A kopaszság és az élet kapcsolata – zen-buddhista bölcsességek, versek és mondások

Forrás: Seung Sahn, a zen iránytűje

A zen-buddhizmusban a szerzetesek – legyenek azok férfiak vagy nők -, kopaszra borotválják a fejüket. ,,Tudatlanságfű lenyírása.” jelmondat alapján, mely értelmezésben a haj számukra ragaszkodás a megjelenéshez, azaz az átmeneti, ideiglenes testhez. Sokunknak magától is eljut ez az információ a hajhoz.:) Talán a legjobb, ha a hajunkhoz, vagy „hajtalanságunkhoz” sem ragaszkodunk, sőt a valláshoz sem, hiszen nem a formán van a hangsúly. Schiller érdekesen fogalmazta ezt meg: ,,Vallás vallani, nem enged bennem a hit.” De visszatérve a zen-buddhizmushoz To Sol zen mester 3 úgynevezett kaput fogalmazott meg ezzel kapcsolatosan. A kapu azt jelenti, hogy a lelki fejlődést leteszteli a zen a koanokra adott válaszok és reakciók alapján –
zen-buddhista bölcsességek, zen-buddhista bölcsességek mondások, zen versek

3 kapu To Sol zen mestertől – zen-buddhista bölcsességek

,,Most hol van igaz természeted?” miközben pl. meditálunk vagy bármit csinálunk…

„Hogyan fogsz újjászületni, amikor meghalsz?” A zen-buddhizmus szerint igaz lényünk nem születik és nem hal meg

„Hol jársz, amikor a négy elem szétoszlik?” Ez a földre, szélre, tűzre, vízre utal, ugyanis a test halálával ezek az elemek feloszlanak…

Gyakorolni kell sokat a meditációt, hogy fejlődhessünk

Seung Sahn zen mester szerint sok gyakorlással, meditációval a saját és egyetemes energia eggyé válik. És ez felel meg a 270 foknak a zenben, mikor „varázsolni” tud a gyakorló, lásd bővebben a kör szimbolikus jelentése a zen-buddhizmusban. Mikor az elme tiszta és nem kóborol a múltban vagy jövőben, az olyan, mint mikor pl. filmet nézünk és csak azzal azonosulunk, ami éppen van. Ez csak szimbolikus példa, mert ez is egyfajta gondolkodásnak minősül és a cél, hogy a gondolatnélküliség állapotában legyünk minél több ideig. Egyébként a kínai írásjegy alapján az energiánk (won gi), az összpontosított légzés (kong gi), az egyetemes energiával (hap gi), eggyé válik (dae gi), ami nagy energiát jelent kínaiul. Sajnos azonban az elménk egyre merevebb, ahogy öregszünk, egyre jobban a halál félelmével azonosulunk. Kivéve, ha gyakoroljuk a meditáció, jóga, tai chi, csikung stb. előnyös módszerit. Így érthetjük csak meg a zen buddhizmusban található gyönyörű példázatot, ami a 270 fokra utal.

Zen versek elemzése – zen-buddhista bölcsességek mondások

Ha azonban gyakorlunk, akkor megértjük pl. ezeket a szavakat, melyek a 270 fokra utalnak, tehát ezekre rá kell meditálni:

,,A tenger alatt sártehén eszi a holdat.” ,,A Kun lun hegy ül az elefánt hátán, amit egy kismadár húz. Kócsag vontatta elefánt hátán a Kun lun hegy lovagol.”

A Kun lun hegy a legnagyobb hegy Kínában. De tudnunk kell, hogy a zen versek nem feltétlenül a szépségről, nyelv használatáról szólnak a művészet kedvéért, hanem egy tapasztalatra utalnak közvetlenül. Ami valójában szavakkal ki nem fejezhető. Tanításra használják, amit általában tanítványok, meseterek írtak le megvilágosodás tapasztalataik közepette. Ezekről a szútrákról már írtam korábban:

Buddhista szútrák: Lótusz szútra, Maháparinirvána szútra, Aavatamszaka szútra, a dharma név jelentése

Az igazság egy: mahajána buddhizmus, mahajána szútrák, a buddhizmus lényege, buddhista tanok, buddhista tanítások és a Gyémánt-szútra

„A forma üresség, az üresség forma.” szintről a dualisztikus világ kettőségére utal a zen-buddhizmus, mely a gondolkodással születik meg feldarabolva a valóságot. ,,Ez az egész világ teljes nyugalom. A Nap, a Hold és a csillagok honnan jönnek?” Ám, ha teljes a nyugalom, akkor a Nap és a Hold honnan jöhetnének?

