iránti odaadás).

.

3. lépés, Ászanák, azaz testtartások

A testtartások a testet, elmét, értelmet, idegeket, tudatot, önvalót egységbe rendezik. Az agyból kiinduló és oda beérkező kémiai üzeneteket is befolyásolják és megnyugtatják az idegeket. Ezáltal ellazul a test és megnyugszik az elme. Alapvető pozíciók: állás, ülés, előrehajlás, csavarodás, fordított helyzetek, hátrahajlás, fekvés. Összehangolja a póz a sejteket, szöveteket, szerveket. A test aktív és erős lesz, az elme pedig éberebb, tudatosabb. A jóga egy síkba hozza a:

– élettani testet (végtagok, testi szervek, mint szív, tüdő, máj, lép, hasnyálmirigy, belek stb. és azok működése)

– fizikai testet (csontok, izmok, bőr és szövet)

– pszichológiai test (idegek, agy, értelem).
.

1. szint: árambhávaszthá (testtartás helyes elérése)

2. szint: köztes fokozat, a ghatávaszthá (mikor a jó testtartás hat az elmére)

3. szint: haladó fokozat, a paricsajávaszthá (az elme összekapcsolja a testet az értelemmel)

4. szint: nispattjavaszthá (tökéletesség), a test, lélek, szellem eggyé olvad, ekkor már meditáció lesz maga a jóga.

.
4. lépés, Pránajáma

A párna életenergiát jelent, a jáma pedig szabályozást. Mikor jól mennek az ászanák, akkor érdemes elkezdeni ezt a lépést Iyengar szerint. A légzés segítségével egyébként energiákat tapasztalunk meg. Ezért van az, hogy sport alkalmával automatikusan intenzívebben kezdünk el lélegezni. A pránajáma 3 mozgásiránya van:.
.
– függőleges

– vízszintes

– körkörös

Belégzésnél (abhjantara) és a levegő benntartásánál fontos, hogy a has ne domborodjon ki. Minden belégzés aktiválja a központi idegrendszert és a periférikus idegek is felélénkülnek. A báhja (kilégzés) pedig visszaható folyamatot indít el, így távoznak a méreganyagok. Az iyengar jógában a légzésvisszatartást is lehet teli vagy üres tüdővel kivitelezni (antara-kumbhaka és báhja-kumbhaka). A kumbhaka a légzésszünetet jelenti. Iyengar szerint nagyon precízen kell lélegezni a pránajámában.

5. lépés, Pratjáhára, azaz az érzékszervektől vissza vonjuk az ingert és befelé kezdünk menni a meditációban.

6. lépés, azaz Dhárana, amikor a koncentrációt gyakoroljuk.

7. lépés, Dhjána, mellyel a koncentrációból kontempláció lesz.

8. lépés, Szamádhi, a „szama” jelentése, „egyszintű, hasonló”. Az „adhi” jelentése pedig, „valamin túl”. Ez egy igen magas tudatállapot, de ezekről már írtam korábban.

 És a szamjáma a gyűjtőneve a dhárana, dhjána, szamádhinak.

Az energiákról néhány mondta