Az elme valódi ereje és működése a modern pszichológia és ősi upanisad, isopanisad szerint az örök boldogság jegyében
Forrás: Szvámí Ráma, Szamádhi, A bölcsesség legfelsőbb szintje, A valóság megpillantása
Tulajdonképpen a boldogtalanság egy diszfunkcionális elmeműködésnek köszönhető. És keleten samadhinak nevezik azt az állapotot, mikor az örök boldogság és öröm beköszönt életünkbe. Segítségünkre van e cikk kapcsán a modern pszichológián túl Patandzsali, az upanisad és isopanisad. Így megtudhatjuk, hogyan épül fel a valódi elme, mely nélkülözhetetlen tudás az elme ereje kapcsán.
Elsodor a világ minket, ha…
Ha a belső lényünket nem ismerjük a világ magával ragad minket. Ha nem dolgozunk az önmegvalósításunkon, akkor zavarodott információkból fogunk táplálkozni. És a pszichológia sok esetben a viselkedés mintázatokat vizsgálja, mely az elme elenyésző részét nyilvánítja csupán ki. Nagyon hasznos ennek analízise, de sok esetben kevés és a pszichológusok az abnormalitás megoldására építik fel elméleteiket. Patandzsali az örök üdvösséget, boldogságot célozta meg és el is érte. És minket is beavat ebbe.
Ami a pszichológiát illeti nagyon sok hasznos dolgot fedeztünk már fel, de sok esetben még a kísérleti fázisban van ez az empirikus (gyakorlati) tudomány: hiszen sok esetben felvet valamit, aztán eltöröl. Fontos, hogy a mélyebb rétegeket is érintsük, de ehhez az elmén túlról, ahogy a hinduk neveznék: az önvalónk oldaláról kell szemlélnünk a dolgokat (sva-rupa). A hegy tetejéről lehet a legjobban látni az odavezető utat.
Patandzsali egy hiteles emberként magyarázta a jóga tudomány szútráit. Az első négy alapszútra arról szól, hogy az örök boldogság elérhető nem kell hozzá a világtól elmenekülnünk. Csak ez elménket kell megfegyelmeznünk.
5 elmebeli szint van a fejlettségünk alapján – az elme ereje
Öt elmeszintet alkotott Patandzsali, ez alapján sorolta be az embereket:
– kshipta (zavart elme)
– vikshipta (tudat bizonytalan, nem képes az elmét irányítani)
Ekkor nem tudunk koncentrálni, de erőfeszítéssel képesek vagyunk tanulni.
Néha bekapcsol a figyelem, így működik részlegesen a megértés.
– mudha (ilyenkor a tudatlanság állapotában van az elme)
– ekagra (koncentrált elme)
– niruddha (teljes irányítás alatt van az elme)
Az elménk kérdéseket gyárt, de a valóságot képtelenség csupán ezzel a számítógéppel felfogni teljes valójában. Lehetetlenség vonalzóval lemérni az Univerzumot. És a jóga nem kötelez minket semmire, ez nem vallás. Nincsenek parancsolatok, mégis teljes eszmerendszer bontakozik ki gyakorlati módszerekkel együtt.
A probléma gyökere (Patandzsali, upanisad, isopanisad)
Maga a tudatlanság okozza a problémát. Olyan, mintha folyamatosan arcon csapnánk magunkat a kezünkkel és közben istenhez fohászkodnánk segítségért. Meg kell ismernünk teljesen az elménket, hogy az azon túli valóságot is megtapasztalhassuk. Ehhez kitartó munkára van szükség. Használnunk kell a meditációkat. Magának a fegyelemnek három formája van: beszéd, a tett és az elme maga. Meg kell tanulnunk a belsőt követni (anushasanam). Fontos, hogy tiszta szándék és figyelem hassa át ténykedéseinket. Minden tudás bennünk van, csupán az elmét kell megérteni és megtisztítani, hogy ezt meglássuk, vallják az upanisadok.
Az elme zavarodottsága
Az elme korlátoz minket, de ha meg tanuljuk uralni azt, akkor a felszabadulást, örök boldogságot is megadhatja számunkra. Egyik nap azt érezzük, hogy valamire rájöttünk, másnap olyan, mintha semmit nem tudnánk, mintha megbolondultunk volna. Ez mind a fókuszálatlan elme ismérvei. Treníroznunk kell azt. Az isopanisadból kiderül, hogy az Átmán gyorsabb, mint az elme. Ő a végső igazság, mely mindenhol, mindig ott van, hova menekülhetnénk el hát előle? A testi gyönyör pillanatnyi (vishayananda), de amit itt tárgyalunk az túl van mindezen.
