Árulkodó testbeszéd jelei férfiaknál, nőknél – a testbeszéd jelek, női és férfi jelentése Allan Pease könyve, nonverbális kommunikáció
Forrás: Allan Pease, Testbeszéd, Allan Pease, Alan Garner, Szó-beszéd, A társalgás művészete
Pontokba szedtem lényegre törően a gyakorlati árulkodó jeleket és a cikk alján van néhány érdekesség
Bevezetés
(a nonverbális jelek és kommunikáció Allan Pease könyve alapján – a testbeszéd jelei)
A nonverbális jelzéseinket érdemes önmagunknál és másoknál megfigyelni, mert mindkettőből tanulhatunk, jobban megismerhetjük magunkat és embertársainkat.
Szavakkal könnyebb hazudni, a testbeszéd azonban leleplez minket, ha nincs összhangban mondandónkkal (inkongruencia), bár idővel ezzel is félre lehet vezetni másokat
(Allan Pease, Testbeszéd) – testbeszéd könyv, testbeszéd jelei, testbeszéd szerelem, testbeszéd jelek, férfi testbeszéd, testbeszéd férfi, testbeszéd nőknél, testbeszéd jelentése, Allen Pease testbeszéd, női testbeszéd, a testbeszéd, Pease testbeszéd, árulkodó testbeszéd, testbeszéd Allan Pease, nonverbális jelek, nonverbális kommunikáció
A cikkemben a női és férfi testbeszéd kapcsán szeretnék először néhány szót ejteni a témáról, de előtte egy fontos információt szeretnék közreadni. Arról van szó, hogy vannak férfias nők és nőies férfiak (Jung, anima, animus). Így sokszor érdemes mélyebbre hatolnunk ebben a vizsgálódásban és a józan paraszti eszünket használni. Ettől függetlenül nézzünk rögtön egy gyakorlati példát a testbeszédre a szimpátiát illetően.
Konkrét jelzések
(A női és férfi testbeszéd jeleiről – a testbeszéd jelentése és a testbeszéd szerelem)
1. Merre mutat a cipőnk?
Ha pl. három ember háromszöget alkotva áll, melyből egymás mellett áll két férfi, akkor érdemes megfigyelni azt, hogy a cipőjük (általában jobb kezesnél a jobb oldali cipőről van szó) milyen irányba mutat. A szerelemre vonatkozó jeleket, úgy tudjuk kifürkészni ugyanis- legalábbis a szimpátia, figyelem jelét egész biztosan -, hogy megfigyeljük ezt. Ha a hölgy felé mutat a jobb láb, akkor valószínűleg borítékolható a szimpátia, ha ezt kiegészíti egyéb nonverbális jelzés. Ezekről vázlatszerűen még írok, hogy könnyen meg lehessen tanulni ezeket.
Zónatávolságok a testbeszédben
2. Figyeljük meg a távolságokat
A. Intim zóna (15-45 cm között) Hozzánk érzelmileg közelállókat engedjük be ebbe a zónába(szülő, gyerek, szerető, családtagok, közeli barátok).
B. Személyes zóna (46 cm-1,2 m)
Ez az átlagos távolság társas összejöveteleken.
C. Társadalmi zóna (1,2-3,6 m)
Idegenekkel tartjuk ezt a távolságot.
D. Nyilvános zóna (3,6 m felett)
Ezt a zónatávolságot akkor alkalmazzuk, ha nagyobb csoporthoz intézzük mondandónkat.
Ezeket a távolságokat, illetve közelségeket figyelve érzékelhetjük, hogy amikor valakihez közelítünk, melyik az a pont ahol az illető ,,megálljt” parancsol nekünk. Az illetőhöz kötött érzéseink és általános értelemben vett nyitottságunk ezt alapvetően meghatározza, akár tudatlanul is, ösztönreakcióként.
A zónatávolság érdekes dolog, mert a Budapesti Iskola (lásd pszichológia irányzat) oknophilnak (aki túl közel jön hozzánk) és philobatikusnak (túl nagy távolságot tart) tartja azt, aki úgynevezett alapzavarban szenved. Vajon az összes olasz ember akkor oknophil, mert szeret közel jönni hozzánk? Nyilván nem, de azért ez érdekfeszítő dolog és ezek a távolságok egyfajta átlagnak felelnek meg, mert lehet, hogy a rendőrtől, aki a kocsikat állítja le az úton akár 40 m távolságot is szívesen tartunk.:).
3. Megmarkolja a táskáját?
Főleg a hölgyek esetében, teljesen egyértelmű, hogy ha valaki pl. megmarkolja táskáját vagy azt a tárgyat ami előtte van, így korlátot létrehozva önmaga előtt, akkor az illető gyengének érzi magát, vagy azt gondolja, hogy veszélyben van. Mert ez az önmegerősítés gesztusa.
4. Ne álljunk teljes testünkkel a másik elé
Nem mindegy továbbá, hogy mikor megszólítunk valakit, aki felénk jön, akkor elé állunk-e teljes testtel, vagy kissé oldalirányba helyezzük testünket, mert így kevésbé számíthatunk elutasításra, bármiről is legyen szó. Sokszor akár egy látens (rejtett) erőszakra is utalhat, ha valaki elállja így az utunkat nem figyelve ránk, vagy testbeszédünkre. Ilyenkor mutassuk meg neki ezt a cikket, hogy ő is okulhasson belőle.:) Ez azért jó, mert többet nem fog minket zavarni az illető ily módon.:) Viccen kívül, gondoljunk arra, mikor egy szórólapos teljesen elénk áll miután felértünk a mozgólépcsővel a metróban a felszínre.
