A boldogság keresése a jó pszichológus, mint ösztönző erő – 2/2 rész
2/2. oldal (1. oldal)
Ezek a cikkek sajátságos életszemléletemről szólnak, kérem ne tekintse őket szakpszichológiai írásoknak.
Ez azért van így, mert az elme a valóságot megváltoztatja, hogy neki legyen igaza. Tehát nem a világról alkotott gondolatunkat változtatjuk meg, hanem a világot. Ez annyira abszurd, hogy muszáj még egyszer felhívnom rá a figyelmet! Ez azt jelenti, hogy mikor az orvosunk megkérdezi, hogy fogyasztunk-e cigarettát mi azt válaszoljuk, hogy nem köszönöm, inkább innánk valamit.:) Ez a vicc nagyon jól szemlélteti ezt, mert a humor a teljes igazság.
És ezért alakulnak ki az elhárító mechanizmusok, hogy betömjék az így keletkezett réseket, mait a diszfunkcionális működés eredményez.
Erre egy másik példa, amikor véletlenül sót tettem cukor helyett a kávémba és az volt az érdekes, hogy először nem sós ízt éreztem (talán ezt hívhatjuk a referenciaélménynek köszönhető utóhatásnak). Hasonlítjuk a meglévő tapasztalatunkhoz az élményt, jóllehet annak semmi köze sincs hozzá. Tehát hibás elképzeléseinkre szabjuk a valóságot. Ezért vagyunk boldogtalanok és ezért van ennyi őrület világunkban (ötezer háború két ezer év alatt). Illetve 100 millió ember kivégzése egy eszmének köszönhetően, melyet úgy hirdettek, segít létrehozni egy új, élhetőbb világot.
A pszichológiai problémák okozta álmatlanság helyett az álmatlanság okoz pszichológiai problémákat?
Legjobb tudomásom szerint a megfelelő tudással rendelkező ember 2-3 hónapig is kibírja étel nélkül (lásd 40 napos böjt), de víz (folyadék) nélkül pár nap alatt meghalunk és alvás nélkül 1-2 hétig bírjuk ki csupán, mert az elménk nem tud megpihenni. Bár létezik egy jógi (Prahlad Dzsani), aki állítólag sem ételt, sem folyadékot nem fogyaszt, melyet két héten keresztül 30 orvos vizsgált (lásd fenti forrás a cikk tetején). A kevés alvás a memóriára, agyi működésekre, idegrendszerre nincs jó hatással, de ezen kívül 60%-kal erősebben reagálunk a negatív ingerekre is (dr. Matthew Walker). Elképzelhető, hogy ez azért van, mert elménk képtelen regenerálódni? Emiatt nem a pszichiátriai és pszichológiai problémák okoznak álmatlanságot, hanem az álmatlanság okozza ezeket a problémákat? Dr. Walker szerint úgy tűnik.
Ezen kívül lesz olyan, amit az elme magnifikál (felnagyít) és lesz olyan is, amit minimalizál (csökkent). Már maga az érzékszerv is torzít (látás helyett pl. elektromos sugárzást fogunk fel).
Hogyan csinálhatjuk hatékonyan, a megoldás (a boldogság)
Amikor megszületünk, minden érzékszervünk a külső világ megismerését szorgalmazza. A belsőt elhanyagoljuk. Mint egy hajó, mely tőkesúly nélkül mindig felborul, ha jön az erős szél, ahelyett, hogy élvezné a hullámokat és a gyors utazást és a nyugalmi állapotot, mikor szélcsend van. Mások rólunk alkotott véleményét fogjuk megismerni önmagunkról a sajátunk helyett. Abban kezdünk el hinni. Kialakul a függőség. Elkezdünk önmagunk helyett a társadalomnak megfelelni. A külső világ pedig csak egy részét látják meg a mi valódi énünkből, így hibás képet alkot rólunk, amivel mi azonosulunk. És létrejön 3-4 éves korban a személyiség. Ebből az következik, hogy a személyiségén kívül mással is rendelkezünk. Ez azonban egy nagyszerű eszköz, mely segít abban, hogy eligazodjunk társadalmunkban, de korán sem minden.
A jó pszichológus ismeri az elmét és át is tudja adni ezt a tudást
Ahogy testünket is trenírozzuk ahhoz, hogy egészségesek legyünk és fittek, ugyanúgy kéne elménkkel is foglalkozni. Átlagosan az emberiség hozzávetőlegesen tíz éves korosztálynak megfelelő értelemmel rendelkezik sok esetben. Élünk egy fantasztikus bolygón, melyen egymást írtjuk ki és tesszük tönkre ezt az égtestet, ahol több milliárd évig egyensúly és harmónia volt. Felesleges gyűjtésbe fogunk és agresszivitást, stresszt élünk meg nap, mint nap mintha ez lenne a normális. A természetben lévő állatokat lenézzük, akik harmóniában, természetesen élnek, nem rendelkeznek túlsúllyal, felesleges agresszivitással, kényszeres gondolkodással, önmagukat gyógyítják meg és az időjárás viszontagságaiban is megtalálják helyüket és az egyensúlyt. Saját belső hangjukra hallgatva.
Ha megértjük, hogyan működik az elménk, akkor a szolgálatunkba állíthatjuk és olyan tartalmakat is megismerünk, ami felülmúlhatja ezt a szférát. Ez olyan, mintha felfedeznénk a bennünk lévő boldogság gombot és megnyomnánk, amikor csak kedvünk van hozzá. Itt kifogyhatatlan mennyiségű boldogság áll rendelkezésre. Ezt relaxációval, meditációval és önfegyelemmel tehetjük meg, mely módosult tudatállapotot hoz létre. Hiszen, amíg csak egy dolgot ismerünk, azt hisszük nincs is más azon kívül.