A természetgyógyászati megközelítésről általában (Oláh Andor, kliens kapcsolat, orvosi eskü, holisztikusság) 2/1.

Forrás: Fábián Andrea

A természetgyógyászat legfontosabb jellegzetességei

– tradicionális
– individuális (személyre szabott)
– az öngyógyító mechanizmusokat aktiválja
– mikrorendszereket alkalmaz (lásd pl. fül akupunktúrás pontok)
– a gyógyító-beteg viszony partneri
– természetes eszközöket, módszereket alkalmaz
– holisztikus szemléletű
– szelíd természetű
– preventív (megelőzés)
– életformáló

Az egészség fogalma a természetgyógyászat szemlélete alapján

A természettel harmonizáló testi, energetikai, lelki, szociális és életszemléleti (szellemi)
dinamikus egyensúly állapota.

 

A természetgyógyászat definíciója

A természetgyógyászat hagyományokra alapozott ősi gondolkodási-eljárási rendszer, mely
az élettani folyamatokba a szervezet öngyógyító erejének fokozásával avatkozik be. Ennek
érdekében főként természetes anyagokat és módszereket alkalmaz. A makro- és
mikrokörnyezet, valamint a test-lélek-szellem egységének átfogó figyelembevételével
holisztikus elvű. A páciens aktív közreműködésre bírhatja a megelőzés, a gyógyítás és a
rehabilitáció során.

 

A természetgyógyászati gyógymódok szelíd természetűek

– Ezek a gyógymódok a szokásos egyetemi gyógymódokhoz képest kevesebb mellékhatással
rendelkeznek.
– A szokásos dózis mellett kevésbé ártalmasak, finomabb és élettani módon hatnak.
– Előfordul, hogy a hatás később érvényesül, de általában tartós marad, mert az élettani
folyamatokat áthangolják.

 

Az embert veszélyeztető szellemi környezetszennyező források

– reklámok
– számítógép
– televíziózás
– mobiltelefon

 

Oláh Andor, az egészség alappillérei

– mozgás, mozgatás – mozgásgyakorlatok
– pihenés, alvás – relaxáció
– jóga
– lelki gyakorlatok, meditáció
– személyiségfejlesztés
– méregtelenítés
– helyes táplálkozás
– fitoterápia
– napfény, levegő, víz – természetben élés, kapcsolat az elemekkel

 

Természetgyógyász-kliens kapcsolat

– a kliens érzéseinek empatikus és pontos megértése
– a természetgyógyász kommunikációjának kongruenciája (hitelesség)
– a természetgyógyász motiváló képessége ( a kliens belső erőnek aktivizálni tudása)
– a természetgyógyász hozzáférhetősége
– egyenrangú, partneri viszony
– a kliens feltétel nélküli, pozitív elfogadása

 

Az orvosi eskü ismertetése

Megfogalmazója: Hippokratész
Tartalmából:
– visszaélés tilalma
– az élet tisztelete
– a “nil nocere elve”
– titoktartási kötelezettség

 

Hippokratész gyógyító filozófiájának alaptételei közül néhány

– “Nil nocere”, azaz “nem ártani”. (Használni, de legalább nem ártani.)
– Minden létező, így az emberi test is hideg, meleg, száraz, ill. nedves természetű
elemekből áll. Ezek az elemek a test pusztulása után visszatérnek a természetbe.
– Az emberi test négy nedvből: vérből, nyálkából, sárga epéből és fekete epéből áll, ezek
alkotják az ember alkatát. Az egészség a négy nedv helyes minőségi és mennyiségi
keveredésének kifejezője, a betegség pedig valamelyik nedv hiányként, túlsúlyaként vagy
a szervezeten belüli elkülönüléseként írható le.

– A nedvek szoros kapcsolatban állnak az évszakokkal. Az évszakok váltakozásával a
nedvek mennyisége és keveredési aránya is változik a szervezetben.
– Az emberi szervezet szoros kapcsolatban áll a természettel. Mindenkori állapotát
befolyásolják a környezeti és meteorológiai tényezők: az évszakok, a szelek, a vizek, a
hideg, a meleg és a földrajzi fekvés.
– “Lazítani azon, ami feszes, és feszíteni azon, ami laza”. Például a túltáplálásból eredő
betegségek hashajtással, a hasmenéses betegségek jóltáplálással, a kimerültség okozta
betegségek pihenéssel, a tétlenségből eredőek testmozgással gyógyíthatóak, stb.

