A buddhizmus célja a móksa elérése és megosztása minden érző lénnyel – buddhizmus alapjai, tanai, vallás

Forrás: Seung Sahn, a zen iránytűje

A cél a móksa elérése – buddhizmus alapjai

A buddhizmus tanai szerint a cél a móksa (teljes szabadulás) elérése. Ez a 3 kincs által megvalósított üresség. A problémát az okozza, hogy az állandótlanságot a gondolkodásban, névben és formában keressük a buddhizmus tanai szerint. De minden változik, pl. egy folyó, amire rá tekintünk pár óra múlva megújul. Már teljesen más víztömegre mondjuk azt, hogy Duna pl… – móksa, buddhizmus alapjai, buddhizmus tanai, buddhizmus vallás

Vagy mikor nyaralni megyünk, 7 évvel később, már a testünk nagy részében jelen lévő testállomány megújult, így bizonyos értelemben már egy másik ember megy el nyaralni, nem pedig mi… régen matchbox-szal játszottunk, ma már nem tesszük ezt… Tehát kedvtelésünk is megváltozik, mi is változunk, a másik ember is, és a vele összefűző kapcsolatunk is. Így az szenvedést szül, ha ebben tartósságot keresünk. Ez elég racionális nem, ahhoz képest, hogy most egy vallást taglalunk?

Egyébként ezért nem véletlen, hogy Tibetben temetőben szoktak meditálni a szerzetesek, megtanulva azt, hogy a test múlandó és ezzel a többi kötődés is feloszlik… Vagy gondoljunk a zen költeményre, mely szerint: ,,Az ember üres kézzel jön, üres kézzel megy el.” De ugyanezt olvashatjuk ki a keresztény versben is: ,,A halotti leplen nincsenek zsebek.”  Tehát a gondolkodás létrehozza a vágyat, az pedig a szenvedést. Gondoljon arra a kedves olvasó, mikor elvárásai voltak, de valamiért egy nyaralás máshogyan sikerült, vagy áramszünet volt és ennek ellenére megtalálta benne a szépséget, hogy nem ragaszkodott a vágyaihoz, elvárásaihoz. Sőt, talán még szebbnek is látta azt a dolgot, hogy elengedte elvárásait… Mikor pl. New Yorkban volt az a híres azt hiszem 1-2 napig tartó áramszünet, rá kilenc hónapra sokkal több gyerek született. Az emberek alkalmazkodtak a helyzethez és ösztöneikhez..:)

Az állandótlanság létrehozza a nyolc szenvedést – buddhizmus tanai

– születés (még Stanislav Grof híres cseh pszichiáter is véres csatának hívta ezt az epizódot. A születést pedig négy részre osztotta fel.)

– betegség

–  öregkor (ilyenkor kevés az energiánk a gyerekek is kinevetnek, lenéznek minket sok esetben stb.)

–  halál

– elválasztva lenni azoktól, akiket szeretünk

– azokkal lenni, akiket nem szeretünk

–  nem kapni meg, amire vágyunk

– az 5 szkandha egyensúlyhiánya

[adrotate group=”6″]

Egyszerű a képlet: Ha ragaszkodunk valamihez szenvedni fogunk. Ragaszkodunk pénzhez, hírnévhez, egészséghez, sok ember képes ezért szinte szó szerint bármit megtenni, még gyilkolni is, de ezek mind előbb utóbb elenyésznek… Akkor pedig mi értelme ragaszkodni hozzájuk körömszakadtáig? Ha pl. ragaszkodunk az emberek megítéléséhez, akkor szenvedni fogunk.

Emellett fontos az őszinteség is. Azért megyünk a templomba, hogy kapjunk valamit, vagy hogy meg tudjuk kik vagyunk valójában? Fontos, hogy meglássuk milyen probléma választ el minket az igazságtól és, hogy azt megfelelően kezeljük. Egy kínai mondás szerint: ,,Forró bajra forró orvosságot, hideg bajra hideget adj.” Ezt mi úgy szoktuk mondani, hogy ,,kutyaharapást szőrével”. Néha valóban ez segít…

Az 5 szkandha (halom) – buddhizmus vallás

Ezek a változás energiái és ezeket kell a buddhizmus tanai szerint összhangban, harmóniában működtetnünk. Az arany középút fontos szerepet kap a buddhizmusban.

–  forma (pl., ha nincs szüksége a testünknek ételre, de mi ennek ellenére eszünk, az ízek élvezete miatt és már-már le sem tudunk hajolni állva, akkor a forma kapcsán nem beszélhetünk egyensúlyról)

– érzés (fizikai és mentális)

– észlelés

– késztetés (ez a karma, ami a rossz szokásainkat jelenti. Így ez nincs összhangban azzal, amit tudatunk helyesnek ismer el.)

– tudat (ennek további 9 része van)

A tudat 9 része

Akarati tudat részei:

–  látás

– hallás

– szaglás

–  ízlelés

–  érintés (ez felel meg pl. a pszichológiában a taktilis érzékelésnek, lásd tapintás)

– gondolkodás

Érzelmi tudat része:

– rokonszenv-ellenszenv kialakulása, azaz megkülönböztető tudat

Intellektuális tudat része:

–  összes tapasztalatunk, gondolatunk eltárolása, az előző életbeli is, azaz tároló tudat
Dharma tudat, amit Buddha tudatnak is szoktak hívni:

– álom