Arcelemzés, testelemzés alapján megállapítható a személyiségünk és egészségi állapotunk?

Forrás: Wataru Ohashi, Testről olvasás

Hasonló érdekesség:
Saját szemünk íriszdiagnosztikája otthon, avagy a szem elárulja rejtett betegségeinket

Minden megnyilvánulás infó értékkel bír

Lehet ez egy száraz bőr, egy anyajegy, egy érdekes tekintet, testbeszéd, sóhaj (lásd pszichológiában parapraxis, mint elvétés)… Ugyanis, ha látjuk, hogy a mikróban ott a makró, akkor minden infó értéket tartogathat számunkra. Pl., az illető cipőjének kopásából következtetni lehet arra, hogy milyen a statikája a testnek, hogy fáj-e a válla, háta, dereka. És akkor még nem beszéltünk a lábelemzésről… Emellett megállapítható, hogy a szervei túl, vagy alul működnek-e (lásd meridiánok és reflexológia alapján), de munkájára is következtethetünk: sokat áll, vagy jobb lábával sokat nyomja a gázpedált stb., ráadásul a személyiségére is lehet következtetni.

És akkor még nem beszéltünk a többi dologról: nyelv, pulzus diagnózis, testalkata, testtartása, hanghordozása, szaga stb. Ebből a kínai orvos meg tudja állapítani, hogy többlet vagy hiány jellemzi a legfontosabb szerveket, a keringést és a kikérdezés segítségével együtt szinte biztosra vehető, hogy teljes és megbízható lesz a monitoring.

 

Az arcelemzés, kézelemzés története

Mian xiang-nak hívjuk az ősi kínai arcelemzés művészetét, melyet először 2-3 ezer éve orvosi diagnosztizálásra használták, és később lett karakterológia. Természetesen létezik kínai sorelemzés is, hogy életünk során mi várható, mi az, ami elmúlt stb. Kínában azonban a tenyérelemzés nem kap akkora szerepet, mint az arc. Ők inkább az arcot elemzik. Fej, arcon yang minőségek vannak, melyek gyorsan változnak. És vannak napi és egész életre szóló változások, jelzések és a kézen yang és yin is van.

 

A keleti és nyugati medicina különbözőségei

A keleti és nyugati orvoslás találkozási pontjai

Az első orvosi könyvek a Sárga császár belső könyvei, melyek a kínai medicináról szólnak. Fontos, hogy az energia (Kínában csí, Japánban ki, Indiában prána) megfelelően áramoljon és az összes szervhez eljusson.
Az energia csatornákat (meridián) már tudományosan is bebizonyították. Keletet a művészi, humanisztikus, holisztikus és intuitív gondolkodás jellemzi. A gondolkodás talán nem is jó szó erre. Ez felel meg a jobb agyféltekének. A nyugati medicina szépen kiegészíti ezt és ez felel ebben a feltételezésben a bal agyféltekének. Mindkettőre szükség van.

Keleten úgy tartják, hogy nem a gyógyító gyógyít, hanem a beteg gyógyul. A gyógyító csupán rávezeti a megfelelő útra a pácienst. Nincs tömegtermelés, emberi kapcsolat van a gyógyító és a páciens között és részletesen kikérdezi a keleti gyógyító a pácienst. Tulajdonképpen eggyé válik vele és nem nézi le, sőt ő is tanul a másik embertől. Ha nem lenne a páciens, akkor a gyógyító sem létezne, mert akkor nem lenne kit meggyógyítania.

A keleti gyógyító nem ellenségként tekint a betegségre, hanem inkább lehetőségként. Lágyan, anyáskodó módon kezeli a pácienst. Nem a tudományos, elemző és technikai dolgokon van a hangsúly, mint a nyugati medicinában. Nyugaton szimptomatikus szemlélet alapján a tünetek alapján definiáljuk a betegségeket.

A máj problémára gyakran az epehólyag eltávolítása a válasz nyugaton. A mandula eltávolítása szintén a válasz, ha azzal a miriggyel van gond, és jöhet a bypass műtét szívproblémák esetén stb. Így a két fő eszköz nyugaton a gyógyszeres kezelés és a műtét.
Ez sokszor nagyon hasznos és valóban precíz műszerek állnak a nyugati orvos kezében, de előfordulhat az is, hogy kevésbé erőteljes „szelíd” gyógymódokat alkalmazva elkerülhető a műtét. Ha pedig nem, akkor még mindig rendelkezésre áll a farmakoterápia és a műtéti eljárások. tehát először – ha van rá idő -, akkor a természetes megoldásokkal kellene kezdenünk.

 

A diagnózis felállítása

1. Bo Shin (megfigyelés, látás)

Megfigyeljük a pácienst, de nem túl részletesen elveszve a részletekben. Átfogó képet kell kialakítanunk. Üresnek és alázatosnak kell lennünk.