 

Pácienssel való etikus kapcsolat

– Tilos olyan személyt kezelni, akinek betegsége vagy állapota haladéktalanul orvosi
beavatkozást igényel, és a késlekedés a beteg szempontjából káros következményeket
vonhat maga után.
– Tilos kezelni olyan személyt, akinek betegsége más, hatékonyabb gyógymódot igényel,
amelyben a kezelő nem rendelkezik jártassággal, vagy meghaladja tudását, képességét.

– Minden esetben szem előtt kell tartani az életminőség megőrzésének, illetve lehetséges
jobbításának fontosságát.
– Maximálisan tekintettel kell lenni a páciens emberi méltóságára. Tilos ezt szóban,
írásban, bármilyen egyéb megnyilvánulásban sérteni.
– A páciens esetleges függőségi viszonyát semmiféle előnyszerzésre nem lehet kihasználni.
– A gyógyító tevékenységben nem engedhető meg, hogy csupán anyagi indítékok
működjenek.

– A pácienst tájékoztatni kell a rajta alkalmazott eljárások lényegéről, várható hatásairól,
mellékhatásairól, eredményéről, következményéről.
– A páciens beleegyezését kell kérni bármely állapotfelmérési, illetve kezelési metódus
alkalmazásához, aki bármikor visszavonhatja azt.
– A pácienst tájékoztatni kell a természetgyógyász titoktartási, dokumentációs és
konzultációs kötelességéről.

– A páciens jogosult a saját állapotával és a betegségével kapcsolatos információk
megismerésére, amennyiben kéri azt. (Cselekvőképtelen páciens esetén ez a gondozóra
vonatkozik, korlátozottan cselekvőképes páciens esetén egyéni mérlegelés szükséges.) A
tájékoztatás legyen érthető, tárgyilagos, ne váltson ki visszatetszést a páciensben,
mindenkor a páciens egyéniségének megfelelő formában hangozzék el.
– Csak orvosi diagnózissal rendelkező pácienst lehet kezelni. Saját diagnózist csak
másodlagosan, feltételezésszerűen lehet felállítani (állapotfelmérés készítése).
Amennyiben más betegséget, illetve rendellenességet fedez fel, kérje annak megfelelő
orvosi kivizsgálását.

– Csak olyan kezelési eljárás alkalmazható, melyet a kezelő személy biztosan a szakma
szabályai szerint tud alkalmazni.

 

A természetgyógyászat holisztikussága

– Globális természeti rendhez igazodik, a test- lélek-szellem-környezet harmonikus
egységét és egyensúlyát megvalósító gondolkodási és cselekvési rendszerként (paradigma).
– Megközelítésében a mikro- és makrokörnyezet egymással szorosan összefügg, sehol a
rendszerben (testben, környezetben, stb.) nem képzelhető el változás a teljes rendszer,
vagy a rendszer egyes részeinek átalakulása nélkül.

– A világ végső magyarázatát idealista alapokra helyezi, bár a megfoghatón túli
holisztikus filozófia sokféle lehet.
– A természetgyógyászat egyes módszerei mögött álló holisztikus filozófiák mindig
toleránsak, ugyanakkor ésszerűek, egymáshoz illeszthetőek, nemcsak a terápiához,
hanem a gyógyítók és páciensek életmódjához is megadják a szemléleti alapokat.

– Szintetizáló gondolkodás, szemben az analizálóval, bonyolult, multidimenzionális
folyamatok figyelembe vétele a lineáris, ok-okozati összefüggésekkel szemben, a jobb és
bal agyféltekés gondolkodás egyensúlya a csak bal agyféltekés gondolkodáshoz képest.
– Az élő természet és ezen belül az élőlények tisztelete, a természetet és bizonyos
élőlényeket gátlástalanul leigázó világnézettel szemben.

 

A pszichoszomatikus betegségek kialakulását befolyásoló tényezők közül

A pszichoszomatikus betegségekről már írtam korábban.

Személyiségtényezők:

– neurózisra való készség
– introverzió (befelé fordulás)
– csökkent képesség a bizonytalanságok és tisztázatlanságok elviselésére
– tendencia a saját élettani reakciók megfigyelésére
– az én részéről csekély képesség adaptációra és habituációra
– egyéni fajlagos válaszmintákra való hajlam, csekély habituációs készség új ingerekre

Elhárítási tényezők:

– elfojtási tendencia
– tendencia kellemetlen események anticipálására
– tendencia bosszúságot nem kifelé (anger out), hanem befelé (anger in) lereagálni

Környezeti tényezők:

– életkrízisek száma és fajtája
– külső életfeltételek váltakozásának gyakorisága
– hiányos szociális kontaktus
– kora gyermekkori depriváció és / vagy túl erős ingerek
– negatív környezet (pl. fizikális ártalmak, hiányos táplálkozás, megterhelő életviszonyok)

2. rész