Bárki hozzáérhet, akár 575 celsius fokú tűzhez sérülés nélkül? – tűzön járás, parázsséta, tűztánc, tűzpróba 3/2. rész

1. oldal

Pszichológiai tanulmány a tűzön járásról – akik izgultak kevésbé sérültek meg? Kellett hozzá a hit?

Ha valaki egy hangversenyre megy el és utána barátai érdeklődnek róla, nyilván nem a valóságot szétszedve fogja azt mondani, hogy: 10 m széles volt a színpad, 18 zenész muzsikált, melyből 12 hölgy volt stb. Inkább azt mondja, hogy ,,csodálatos, lenyűgöző, pompás” mely ugyan az ő élményeit tükrözi, de mégis jobban hangzik, igaz? Most mégis az érdekesség kedvéért nézzünk egy kis statisztikát a tűzön járásról. Ígérem érdekes lesz ez is.:)

Julianna Blake 1985-ben írt doktori disszertációt a tűzön járásról. 37 év volt az átlagéletkor annál a csapatnál, amelyiket megvizsgált (legfiatalabb 14 éves, legidősebb 73 éves volt). Ebből 75 % egyedülálló volt, 58 % pedig rendelkezett felsőfokú végzettséggel, 23 %-nak egyetemi diplomája is volt, 25 % pedig valamilyen szakmai képzettséggel bírt.

52 főből 6 fő elsőre nem kísérelte meg a tűzön járást. Akik először vettek részt a tűzpróbán azok közül 64 % valamilyen égési sérülést szenvedett el. Itt azonban a legkisebb bőrelszíneződés nyoma is annak számított. Önbizalma nőtt annak, aki részt vett a tűzön járáson, és a résztvevők közül a ceremónia után úgy gondolták életüket most már kevésbé fogják mások befolyásolni. A sértetlenek demográfialiga nem különböztek, csak életkor alapján. Sértetlenek átlagéletkora 34,5 év volt. Égetteké 42,2.

A sértetlenek jobban izgultak a tűzön járás előtt. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy pszichés izgalom izzadást okoz (szkeptikusokkal szemben), mely hűti a talpat. Ezek a személyek egyébként a mindennapi életben sem voltak nyugodt típusú emberek.
A sértetlenek 100 %-a vélte úgy, hogy a hit fontos szerepet játszik a tűzpróba alkalmával, de az égettek közül csak 30 % tulajdonított ennek szerepet. A sértetlen 93 % volt képes azonosítani azt az állapotot melyben nem ég meg, de az égettek csak 57 % tudta ezt felidézni a tűzön járás előtt. A résztvevők 38 %-a érzett fájdalmat, 50 %-a pedig hőt, 62 % azonban megfelelő módon érezte a hőt lába alatt. 38 % hideg és nedves parazsat érzett. 58 % egyáltalán nem érzett félelmet. 54 % számára az idő megállt. 81 % energia átrendeződést érzett.

A parázsséta óvintézkedései, veszélyei: nem mindegy milyen fából dolgozunk, milyen hozzáállással merészkedünk a tűzre

Senki ne kísérelje meg a tűzön járást, csak, ha megfelelő szakember segít neki ebben. Legalább egy négy órás ráhangolódás, meditáció előzi meg a tűzjárást. Így a résztvevők fel tudják idézni előre vizualizációval azt az állapotot, amit a tűzön járás alkalmával meg fognak tapasztalni, így erős hitre is szükség van. Emellett a résztvevők speciális járásmódot tanulnak meg. A láb érdekes módon azon a reflexzóna területen ég meg (lásd talpmasszázs, ősi egyiptomi kultúra), ahol az adott szervvel probléma van (az összes szervünk reflexzóna területe megtalálható a lábon). A megégés általában akkor következik be, ha nem tartjuk be a szabályokat. Szakavatott mentorra van itt is szükség. Mindenki csak saját elhatározására menjen át a tűzön, és csak nyerni tudunk, hiszen már maga a részvétel is nagyon gyümölcsöző lehet.

Ezen kívül a technikai felkészültség is elengedhetetlen. Puha fát szoktak használni (pl. nyárfa vagy fenyőfa), mert a kemény fa éles szélei parázsként megsérthetik a lábat. De az időjárás is fontos szerepet játszik a tűzön járás előkészületeiben. A talaj lejtése is meghatározó, illetve, hogy az épülettől milyen messze helyezkedik el a tűzszőnyeg. Van-e locsoló a közelben stb. Ezen kívül, ha utcai lámpa világítja meg a tüzes szőnyeget az félrevezető lehet, ugyanis a parázs hamunak tűnhet ennek köszönhetően.

A tűztánc csak szemfényvesztés lenne? Mi a magyarázat?

Weil amerikai pszichológus szerint az idegrendszer a hőt elnyeli és átalakítva más testrészek felé szállítja el a hőenergiát. Ez lehet egy lehetséges magyarázat, ha feltétlen racionális indokokat keresünk.

Ezen kívül vélhetően az önhipnózis esetéről van szó. Sok olyan kísérlet volt, amikor műtéti beavatkozásokat hajtottak végre ennek segítségével érzéstelenítés nélkül. A történelemben pedig hallhattunk Mucius Scaevola római katonáról, aki hősiességét bizonyítandó, elégette kezét az ellenséges vezér szeme láttára.

Sokak szerint domború talppal, gyorsan szaladva könnyű a tűzön járni bárkinek. Hiszen egy gyertya lángját is kiolthatjuk minden különösebb sérülés nélkül, ha csak néhány pillanatra találkozik az ujjunk a tűzzel. És való igaz, hogy a hőnek kitett tárgy belsejében a maximális hőmérsékletcsúcsok egyre kisebbek lesznek. Ezt használta ki Kuda Bux indiai fakír is minden bizonnyal. Ám ez esetben is meg lehet égni és a tűzön járás alkalmával nem szabad szaladni és akár 7 másodpercre is meg lehet állni.

A cikk itt folytatódik tovább: 3/3. rész: tűzön járás és a psziché ereje.