Ami úgy tűnik kint van, valójában bennünk helyezkedik el – A valódi elme felépítése
Ahogyan fizikai testünknek négy végtagja van, ugyanígy belső lényünknek is vannak részei (antah-karana). Antah jelentése ,,belül”, karana jelentése ,,amely működik”.
Ami kinti világunkban látszik az ennek a kivetülése. Ezért használja a modern pszichológia a projekció kifejezését, mint elhárító mechanizmust. Ezért, ha fájlaljuk a szánkat vagy gyomrunkat, akkor mindegy hogy milyen ízletes ételt eszünk éppen, az nem fog ízleni. Amikor boldogtalanok vagyunk az elme diszfunkcionális működése miatt, akkor mindegy, hogy hol nyaralunk éppen, vagy milyen hatalmas pompában élünk, depressziót fogunk megélni. És a test egésze az elmében létezik, de elménk teljessége nincs bezárva testünkbe.
Vagyis a test követi az elmét. De fordítva ez nem igaz. Ezért van az, hogy ha vizsgázunk akkor a mellékhelyiségbe rohangálunk folyton, mert az elengedés reprezentánsa az emésztés a pszichoszomatikában. Vagyis a test nem vonja kétségbe a rossz elmeműködést, hanem reflektál rá, függetlenül attól, hogy mennyire értelmetlen.
Négy részből áll az elme
– buddhi: ítélkezik, megkülönböztet, döntést hoz.
– manas: a külvilágból érkező ingereket fogadja be és ezeket szortírozza.
– ahamkara: beszűkült módon próbálja az önvalót megérteni, korlátozottan. Az érzékcsalódások apró személyiséggé válnak, így elválasztva isteni énünktől létezünk. Az ahamkara az információ be- és ki áramlásáért felelős.
– csitta: ez maga a tudattalan. Ez az összes minket ért benyomások tárháza. Itt keletkeznek a gondolathullámok és a szenzor-motoros elmében a manasban nyilvánulnak meg. Azaz bármit tapasztalunk, az a tudattalanba kerül és onnan egy része lesz tudatos.
A manas bővebben
A manas 10 ügynök (érzékszerv, azaz indriya) felett uralkodik egészséges esetben: 5 információszerző (jyanendriya) és 5 cselekvő (karmendriya) érzékről van szó.
A manas az ügynököket munkával látja el: látás, hallás, érintés, szaglás, ízlelés. De vannak finomabb formái is. Ezért, ha valakit meg akarok látogatni az egy hosszabb folyamat, de ha rá gondolok az azonnali. Tehát az érzékeken keresztül éri el a manas a külvilágot. Ez vagy örömteli (tetszik az, amit éppen látunk) vagy fájdalmas (nem preferáljuk, amivel találkozunk). És van a semleges forma is, ilyenkor egyik sincs jelen.
A tudattalan szintek
A 10 érzék függ az elmétől. Ha az elme aktív az érzékeink is azzá válnak, aktivizálódnak. A manas az érzékeink segítségével jut ingerekhez. Hiszen minden tapasztalatnak hatása van, ingere, de ezt a tudatos elme megszűri és a tudattalanban raktározódnak. És mikor meditációban becsukjuk a szemünket könnyebb befelé figyelni, bár ilyenkor is az elején tapasztalunk dolgokat az érzékszerveinkkel. Ám ilyenkor még mindig az elme hatása alatt vagyunk (lásd tudattalan elme). Az upanisadok szerint az agyunk nem azonos az elménkkel, csupán annak székhelye. Az agy a villanykörte és az idegrendszer a kettőt összekötő vezeték.
Mikor nem figyelek valakire, az onnan jövő ingerek akkor is hatnak rám és a tudattalanban tárolódnak. Ezt bővebben egy másik cikkben fejtettem ki: „Nem tudok dönteni.” Az elme és azon belül a tudattalan megismerése és edzése, mely áthidalja ezt a problémát – döntés, döntéshozás, döntésképtelenség, dönteni