A hagyományos (ősi) kínai orvoslás (HKO) alapjai: kínai fitoterápia, táplálkozástan 4/3. rész

 In kínai orvoslás, Pszichológia, medicina és egyéb (cikkek)

Forrás: dr. Tamási József (szerk.) – Természetgyógyászati alapismeretek, és dr. Eőry Ajándok – A HKO alapjai, az ayurvéda és a kínai gyógyászat kapcsolódási pontjai, és Dr. prof. Zong-Xiang Zhu, Dr. Zhi-Gui Qiao – Élj száz évet egészségesen a „3-1-2” meridián gyakorlatokkal

2. rész

A kínaiak nem pazarolják az energiát feleslegesen. A harmóniára törekszenek, a parkokban örömmel gyakorolnak csikung golyóval,emellett táj csi gyakorlatokat végeznek, esetleg meridián tornát csinálnak stb. Nézzük át vázlatszerűen a további fontos alapokat a HKO-ban.

 

4 fő összetevő

– vér
– esszencia
– lélek
– folyadékok

A szervek funkcióján és nem a felépítésén van a hangsúly. A tömör szervek (tüdő, szív, máj, lép, vese) jin-ek (raktározás, feldolgozás), az üreges szervek (felszívás, kiválasztás) jang természetűek (gyomor, vastagbél, vékonybél, húgyhólyag, epehólyag).

A jin szervek fontosabbak és a kínai szervóra fontossága is meghatározó. Ha pl. éjszaka fáj a fej, akkor az utalhat máj problémára.
Lásd: Zang-szervek és Fu-szervek

 

 

A táplálkozás a betegségek gyógyítása

Manapság sok étel nem igazi táplálék, inkább csak a profitszerzés gyors eszköze. Különben miért kellene a táplálékot kiegészíteni (táplálékkiegészítőkkel)?

Az érzelmek, a környezeti tényezők, és a táplálkozás (sok, rossz minőségű étel) is betegséget okozhat. Nyáron hideg (jin) típusú ételt esznek, télen pedig jang típusút. Együtt működve a természettel azt eszik, ami éppen a közelben terem. Évente kétszer hat hetes tisztítókúrát tartanak. Ilyenkor csak zöldséget, gyümölcsöt és gabonákat esznek és méregtelenítő teákat isznak. A májnak és lépnek ugyanis regenerálódnia kell, mert sok a szervezet számára hasztalan dolog van az ételben manapság: tartósítószer, permetszerek stb. és a lerakodott anyagoktól meg kell tisztítani a szervezetet. A lép segítségével szívjuk fel a táplálékot, mely a levegővel együtt adja az energiát számunkra. A meleg ételek és italok aránya: 2/3:1/3, mert a testhőmérsékletre történő melegítés sok energiát von el a szervezettől. A táplálék rész a gabonaféle, növényi gyökér, levél, gyümölcs, hús, tej, tejtermék. A tej és hús 1/3-a legyen a tápláléknak (a forrás szerint, de azt hiszem nem ezt kell alapul vennünk), mert emésztése sok energiát igényel (más megközelítésben másmilyen arányt olvastam, lásd lejjebb ebben a cikkemben, nyolcadokra történő felosztás alapján történő étkezés). Reggel egy csésze meleg italra van szükség (az emésztés éjszaka történik). Miután kiürült a bél, akkor együnk (ezt a vegán étrendnél Ferencsik is hangsúlyozta anno). Délelőtt keveset esznek, hogy az emésztés ne vigye el az energiát a munkától (a forrás szerint, de azt hiszem nem ezt kell alapul vennünk). Egy másik megközelítésben ennek ellenkezőjéről olvastam, hogy egyre kevesebbet esznek a nap folyamán (lásd lejjebb ebben a cikkben).

A tej nehezen emészthető, így kis mennyiségben javallott fogyasztani. Piros arcú izgő-mozgó embereknek nyers zöldségre van szükségük, míg a lelassult, sovány, kevés energiájú embereknek könnyen emészthető, energia gazdag melegítő ételekre van szükségük, akárcsak az öregek, vagy kis gyermekek esetében.

