A kör szimbolikus jelentése a zen-buddhizmusban és az egység tanítói

Forrás: Seung Sahn, a zen iránytűje

Figyelemelterelés valódi lényünkről, életünkről?

A meditáció nem azonos azzal, amikor éppen nem szorongunk, vagy nem stresszt, depressziót élünk meg mindennapjainkban. Ez nagyon fontos. Hiszen sok embernek az a nyugalom és öröm, mikor éppen nem éli meg a szenvedést. Érdekes továbbá, hogy mikor a test meghal, utána semmit nem viszünk magunkkal, mégis az evilági dolgokkal vagyunk elfoglalva és teljesen bele bonyolódunk ezekbe az ideiglenes történésekbe azonosulva mindennel. Ahelyett, hogy valódi önmagunkat keresnénk és akár nap, mint nap gyakorolnánk a meditációt. Fontos számunkra a szex, hírnév, az alvás, társadalmi rang, evés stb. és közben megfeledkezünk valódi önmagunkról – kör szimbolikus jelentése, az egység tanítói

Nem érdemes semmit megtagadnunk magunkban, de ha az elviszi a figyelmünket ez a sok minden, akkor teljesen bele veszünk abba, így feláldozva valódi természetünket. Bármit teszünk, ahogy Gurdjieff és Seung Sahn zen mester is mondta, soha nem kellene valódi lényünkről megfeledkeznünk. Talán az sem véletlen, hogy Seung Sahn tanítása találkozik Sunrjú Suzuki zen mester „kezdő szellem” tanításával, melyre könyvében utal. Ez azt jelenti, hogy mindenhez úgy kell hozzáállnunk, mintha kezdők lennénk. Ez a nyitottság lényege.

A kör szimbolikus jelentése a zen-buddhizmusban

Fontos szimbólum a buddhizmusban a kör, gondoljunk Nam Cheon zen mesterre, akinek bárki tett fel kérdést, válaszul mindig egy kört rajzolt. Seung Sahn pedig a kör segítségével szemlélteti a különféle tudatállapotokat:

0 fok: KIS-ÉN – az élet szenvedés, a szenvedés maga az élet, de megpróbálunk boldogok lenni.

0-90 fokig: ragaszkodás, gondolkodás, vágy és ennek köszönhetően szenvedés jellemzi ezt a dimenziót. Ilyenkor a forma világához ragaszkodunk, így jön létre a „jó s rossz, enyém, tiéd” stb. kategóriája és megszületnek a gondolkodásnak köszönhetőn az ellentmondások.

90 fok: KARMA-ÉN – „Gondolkodom, tehát vagyok.” Descartes, vagyis a gondolkodás hozza létre az ÉN tudatot. ,,Én apa vagyok, én doktor vagyok, én buddhista vagyok stb.”
Ez a névhez és formához történő ragaszkodást jelenti.

180 fok: SEMMI-ÉN- nincs gondolkodás és vajon, ha nem gondolkodom, akkor mi létező s mi nem az számunkra? De, ha azt mondom nem gondolkodom, máris bekapcsoltam a gondolkodást és elemzési kényszert. A nem gondolkodás azonban a gondolkodás előtt van.

270 fok: SZABADSÁG-ÉN- ha a 180 fok tudatállapotában sokat vagyunk, akkor elérjük az egyetemes energiát a buddhizmus szerint. Ez olyan, mint a Rádzsa-jógában pl. mikor a dhárana segítségével benne maradunk és az automatikusan belevisz minket a dhjána, majd szamádhi (mély meditáció) állapotába. A 270 fok a teljes szabadság térben és időben. És mivel minden energiából áll, ennek segítségével mozdítanak el nagy tárgyakat pl. harcművészek, vagy jógik stb. Ez nem mágikus, csupán olyan, mint a mágnes ereje… Aki tudja használni az nagy erőket ural általa a keleti megközelítések szerint. Seung Sahn arról számol be, hogy mikor valaki repül nem úgy teszi ezt, hogy a szándékával létrehozza ezt, hanem fenntartja koncentrálva a megfelelő pozitív energiára, ha pedig alá akar szállni, akkor pedig az égi negatív energiára összpontosít. Ez a mesevilágban, rajzfilmekben is megtalálható világgal azonos dimenzió. Ilyenkor a völgyben nincs visszhang – gondoljunk a zen szútrákra, költeményekre -, a fának nincs gyökere, de ide tartozhatna a vízen járás is. Állítólag 300 éve So Sahn Dal Sa híres zen mester a vízesés vizének irányát megváltoztatta. Azért tette ezt, mert logikával nem tudta megtörni tanítványa elméjét, hogy kiléphessen belőle. De ez nem arra van, hogy dicsekedjen vele az ember, vagy cirkuszi mutatványként használja a keleti tanok szerint. Hasonló érdekességekről Swami Rama a himalájai jógi is beszámol, melyről másik blogomban már írtam. Ha ehhez a szabadság világhoz ragaszkodunk a bölcsek szerint, akkor az ragaszkodást szül. Innen is tovább kell lépnünk.

360 fok = 0 fok: NAGY-ÉN- Ugyanott vagyunk, mint ahonnan a kör elején elindultunk, de az a különbség, hogy a gondolkodás immár ragaszkodás nélküli. A külső és belső eggyé vált. Az elme eggyé vált a világegyetemmel. Ez a végtelenség… Ha valaki szomorú mi is azok vagyunk, ha boldog, akkor pedig azok vagyunk. Erre utal a Biblia: ,,Én vagyok az út, az igazság, és az élet.”

Az egység tanítói

A nem kettő tanítás lényege utal a buddhizmusra, bár az advaitáknál szoktunk erről beszélni (lásd az egység tanítóit Ramana, Nisargadatta, Papaji, Mooji, Ganga stb.).
De erről jut eszembe, mikor Buddha Vimalakirtinek elküldte legkiválóbb tanítványait jó kívánságaikkal és ezt próbálták elmagyarázni: ,,Az ég és a föld nem kettő.” ,,A jó és a rossz nem kettő.”
De aki megszólal, máris kettőt hoz létre, ez a gondolkodás… Erre és a meditáció fontosságára utal számomra a Biblia idézete: ,,Csendesedj el, hogy megtudd én vagyok Isten.”