A kereszténység és a buddhizmus találkozása (Ázsiában) és ágazatai, ágazatok: hinajána és mahajána buddhizmus

Forrás: Seung Sahn, a zen iránytűje

„Az Isten, aki tiszta üresség, formaként van megteremtve: anyaggá, fénnyé és sötétséggé, a nyugalommá és a viharrá.”

Angelus Silesius, katolikus misztikus a XVII. századból

Láthatjuk, hogy más vallásokban is az üresség kifejezi azt a végtelen teret, melyből minden formaként megszületik, majd elenyészik. De a tér állandó, ami nem egy negatív értelemben vett üresség… A buddhizmusról sokat írtam már pl. vadzsrajána vagy zen-buddhizmus stb:

Mindenki Jézusnak, Buddhának született a Biblia és a Dharma szerint? Egy buddhista irányzat, melyben Isten is előtérbe kerül. A távol keleti és egyéb vallások egyesítéséről – dzsainizmus, szíkh vallás, hínajána, mahájána, vadzsrajána buddhizmus

A zen, mint az örök nyugalom megtestesítője, mely mindent áthat. Dogen-zenji, és Bodhidharma zen buddhista mesterek bölcsessége – zazen, zen buddhizmus lényeg

Nincs út, csak ennek felismerése… A gyakorlatias zen buddhizmus segít megtapasztalni mindezt – zen buddhista mester, zen buddhista pap, zazen, zen buddhizmus lényege

Ezúttal a mahajána és hinajána buddhista ágazatokat szeretném górcső alá venni – a buddhizmus ágazatai, buddhizmus ágazatok, buddhizmus Ázsiában, hinayana buddhizmus, hinajána buddhizmus, mahajána buddhizmus

Nem ez a meditáció

Az igazi ürességben már nincsenek gondolatok, így ellentétek sem… Ennek már nincs neve és formája. Sokan azt hiszik az a buddhizmus, ha néha elvonulunk és meditálunk. Ám a bölcs lámák nem ezt várják tőlünk, hanem, hogy a tanítás szerint éljünk, a külsőség nem fontos. Pl. aki a zajban is megtalálja a csendet – mert a csendben megtalálnia csendet nem nagy kunszt, igaz…? Aki egy kutya ugatásában is meglátja a szépséget meditáció közben és nem ragaszkodik a csendhez, az jó utón jár… Egyszer – pár napja 🙂 -, egy központba becsöngettem egy holmiért, előzetes megbeszélés alapján, ahol éppen meditáltak. A vezető ingerülten nyitott ajtót, „oktatói köntösében”… Ez nem meditáció…

Számomra a meditáció azt jelenti, hogy együtt áramlunk azzal, ami van és nem mi erőszakoljuk rá a sorsra a saját egoisztikus elképzelésünket, mert az mindig arroganciát és feszültséget szül. Mindig. A meditáció a mozdulatlan elme megőrzése minden helyzetben. A gondolatnélküliség… Meg szeretnénk őrizni a meditáció békességét, ám az inkább egy hozzáállás… Ez nem egy ragaszkodás (gát) egy állapot kapcsán… Amikor nem mozog az elme, akkor érzékeljük a világ valódi természetét. A fehér bárányfelhő minden nyelven más, de a felhő sosem hívja magát felhőnek… Mi a valóság, fogalmak nélkül? Valójában minden tapasztalás és az elme minden aspektusa feltételekből ered, ami nem adhat állandóságot.

A létezés 3 aspektusa a buddhizmus szerint

– Minden állandótlan
– Minden dharma (tan, igazság, szabály) ön-természet nélküli (minden az ürességből merül fel és oda tér vissza). Így semmi nem örök, mert semmiben sincs olyan „dolog”, amit önnön lényegének, tartós természetnek nevezhetnénk. Ezért többé semmibe sem kapaszkodunk, nem csap be a név s a forma minket…
– A nirvána tökéletes nyugalom, hiszen minden dolog természete maga a nyugalom. Így minden dharma, a teljes nyugalomból származik.

A gyakorlás 3 formája

– Síla (előírások)
– Szamádhi (mély meditáció)
– Pradzsnyá (bölcsesség)

A szabályok azért kellenek, hogy ne vigyenek el a hátsó gondolatok. Szükség van az útjelző táblára (dharma). Ez irányítja érzéseinket, körülményeinket. Ugyanis az értelem ellenőrzi a világot és vágyakat hoz létre. De idővel a szabályokon túl felsejlik az állandóság, mely örök…

A buddhizmus ágazatai, ágazatok – a buddhizmus Ázsiában

Mikor Buddha megszabadult, megvilágosodott úgy tűnt felesleges tanítania, mert szinte lehetetlenség az igazságot, szabadságot átadni. Ám azok az emberek, akik már ébredeztek, meghallották a hívó szót és elkezdték követni őt.

A hinajána (hinayana) buddhizmus

Első lépésben azt tanította Buddha, hogy fel kell ismernünk, hogy szenvedünk, mert ez a világ állandótlan, tisztátalan és öntermészet-nélküli. De jót cselekedve és a szabályokat betartva, tiszta elmét hozhatunk létre a gyakorlással, mely a boldogság és nyugalom letéteményese. Ez a hinajána buddhizmus lényege.

A mahajána buddhizmus

A mahajána buddhizmus nem a szenvedéssel foglalkozik, hanem inkább annak megszüntetése a cél. Ez a világ üres, mindent az elme hoz létre. Egy szobor belül üres, csak mi tartjuk egy bizonyos formának. Ha felolvasztjuk az anyagát és pl. sínt építünk belőle akkor a forma teljesen megváltozott, de a lényeg ugyanaz maradt… Így látunk bele konkrét formákat pl. a felhőkbe, ami a mi tudatunkban van csupán, lásd projekció, mint elhárító mechanizmusok a pszichológiában. A név és a forma így mindig megváltozik. De mögötte minden üres, erre érdemes figyelni. A háttérre… Ezt az ürességet kell „elérni.” Ez a lényeg. Itt ér véget a hinajána és itt kezdődik a mahajána buddhizmus, mely azt mondja, hogy addig nem lépünk be a nirvánába, amíg az utolsó érző lény is meg nem menekült. Így kezdődik a bódhiszattva út… Az életem tehát nem én értem van, mint a hinajánában, nem egyedül megyek a biciklivel, hanem mást is felültetek a járművemre, lásd mahajána megközelítés. Így az életem nem értem, hanem minden lényért van… Buddha idejében a mahajánát nem mindenki értette állítólag, így a hinajánát kezdte el tanítani, hogy megtaníthassa hogyan tudjuk megváltani magunkat. Utána kezdte el tanítani a mahajánát, ami hat fő részre osztható, melyről legközelebb fogok írni.