A buddhizmus vallás alapjai, tanai

     Forrás: Seung Sahn, a zen iránytűje

  A buddhizmus tanai

A Tripitaka 84 000 szútrát tartalmaz. De a lényeg, hogy nem csupán infókra van szükség, hanem saját megtapasztalásra. Ebben segít többek között a meditáció.Tehát, ahogy a mondás tartja: ,,egyetlen tett is jobb, mint tízezer gondolat.” A 3 buddhista fő irányról már írtam, lásd hínajána, mahájána, vadzsrajána. Ezek utólag alakultak ki, nem pedig előre Buddha alkotta meg ezt a három irányt – buddhizmus alapjai, buddhizmus tanai, buddhizmus vallás.

A legfontosabb a buddhizmus tanai szerint – és ez a cél az összes buddhizmusban azonos -, hogy elérjük a megszabadulást, nirvánát. Így kiléphetünk a vágyaink túllépése által az állandó leszületésből, a lét forgatagából (szamszára). Ez az egyetemes szubsztancia (egyek vagyunk mindennel) megtapasztalása. Tehát először elérjük a bölcsességet (pradzsnya), aztán segítjük az összes lényt ugyanebben.

A három fő csapás közül találkozhatunk leírásokkal. Pl. a hínajánában: a névről, formáról, létről és nemlétről a gondolkodás segítségével, így intellektuálisan hallhatunk. Ez egyfajta leírás az útról. Olyan, mintha soha nem ettünk volna mangót, de a zöldséges leírja az ízét, hogy könnyebben tudjunk dönteni. Itt a nirvána, az üresség elérése a cél. Utána a mahájána megtanít arra, hogy mit kezdjünk az ürességgel, a nirvánával és hogyan tudjuk a többi lényt is segíteni abban, hogy elérje ezt, ha akarja. És akkor jön a gyakorlatias zen-buddhizmus, ami azt mondja, hogy ne a leírással törődjünk, hanem a tapasztalattal. Kóstoljuk meg a mangót, mert ezzel azonnal megtapasztaljuk milyen az, amit még száz könyv elolvasása sem pótol… A zen nem magyarázkodik pl. az abszolútumról, csak ül, azaz meditál, megtapasztalja azt, ami van. Azt mondja, nincs semmi: Buddha, isten, elme és mégis van Buddha, isten és elme… Mert ez leírhatatlan, de megtapasztalható.

 

A szenvedésünk fő oka a buddhizmus vallása szerint – buddhizmus vallás és alapjai

 A szenvedésünk fő oka a gondolkodás, és, hogy nem akarjuk észrevenni, hogy ez a világ változó. Mi abba akarunk kapaszkodni, ami állandótlan. Ez olyan, mintha innen a Földről fel akarnánk ugrani a Holdra, űrhajó nélkül két lábunk segítségével. Lehetetlenség. A buddhista ezért a menedéket keres a 3 kincsben.

Az élet szenvedés, melyet nem a dolgok, hanem a gondolkodás szül – A három kincs

A nemtudás állapotának megtartásával megszűnik a kényszeres gondolkodás, ami szenvedésünket szüli. Így kibontakozik a valódi békénk és a lelki nyugalmunk. Ahogyan nem lakhatunk jól mérgezett, vagy olyan étellel, ami nem tápláló. A meditáció segítségével végre megtaláljuk valódi „lelki ételünket”… Ugyanis nem a dolgokkal van a baj, hanem a róla alkotott elképzelésekkel, melyekkel identifikálódunk (azonosulunk):

Nem a világ, hanem a mi hozzáállásunk okozza szenvedésünket – boldogság, boldogtalanság, paranoia, patológia, betegségek, ego

És most nézzük meg a gondolkodás megszüntetésére a 3 orvosságot, mely elűzi szenvedésünket, de előtte tisztázzuk, hogy mi az az öntudat.

 Az öntudat 3 részből áll a buddhista vallás szerint

– érzelem (pl. fájdalom és öröm)

– értelem (pl. megértés)

– akarat (pl. cselekvés)

Ez a három felhő eltakar mindent, ez okozza a problémát.

A gondolkodás létrehozza

– az időt

– a teret

– és az ok-okozatot

Mikor a fenti három felhő nincs összhangban, létrejön a szenvedés.