A zen versekben az utolsó mondat általában arra utal, ahogy a dolgok vannak, ahogy vannak, visszahozva az olvasót ide, miután megtettük a 360 fokos kört. Utána minden az, ami és mégis semmi sem ugyanaz, mint az utazásunk kezdetekor… Így a zen sosem a gondolkodásról szól és, ha agyalunk a versen akkor biztosan nem fogjuk megérteni, csak üres elmével foghatjuk fel mélységét. Ahogyan, ha nem beszélek pl. kínaiul, akkor nekem csak zagyvaság lesz egy szép kínai vers. Pai Chang mester pedig tovább ment és az akadémikus tudásra mért ütést kijelentésével: ,,Az eredeti test a maga valójában állandó, szónak, beszédnek nem engedelmeskedik.” De mi a valódi testünk?

3 év kitartó gyakorlás meghozhatja az átütő eredményt

Ezen kívül a 3 éves periódus, azaz gyakorlás sok helyen előtérbe kerül. Ez azt jelenti, hogy ha a tanítvány ráérzett az ízére és a megfelelő módszert gyakorolta, akkor sokszor 3 év alatt világosodott meg. Gondolok itt Nisargadattára, Vasudevára, vagy Shin Chang zen szútramesterre. Ehhez sokat kell gyakorolnunk a zen mesterek szerint, mert a szavak megváltoztathatóak, de azok csak magyarázatai a kimondhatatlannak, mely megtapasztalható. Ezért Seung Sahn zen mester a trappista Gethsemáne kolostor szerzeteseinek Kentuckyban „Buddha” nevét „Istenre” cserélte ki és mindenki egyet értett vele, hiszen nem a formán van a hangsúly.

Igaz természetünk nem függ a megértéstől, így a szavak egyenlők a gondolkodással, amiket el kell hagynunk. A nem-tudom elme a legfontosabb… Ekkor a meditáció nem a boldogságról, békéről szól, hanem hogy megtudjuk kik vagyunk valójában. Erről már írtam itt: Mi a meditáció? És mi nem a meditáció? És a zen válaszok elemzése – meditációs gyakorlatok otthonra és azok letöltése, buddhista, meditációk fajtái, meditációs fajták 2/1. rész

Megszülettünk, de honnan jövünk és hová megyünk tovább? Ha megszűnik a gondolkodás, akkor a zen-buddhizmus szerint a démonok sem találnak meg, mert az elméhez köthető minden. Így nincs szükségünk védelemre. És így magától feltárulnak a válaszok előttünk. A koreai zen Kwan Um iskolája egyébként a zen-buddhizmuson belül a kong-anok (koanok) bölcsességét 10 kapuba sűrűsítette bele. És, ha megértünk egy koant, akkor megértjük a helyes gyakorlást is és átmentünk egy kapun is, egyre közelebb kerülve az igazsághoz. Ez nem intellektuális, hanem tapasztalati megértés, mely mögött komoly meditációs praxis van.

Sokat kell gyakorolnunk és nem ellenőrizni folyton gyakorlásunkat. Olyan ez, mint mikor el akarunk jutni egy színházba, ott sem elég fejben tudni az útvonalat… A bölcsek felteszik a kérdést nekünk: a hétköznapi életünk is olyan jó válasz, mint a verbális válaszunk? Azaz úgy is élünk, ahogy gondoljuk, ahogy beszélünk róla? Fontosabb a hétköznapi életünk, mint az intellektuális válaszaink. Pl. egy szakács lehet, hogy nem tudja elmagyarázni, hogyan sütötte meg azt az ízletes tortát, de meg tudja csinálni. És ez a lényeg, ez sokkal jobb, mintha csak elméletben tudná… Ezen kívül fontos, hogy a gyakorlás alkalmával ne csak egy pontra figyeljünk, mert így koncentrációba kezdünk és akár elüthet egy autó is miközben folyton csak erre az egy pontra figyelünk kizárva a többi dolgot az életünkből. Azok a tanítások pedig Seung Sahn szerint, amik arról szólnak, hogy tartsuk meg erőből a boldogságot, illetve egy hangulatot egyoldalúak. És ragaszkodást szülhetnek, az pedig szenvedést… A legmagasabb szint mindent elfogadni olyannak, amilyen, nem ragaszkodva semmihez.