Az összes „miért”-re megvan a válasz – érzelmek, gondolatok, vallások, szülői konfliktus, bűnözés, társadalom 5/4.

Forrás: Eckhart Tolle, Új Föld, ráébredni életed céljára

Előzmény, 5/3. rész: szülői szerep, pletyka, megbocsátás, szerény, visszahúzódó, pénz, háború

Miért baj, ha azonosulunk túlságosan az érzelmeinkkel, gondolatainkkal, testünkkel?

Miért baj, ha piszkos lesz a ruhánk és mi azt hisszük az nem cserélhető ki? Miért baj, ha negatív hangulatunkat túl komolyan vesszük és azzá válunk, ahelyett, hogy úgy kezelnénk, mint az esőt, ami jön s megy csupán? A testtel és nemmel való azonosulás sok helyen társadalmi kiközösítettséget is szülhet, ahol bizonyos nők nem akarnak, vagy nem tudnak életet adni gyermekeknek. Biztos, hogy emiatt el kéne őket ítélnünk, vagy csak zavar minket, amiért nem a mi identitásunkat, életről alkotott képet erősítik meg számunkra? – érzelmek, gondolatok, vallások, szülői konfliktus, bűnözés, társadalom.

Nem szabadna, hogy a természettől kapott jóképűség, vagy testi izomzat határozza meg önbizalmunkat. Az anorexia, bulimia is a testtel túlzott azonosulásról árulkodik. Vegyük észre ezeket a hamis értékítéleteket és ne azonosuljunk velük. A betegségünkből is kreálhatunk hamis éntudatot, betegségtudatot. Egyik állapottal sem kell azonosulnunk.
Mi valójában ezek mögött létezünk. Régen megégettük, megkínoztuk az embereket, ha elképzeléseinket tagadták, ha másnak látták a valóságot, mint mi magunk. A gondolat legfeljebb az igazságra mutat, de nem egyenlő vele. Ahogy keleten mondják a Holdra mutató ujjat nézzük, a Hold helyett…

A vallások jók vagy rosszak?

Attól függ hogyan és mire használjuk. Ha bűntudatot akarunk kelteni önmagunkban és a beteljesülést a jövőbe helyezzük ki, félelmet keltve magunkban a béke helyett, az nem biztos, hogy a legelőnyösebb számunkra. És, ha azt mondjuk a mi vallásunk a jó, a többi rossz, az is balgaság. Végső soron mindegyik folyó az óceánba folyik… Pl. Atman egyenlő a bennünk élő Krisztussal, vagy Buddhával. De ezt így is megfogalmazhatjuk: ,,Én vagyok az út, az igazság és az élet.” Lehet a béke és boldogság között különbség amiatt, hogy más-más nyelven nevezzük azt?

A szüleimmel folytatott konfliktus egész életemben elkísér. Úgy érzem ők a hibásak.

Min változtat, ha szülők jóváhagyják, vagy sem ténykedéseinket, illetve akik mi magunk vagyunk? Az internalizált (belsővé tett) szülői szavak keringenek bennünk? „Nem vagyok elég jó, te úgysem viszed semmire” stb.? Csak figyeljük meg őket pártatlanul és el fognak tűnni. Aki pedig azt hiszi, hogy már nagyon magas szinten van, az töltsön el egy hetet a szüleivel, mert az őskapcsolat, a többi kapcsolat alapja innen ered. Ugyanis minél régebbi egy kapcsolat, annál több közös múlt kapcsol össze a másikkal. Ha nem vagyunk elég ügyesek, akkor újraéljük ezeket folyamatosan elmenekülve a valóságtól fantáziálásba, regrediálva (visszatérve egy korábbi életszakaszba), mivel a coping (megküzdési stratégiánk) nem működik még megfelelően.

Miért nem fejlődik a gyógyászat, a bűnözés miért nem csökken, ha az emberiség fejlődő, felszálló ágban van?

Ha valami ellen küzdünk, akkor már el is veszítettük a harcot. Így ugyanolyanná válunk… De ez nem feltétlen jelenti azt, hogy a fent felsorolt dolgok ne működnének. Jóllehet harcolunk a kábítószer ellen és a bűnözés ellen és egyre több a kábítószeresek és bűnözök száma, ha megnézzük a statisztikákat. Ezek tények. Mikor Amerikában fegyvert adnak, hogy megvédhesd magad nagyobb lett a bűnözések száma, mint a szomszédos államban, ahol erre nem volt lehetőség. Londonban pedig még a rendőrnek is csak sípja volt csupán… Úgy tudom az antibiotikum is sokaknak segített, ez eltagadhatatlan, ám az is előfordult, hogy létrejöttek úgynevezett szuperbacik, amik járványokat is képesek voltak kialakítani. Ez lehet egy rossz mellékhatás? De pl. a kínai medicina, jóga vagy a homeopátia, amelyik nem ellenségként tekint a problémára, hanem megértéssel fordul felé, az sokszor eredményesebb, legalábbis némely helyzetben. Vagy gondoljunk az ajurvédára. Szóval megérteni próbáljuk a dolgokat, ne elítélni…

Mi a baj az érzelmekkel és gondolatokkal?

Semmi, akkor van baj, ha abban keressük önmagunkat. Az érzelem az „emovere” latin szóból ered, ami „zavarni’-t jelent. A gond-olkodást nem kell magyarázni. Létezik egy tér a gondolatok és érzelmeken túl, amit hívhatunk bölcsességnek is. Ha túllépünk az érzelmeken és a gondolkodáson mélyebb szintre kerülünk, más szavakkal minek vágynánk vajas kenyérre, ha már nemcsak azt tudunk elkészíteni?

Miért van ennyiféle vallás?

Mert mindenki egy részét látja a teljes valóságnak és abból vonja le a következtetéseket, a saját szemszögéből, számára az az igazság. De valójában egy igazság van, erről már írtam: Tudomány és vallás – Az igazság EGY, mindegy hogyan nevezik, vagy mennyi részt fedezünk fel belőle
Az anata (éntelenség) a keleti vallásban megtalálható, de ezt Jézus is leírta ezekkel a szavakkal: „Tagad meg önmagad!”. Ő az ÉN-re gondolt…

Miért lenne baj a társadalommal?

Nincs vele baj, ám sokat kell még tanulnunk, fejlődnünk. Nézzük meg a történelmet, mintha egy ember anamnézise (kórelőzmény) lenne. Több ezer háború többek között és hatalomért folytatott harc folyamatosan… A 20. században 100 millió embert tettünk el láb alól. Vagy nézzük meg a híradót. A békét és harmóniát vagy a szenvedést véljük felfedezni benne? Sokakban felmerül, hogy miért kap Nobel-békedíjat valaki, ha több országgal háborút folytat?

Folytatás: 5/5. rész: társadalom, emberiség, miért, megoldás