A tudat és az élet értelme a buddhizmusban – karma, Szamszára, létkerék, hat világ, gondolkodás, álom 2/1. rész

Forrás: Seung Sahn, a zen iránytűje

A gondolkodás megszületése és az érzékszervek bekapcsolódása és annak problematikája – buddhizmus gondolkodás

A gondolkodás egy pillanat alatt a Pokolba vihet minket. Ezt könnyen megtapasztalhatjuk, mikor már az objektív megfigyelést gyakoroljuk egy ideje és észrevesszük a minden mögött meghúzódó békét, nyugalmat. Ilyenkor talán már nem is nagyon vágyunk fecsegésre. És ez nem valaminek az eredménye, hanem az alap létezés ismérve. Ezt megzavarhatja a gondolkodás. A zen-buddhizmusban ezt úgy szokták mondani, hogy mindenkivel előfordul, hogy amikor rendelkezik valamilyen elsődleges okkal, ami találkozik egy feltétellel, akkor az annak megfelelő eredményt produkál. Utána ennek megfelelően szenvedés vagy boldogság jelenik meg. Ám mivel az elme állapota folyton megváltozik, idővel valami más okává válik. Így körbe-körbe vándorol a boldogság és a szenvedés ördögi köre. Nézzük ezt meg részletesen is mikro és makro szinten is – buddhizmus és karma, buddhizmus Szamszára, létkerék buddhizmus, létkerék jelentése, buddhista hat világ, buddhizmus gondolkodás, buddhizmus álom

A buddhizmus szerint a 6 gyökérnek köszönhetően megjelenik a külső és belső gondolkodás:

– szem
– fül
– orr
– nyelv
– test (vagy tapintás érzékelése)
– elme

A 6 gyökér észlelésének megfelelően megjelenik a 6 tárgy:

– színek
– hangok
– szagok
– ízek
– testérzetek
– és gondolkodás tárgyai

A gyökér mindegyikének van tudata, de megfelelő tudatra van szüksége, hogy jól működjön az észlelés (percepció). Pl. hiába látunk, ha színvakok vagyunk, mert így nem megfelelően látjuk a színeket. Így a tudatnak harmonikusan együtt kell működnie a gyökerekkel. Ahogyan megfázásnál sem tűnik el az orrunk, nyelvünk, mégsem érzékeljük a szagokat, ízeket. Ilyenkor ugyanis nincs nyelv és orr tudatunk.

Buddhizmus és az álom jelentése

A buddhizmus alapján az álmokat többnyire azok a dolgok teremtik meg, amiket napközben megtapasztaltunk, mely ez alapján összegyűlt a raktár öntudatunkban. Itt raktározódik mindez. Érdekes dolog, hogy a vakoknak, akik sosem láttak, álmukban sem jelennek meg a tárgyak. Akkor számukra mi a valóság és mi nem az? Tehát, ha valami létezik úgy is, hogy ők nem látják, akkor az, az ő számukra is fontos vagy sem?

Az őrültség állapotáról buddhista szemszögből

Amikor az elme energiái kiegyensúlyozatlanok, akkor a tudat nem működik harmonikusan együtt, mert egy vágyat követ megszállottan. Ilyenkor a 8 tudat elkülönül egymástól és leválik… De a meditáció segít – habár talán nem véletlenül a pszichológia nem támogatja, hogy szélsőséges elmeállapotban kezdjünk el meditálni -, összerendezni az elme energiáit. Érdemes akkor elkezdenünk meditálni tehát, amikor még úgymond egészségesek vagyunk. Ahogyan a helyes futótechnikát is akkor tanuljuk meg, amikor még tudunk futni…

Ezért mondják a zen-buddhisták, hogy csak cselekednünk kell, de nem szabad új dolgokat létrehoznunk a gondolkodásunk segítségével, mert annak sosem lesz vége. És minél tovább őrzünk meg valamit az elménkben annál nagyobb lesz a szenvedés.

Buddhizmus és karma és az előző életek

A karmáról már írtam, ám itt inkább a hindu filozófiát vettem alapul. Nagyon egyszerű tan ez, mely véleményem szerint a keresztény terminológiában is megtalálható: ,,ahogy vetsz, úgy aratsz”. Azaz, minden akciót reakció követ. Nincs ebben semmi misztikum. Vagyis minden lucfenyő magjából lucfenyő nő megfelelő körülmények között.

A tudatunkban elraktározódnak a dolgok, így sokszor pl. mikor megszületik az újszülött és azonnal elkezd mosolyogni, pedig még a mamáját sem látta. Vajon mi az oka? A pszichológia azt mondaná, hogy utánzással tanul a gyermek, de erre még nem volt alkalma. A buddhista pedig abban hisz, hogy a múlt életei hatnak ránk, hiszen a tudatunkban megmaradt egyfajta lenyomatuk, ahogyan a tetteink finom mentális kötődéseket hoznak létre. „Ezt akarom, azt szeretném, amazt utálom!” Így tűnik el a részvét és a szeretet… Így általában mással nem sokat törődünk, csak követjük a vágyainkat mint az állatok, jegyzi meg Seung Sahn zen mester. És ilyenkor a buddhizmus szerint állattokként is megszülethetünk legközelebb, így állati módon működő elménk, immár állati testbe születik, mely talán ezáltal jobban kifejezi az igazságot.

2/2. rész itt folytatódik: buddhizmus és Szamszára