A halál művészete és a karma jelentése a szent, ősi iratok szerint – élet és a halál utáni élet, élmények
Forrás: Szvámi Ráma, Szabadulás a karma kötelékéből
A legmélyebb bölcsességek, melyeket a legnagyobb bölcsek írtak le – a karma jelentése
Ezt a témát is az ősi, szent iratok alapján fogom megközelíteni. Érdemes tudnunk, hogy egy egyetemes alapigazság van, mindegy milyen szavakkal illetjük azt. Érdekességképpen említem meg, hogy a Védák a legrégebben lejegyzett bölcsek meditációs tudatállapotban megfogalmazott (majd később leírt) örök érvényű igazságokat tartalmazzák (Kr. e. 15. században kezdtek el megszületni ezek és később az Upanisadok magyarázatai egészítették ki mindezeket). Ezután jöttek létre nagy, ősi és mély vallás, mint a kereszténység (mely a zsidó vallásból alakult ki) és a buddhizmus (ami a hinduizmusból alakult ki). Mielőtt hozzákezdenénk ehhez a témához, először meg kell ismernünk a karma fogalmával, melynek lényege, hogy a cselekedeteink (mindegyik) vissza hatnak ránk. Ahogy Swami Rama (himalájai bölcs) oly találóan mondta: aki alma fát ültet el, az hiába imádkozik nem fog körte teremni a fáján… A karmának három fajtája van, erről itt írtam: Létezik-e szabad akarat? – sors és önismeret, emberi sors, karma, horoszkóp, jóslás, asztrológia – karma, a karma, karma jelentése, halál után, a halál után, halál utáni élet, élet és halál, halál utáni élmények, élet halál, halál művészete
A halál leírása tudati szinteken és ennek az elképzelésnek a feloszlatása
A tudatállapotokról már írtam korábban: Konkrét meditációs gyakorlatok, melyeket bárhol gyakorolhatunk, így nem kell külön időt szánnunk rá – tudatállapotok, a meditáció fogalma, jóga meditáció, zen meditáció, transzcendentális, mantra meditáció, zazen meditáció, meditáció otthon, alfa meditáció I.
Mivel a halál egy kimeríthetetlen téma, ezért erről is írtam már korábban, lásd halálközeli élmények, illetve:
A szamszkárák (múltbeli karmáink, vágyaink, emlékeink nyomai). Ez fűzi össze a lelket a tudattalan elmével. Amikor megszűnik a lélegzet (lélek-zet) a tudattalan elme elkülönül a testtől, az öt érzékszervtől, az öt érzéktől és az elme tudatos részétől. A szamszkárák továbbra is a tudattalanban maradnak. A tudattalan a jármű, ami a lelket egyik életből a másikba viszi a keleti pszichológia szerint, hiszen a tudattalan tartalmazza elmúlt életeink, érdemeink és vétségeink tárházát. Amíg a lélek ezt használja, addig nem szabadulhatunk meg a karmától. Hasonló ez ahhoz, mikor valahonnan fúj a szél, elhordva egy tárgy illatát, de az illat forrását máshol kell keresnünk. Az elménk tehát halálunkkor eltárolja az emlékeket és mi pedig a létezés másik síkjára lépünk.
Ezek az emlékek és gondolatformák magokként felelősek az újjászületésért. Az összes cselekedetünk, gondolatunk és érzékelésünk ezt az újjászületést szorgalmazza. Ám meditációban a szamszkárák előjönnek, hogy megnyilvánulhassanak az életben, és ekkor feloldhatjuk őket. Amikor meditálunk a szamszkárák a felszínre kerülnek, hogy megnyilvánulhassanak a külső világban. De Swami Rama szerint a hétköznapi figyelem kevés, mert a gyökere a problémának a tudattalanban lapul és meditációban tudunk odáig lemenni, hogy feloldjuk őket. A gondolat tanulmányozása hozhat megerősödést de az nem a megszabadulás irányába visz el minket. A szamszkáráknak tehát nemcsak a felszíni felbukkanását kell megfigyelnünk.
2 lehetőség a karma kötelékéből való kiszabadulásra
A lemondás, azaz nem-kötődés (vairágja) és az önzetlen, szakszerű cselekvés a két út, mely segítségünkre lehet. Ha nem várunk semmit cserébe azért, hogy szakszerűen tesszük a dolgunkat akkor kiléphetünk ebből a körforgásból a szent iratok szerint. Emellett a lemondás is segíthet, a ragaszkodástól való eltávolodás segítségével. Ezáltal az abszolút tudást választjuk helyette. A vágyak ösztönöznek a cselekedetekre, ezeket pedig a szamszkárák hozzák létre. A vágytól mentes tettek nem hatnak az elkövetőre a szent iratok szerint. Amikor lemondunk a vágyainkról, melyek örömöt hoznak, akkor a lemondás útján járunk. Itt a saját önös örömükről van szó nem pl. a világbékéről. Lassan kikristályosodik mi a kötelességünk. Meg kell tanulnunk együtt áramolva a szamszkárákkal túl jutni rajtuk, mert más esetben nagyok erősekké válnak, ha elkezdünk küzdeni, birkózni velük.
A vak lemondás káprázaton, érzelmeken keresztül nem üdvözítő. Az élet fenntartásához nélkülözhetetlen erőfeszítéseket meg kell tennünk. A vágyakat a szamszkárák, a vágyak pedig gondolatainkat irányítják. Háromféle gondolkodási séma van (gunák):
– tamasz (tunya)
Fekete és sötétkék színnel jelölik. Ilyenkor kártékonyan működünk közre. Ez a restség állapota.
– radzsasz (feldúltság, zaklatottság állapota)
A vörös színnel szokták jelölni. A fájdalomtól való szorongás állapota.: a bizonytalanság és ellentmondások állapota. Ilyenkor könnyen elindulunk az önzés irányába.
– szattva (nyugalom állapota)
A felszabadultság ezen állapotát fehér színnel szokták jelölni. Személyes öröm és jutalmazáson túli vágytalan állapot jellemzi ezt a szintet. Ilyenkor másokért cselekszünk. Nem a karmát, a karma gyümölcsét ajánljuk fel másoknak.
A gondolkodásunk nem teszi lehetővé, hogy a teljes valóságot lássuk, ahogy a vízben lévő husáng is töröttnek tűnik… de a meditáció segít egy másik, mélyebb tudatállapotban meglátni a valóságot.