2. Setsu Shin (érintéses diagnosztika)

A kézfogás is ide tartozik. Az ujjak és tenyerek szemekké változnak Ohashi szerint…

 

3. Mon Shin (kérdezősködés)

Milyen tünetei vannak? A kínai medicinában 10 kérdést teszünk fel, melyből kiderül, hogy a hideg vagy meleg vonzza, van-e láza (csí vesztés), milyen étvágya van, érzékszervei hogyan működnek stb. Azt is meg kell hallanunk, amit nem mondanak el nekünk. Mi az, amit pl. elkerül a páciens?

4. Bun Shin („hallgatózás”, szaglás)

Egész testünkkel kell meghallgatni a pácienst. Az elgyengült hang a torokhoz, a félelem a veséhez, a düh a májhoz köthető. Kritizáló, vagy intellektuális jellegű a beszéd (?), vagy siránkozó, örömteli az, amit a páciens elmond? A sok zsír és cukor elronthatja a szaglásunkat és így nem fogjuk megérezni a kipárolgásokat.

Ha sok húst eszünk, akkor erősebb a testszagunk, mert tele van ammóniával (lásd fehérje lebomlását). Égett szagot érezhetünk a hormon háztartás problémáinál. A kínai medicina az égett szaghoz a Szív, Szívburok, Hármas melegítő és Vékonybelet sorolja (nagy betűvel írandó, jelezvén, hogy a kínai megközelítésről van szó). Ha a zsír megavasodik, romlott szagot áraszt.

 

Az arcunk és jellemvonásaink összefüggései

A fiziognómia felel meg az arcról olvasásnak. Az arc reagál a legjobban az érzelmeinkre, ez a legárulkodóbb e téren a gondolatainkkal együtt, hiszen komplex izomhálózatból áll (arcon és koponyán tíz izomrendszer található, közel negyven önálló izommal). Az arcunk őszinte. Fiziognómia (arcjegyek), illetve az emberi jellemvonások között mindig volt összefüggés. Az agy és vele az intellektus növekedésével együtt növekedett a fej és a homlok is, lásd homo habilis után megjelent a homo erectus, majd a homo sapiens. Frenológia (emberi koponya mérései) alapján úgy vélték az „agyi dudorok” meghatározhatják az ember jellemvonásait.

 

Az arcot három részre osztják keleten

– szemöldök feletti homlok rész
– szemöldök alatti terület az orr aljáig
– orr aljától az áll aljáig tartózó terület

Ha ezek nagyjából egyenlő méretűek, azaz arányosak egymással, akkor általában az illető racionális döntéseket hoz. Ha a homlokrész nagyobb, akkor intellektuális típus, ha a középső rész nagyobb akkor érzelmi beállítottságú, ha azonban az alsó rész nagyobb (áll), akkor inkább tettre kész, akár rámenősebb az illető. Nyilván nem szabad sosem általánosítanunk itt sem, ahogyan a pszichoszomatikában sem.

Rengeteg meghatározó dolog van még, ráadásul a szervek állapotára is lehet következtetni. A kínaiban a Lép (yang szerve a Gyomor) az ajkakra nyílnak, de más elmélete alapján akár a két ajak alapján akár a Vastagbél és Vékonybél állapotára is lehet következtetni.

Az ajak és a száj találkozási pontján minél elmosódottabb a száj, és „csík” szerű, azaz nincs dús ajak, annál gyengébb a gyomor működése, mely a hosszú élet egyik meghatározó momentuma. Ráadásul a Szív és Gyomor is összefüggésben van egymással, ezért szokták az akupunktúrában / akupresszúrában a Gy-36-os pontot kiemelni (négy legfontosabb pont egyike).

Erről még száz oldalakat tudnék írni, és ezért szeretem alkalmazni ebbéli tudásomat mikor valakivel találkozom és még egy szót sem beszéltünk egymással, máris tisztán látható nagyon sok minden, mely kiegészülhet a minket körülvevő energia megvizsgálásával.

Ráadásul rengeteg feedback van, amivel mindez megerősíthető, pl., aki ismeri a reflexológiát, az tudja, hogy hetvenkétezer idegvégződés van a talpon (nem kell mindegyiket ismerni:)), de ez alapján is lehet diagnosztizálni, illetve állapotot felmérni, de objektív méréssel a EAV Voll diagnózis is azonnal képet ad és az is kimérhető, hogy van-e góc a szervezetünkben, melyre vérnyomásméréssel is lehet következtetni. Hihetetlenül érdekes tudomány, mely szinte kimeríthetetlen és sokszor már előre látjuk a betegség jeleit, amik még nem manifesztálódtak tünetként a testben.