Jang hiányos sápadt, sovány embernek, a nyers étel (pl. zöldség, melyet a természetgyógyászok szoktak hangsúlyozni) helyett melegítő ételeket kellene enni (vízben főtt barnarizs enyhén fűszerezve, tejberizs, gyümölcsrizs vagy köles, árpa, kukorica). Müzli vízzel, vagy kevés tejjel fogyasztva ennek a modernebb változata.

Érdekességképpen írom le, hogy megfázáskor pl. a hagyma a jang energia miatt fontos nekik, mi nyugatiak más célból esszük, lásd pl. baktériumölő hatása miatt. De a krishnások (lásd másik kultúrközeg) a hagyma, gomba, hal, hús ételt nem fogyasztják, mert számukra alacsonyabb rendű, nem ajánlható fel Krishnának.

A káposzta méregtelenítő hatású, akár a bőrünkre is tehetjük, ha bőrbetegséggel rendelkezünk. Mézzel keverve tüdőerősítő.

A zöldség-gyümölcs kicentrifugázott leve jin természetű (nagy tápértéke van, legyengült állapotra jó). A gyógynövényteák méregtelenítő jang kategóriába tartoznak. Túladagolásukra vigyázni kell!

A sós étel (sós vízből, tengerből származó növényi, állati táplálékok) nedvszívó hatású, így lágyítja a duzzanatokat. Ne a sózott ételre gondoljunk! A víz egyébként felforralva is jin (hideg) természetű marad. De a rozmaring, zsálya jang természetű.

Az akut lázas betegségre forró, fűszeres, borsós húslevest esznek. A krónikus legyengült szervezetű betegnek (jin hiány) meleg zöldségleves, főzelék, minimális hús javallott (pótolják az energiát, nem terhelik túl a lépet).

A párolt ételekből (ne tartson órákig a párolás, mert tönkreteszi a rostokat) jobban kioldódnak a tápanyagok (lásd krónikus betegségre).

 

A fogaink alapján (őrlő, metsző, szem) a helyes arány

– Öt egység gabona
– Két egység zöldség és gyümölcs
– Egy egység állati eredetű táplálék (ide tartozik a hús, tej, sajt, tojás is)

Reggel 7-9 között bőséges, ebédre kevesebb és vacsorára minimális táplálékot esznek és 18 után tilos enni. Ezenkívül folyadékot visznek be, de ha van lehetőség 4-5-ször enni egy nap az talán még kedvezőbb, de akkor is egyre kevesebbet esznek.

Akkor kell abbahagyni az evést, amikor azt mondhatjuk jót ettünk, de nem laktunk teljesen tele. És mindig csak egyfajta ételcsoportba tartozó ételeket esznek.

 

 

A kínai fűszerkeverék összetevői

Az ízeket 5 fázisnak (5 elem) nevezik, mindegyikre szükség van étkezéskor:

– savanyú (máj) pl. hasmenés, napszúrás esetére
– keserű (szív) pl. étvágygerjesztő
– édes (lép) pl. étvágyjavító
– tüdő (csípős) pl. belső meleg fokozása
– vese (sós vízből, tengerből származó, nem pedig sózott) pl. krónikus duzzanatokra

 

Gyógynövények (kínai fitoterápia)

A gyógynövényekkel a hiányzó, míg akupunktúrával a meglévő energiákat tudjuk pótolni, igaz ez egy lassabb folyamat, de még a hormonokra (alul és túlműködés) is hat. Ha ugyanis nincs energia, akkor nem tudjuk azt keringetni, lásd akupunktúra, akupresszúra.

Felgmatikus, melankolikus (lásd Galénoszi vérmérsékelt típusok): Tai-yin, Shao-yin típusok.)

4. rész

 

Attila Cross

Keresztes Attila, a cikkek írója


A cikkeimben integrálom a nyugati pszichológiát a keleti filozófiával. Orvosi szaklapokban publikálok és 3 területről van egészségügyi szakvizsgám (keletei-nyugati medicina). 2005 óta dolgozom emberekkel és 350+ a nyilvános ajánlások (sikertörténetek száma) a honlapon.

 

20 év munka, több, mint 800 cikk (köztük van több 30 oldalas írás is), mely letesztelt, gyakorlati megoldásokon alapszik. Segítesz egy nemes ügyben, hogy minél több embernek segíthessünk megtartva az objektivitást?

Cikk kategória (angol, magyar)

keresés

AJÁNLOTT CIKKEK
5 elem, 3-as melegítőkínai orvoslás