A testbeszéd elemei – testbeszéd jelek
A testbeszéd elemeit együttesen érdemes vizsgálni, mert külön kiragadva félreértéseket eredményez értelmezésük, hasonlóan a verbális kommunikációhoz. Ha például a ,,ne ölj!” parancsolatból csak az ,,ölj” szót értelmezzük, megváltoztatjuk a mondat értelmét. Azonban először külön-külön kell megtanulnunk a szavakat, vagyis a testbeszéd elemeit . A megemlítés szintjén ismertetek néhány összefüggést.
5. testbeszéd elemei és jelentésük
Zárt testtartás – árulkodó testbeszéd
A keresztbe font karok, kezek a zártságra utalnak.
Csípőre tett kéz
Cselekvésre való elszántságot jelöl.
Félrebiccentett fejtartás
Érdeklődést tükröz.
Mindkét kéz a fej mögött
Az illető okosnak hiszi magát.
Tenyérrel felfelé nyitott kéz
Őszinteség jele.
Tenyérrel lefelé nyitott kéz
Dominanciára utal. Főképp kézfogásnál alkalmazzák.
Összekulcsolt kéz
Frusztráció, visszafojtott negatív magatartás.
Toronysisak a kézből
Magabiztosságról árulkodik.
Szájra helyezett kézgesztus
Megtévesztést, hazugságot akar színlelni.
Szájba tett kézgesztus
Belső szükséglet, külső megnyilvánulása, megnyugtatásra van szüksége az illetőnek.
Álsimogatás
Az illető éppen eldönt valamit.
Összeráncolt szemöldök
Negatív kritika megfogalmazása.
Tarkót dörzsölő tenyér
Füllentés, vagy csalódottság, harag kifejezése.
Ülő helyzetben mindkét kéz átkulcsolja a lábat
Erős kezű, makacs vitapartner ismertetőjele.
Lovagló ülés a széken
Agresszív, domináns magatartásra vall, a széktámla védőfalként funkcionál.
Érdekességek
A testbeszéd mikro szintű elemzése megállapítja, hogy igazat mondunk-e vagy sem
Vannak olyan kutatók, akik kamerával rögzítik a mondandónkat és utána apró jeleket vizsgálnak a testbeszédünkben. Pl. azt kutatják, hogy aki arról számol be, hogy UFO-t látott, az elhiszi-e azt amit mond. Tehát nem azt lehet megállapítani, hogy igaz-e az, amit az illető állít, hanem, hogy ő elhiszi-e, amit állít. Ilyenkor a szakemberek olyan apró testbeszéd elemeket, úgynevezett mikro kifejezéseket keresnek, amik akár a másodperc huszonötöd részét vizsgálva jelennek meg egy-egy pillanatra. Pontosan olyan testbeszéd jeleket, amik ellent mondanak, annak amit az illető szóban (verbálisan) állít. Pl. arról beszél, hogy megijedt, de a teste közben a boldogság jegyeit tükrözik. Így kiderül, hogy amit az illető mond az kongruens-e (megegyező-e) azzal, amit érez. Ilyen vizsgálatokat állítólag a nemzetbiztonságnak is szoktak csinálni. De, ha képesek vagyunk megfelelően figyelni, akkor mi is levonhatunk fontos észrevételeket, ha elég objektíven tudunk figyelni a másik emberre.
Mikor nem mást mutatunk, hanem mást mondunk, mint amire gondolunk
“Nehezen találtál ide ?” = “Hol a francban voltál ennyi ideig?”
Bevezetés
A metakommunikáció mellett fontos megemlíteni a metanyelvet is, amikor a füllentések verbális (szóbeli) szinten jelennek meg. Meg kell tanulni a metanyelv árnyalt nyelvét lefordítani és ebből kikövetkeztetni a valódi gondolatra, mert sokszor a konzultáció alkalmával a páciens is hazudik önmagának, különben nem lenne szüksége a konzultációra, igaz?
Ezek most természetesen általánosítások, de sokszor igazak. Bár ettől függetlenül az udvariasság nem mindig őszintétlenség, hanem ilyenkor odafigyelve a másikra mondjuk el az álláspontunkat, amiből elég sok van:
6. Érdekes mondatok és valódi jelentésük
“Jó ez a megoldás, de talán még jobb, ha…” = “Ez baromság és sokkal jobbat tudok”
“Érdekes ez a kövekből kirakott gát a kerted végén, ami védi a házadat a dagálytól ” = “Döglött halszag”
“Nem tudom” = “Nem érdekel”, “Nem akarok jobban elmélyedni benne”, “Nem akarom meglátni”
További érdekes párbeszédek: a segítő meghökkentő válaszai
Témával kapcsolatos további érdekességek:
Pszichológiai és egyéb érdekességek:
Hogyan manipulál minket a reklám, amit észre sem veszünk?
Az éjszakai hangoktól függ, hogy mit álmodunk? – álom, pszichológia, álom, mint menekülés
A félelem, a szorongás a világban vagy bennünk van? – megkérdeztük a cápasimogatót