A 3 kincs a buddhizmus tanaiban

1. Buddha (felébredett tudat)

A buddhizmus tanai szubjektív vallásra utalnak, mely során önmagunkba hatolunk. Vagyis nem egy rajtunk kívül álló istenséget kezdünk el imádni szubjektív módon, hanem eggyé válunk a Buddhával, ami mindannyiunkban benne van. Hiszen mindannyian isten részei vagyunk. Ahogy a kezeink is hozzánk tartoznak… A kint és a bent lassan eggyé válik. Először azonban az önmagunkon kívüli Buddhában kezdünk el hinni, amíg önmagunkban meg nem találjuk őt. Az érzelmi tapasztalat lassan összeköttetésbe kerül a spirituális gyakorlással, a megvilágosodás keresésével. Először olyanok akarunk lenni, mint pl. Sákjamuni Buddha, aztán a gyakorlással minden Buddhává válik. Megáll az elme és beköszönt a szamádhi. Ami pl. a Rádzsa jógában a nyolcadik szint, lásd:

Egy komplex, gyakorlati rendszer – depresszióból a megszabadulásig (az örök boldogság és béke országába) – tévhitek a jóga oktatásról, jóga kezdőknek, hatha jóga, Ashtanga jóga, Rádzsa-jóga, jóga légzés és meditáció, a valódi jóga alapok, a jóga története

A buddhista hisz istenben szerintem, sőt mindenben hisz, hiszen mindenben istent látja. Ahogy Einstein mondta, vagy semmiben látjuk meg a csodát, vagy mindenben. Szóval semmi nem különbözik semmitől.

2. Dharma (igaz út, szabály)

A szabály, fegyelmezettség mindenben megtalálható. A Nap nappal feljön, de éjszakára mindig rendre helyet cserél a Holddal, a gravitáció folyamatosan működik stb. Ahogyan a zen olyan gyönyörűen és költőien kifejezi: ,,Minden hópehely a megfelelő helyre esik.”
A sok értelem, gondolkodás sok problémát szül. Gondoljunk egy rendszerre, ami minél összetettebb, annál nehezebb működtetni. Így látszólag megkönnyítjük a dolgokat, de valójában annak ellenkezője történik meg. A nemtudó állapotba kell tehát visszatérnünk. A megértésre és nem leírásra van szükségünk. Mert így nevet és formát hozunk létre. Ha ez megszűnik, mert mögé látunk, akkor rájövünk, hogy ,,az ég kék, a zöld fű.” És a zen mester furának tűnő választ és rejtvényeket (kóanokat ad), amik agyalással nem fejthetőek meg, mert magasabb szintről érkeznek hozzánk… De, ha egy kutyát megkérdeznénk, milyen kutyának lenni, talán ő is hasonló választ adna, mint egy zen mester, akit a megvilágosodásról faggatunk. Hogyan lehet elmondani az elmondhatatlant? Hogyan lehet hülye kérdésre válaszolni? Pl. milyen íze van a sárga színnek? Bármit mondunk minden hazugság lesz…

És akkor még nem beszéltünk az erőszakról: ,,ezt akarom, azt akarom” stb. Vajon erőszakkal kinyithatjuk a bennünk lévő virágot, vagy inkább türelemre, alázatra, és gyakorlásra lesz szükségünk az erőszak helyett?

5 előírással találkozunk, ami szinte minden nagy világvallásban megtalálható és az összes buddhista irányzatban:

– tartózkodás attól, hogy érző lényektől elvegyük az életet (ide tartozik a vegaság is)

– hazugságtól való tartózkodás

– lopástól való tartózkodás

– bódító szerektől való tartózkodás

– paráznaságtól való tartózkodás

(pl. koreai zen-buddhizmusban törekszenek arra, akik letették az öt fogadalmat, hogy párjukkal, azaz egy partnerrel folytatnak csupán szexuális kapcsolatot).

Buddha mielőtt meghalt egy tanítványa megkérdezte, hogy mit kövessenek, ha ő már nem lesz közöttük. És ő azt mondta, hogy ezt az 5 szabályt.

3. Szangha (közösség)

Ez jelenti a gyakorlást, helyes életvitelt. Együtt is szoktunk gyakorolni, elvonulni, hogy intenzívebben is tudjunk lelki életet élni. Ilyenkor az erkölcs lényünk középpontjából ered, mint mikor a törvényt akkor is betartjuk, ha nem ellenőrzik, lásd szociológiában az internalizálás fogalmát. Különben csak megjátszás az egész… Így a lényünk középpontja mozdulatlan és másokat is segítünk, de nem rájuk erőszakolva, kézzel vassal hirdetve az igét stb. A helyes irány tehát mások és önmagunk megszabadítása kell, hogy legyen, ez a fajta gyakorlás a sílá.