Dogen-zenji és Bodhidharma zen buddhista mesterek bölcsessége – zazen, és a zen buddhizmus lényege
Ha őszintén vizsgálódunk, akkor azonnal felszabadíthat az igazság minket – a zen buddhizmus lényege
A Prajna Paramita szútrában a legfontosabb az üresség eszméje. Ha ezt megtapasztaljuk minden valóságos lesz és nem szubsztanciális (lényeges). Ha minden az üresség része, hogyan ragaszkodhatunk bármihez is? Minden futólagos forma s szín csupán… – Dogen-zenji, Bodhidharma, zen buddhista mester, zazen, zen buddhizmus lényege.
Nézzük ezt a szútrát: „Avalokitesvara Bodhisattva megtapasztalja, hogy minden üresség, így maga mögött hagy minden szenvedést.” De nem megtapasztalta az igazságot és utána győzte le a szenvedést, hanem a tény felismerése szabadította fel őt…
Tehát az igazság felismerése a megváltás. Jézus azt mondta, hogy az igazság felszabadít. És a felismerés mindig itt van, nem kell hozzá gyakorolni. Ha gyakorlunk, akkor felmerül a forma és a korlátozottság. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell meditálni… A legjobb, ha egész életünk meditáció, gyakorlás, zen. Valósában, hagyjuk, hogy a zen gyakoroljon minket… Így nem válunk két különböző dologgá. Mi és a zazen ötvöződik. Az üresség azt jelenti, hogy mindig, minden itt van… Nincs szükség különleges gyakorlásra, lásd a szútrát: „Nincs szem, nincs fül, nincs orr, nincs nyelv, nincs test vagy szellem.” A nincs-szellem felfogás így foglal magában mindent.
Úgy kell figyelnünk, hogy sehol ne rekedjünk meg. Nehézség nélkül elfogadva a dolgokat. Hiszen a sok irányba megosztott gondolkodásunk instabil, összpontosítás nélküli. Az éberség (hozzáállás) szüli a bölcsességet. A semmiben való hit, ami még a színek és formák megjelenése előtt létezik. Minden gyökere… De az eszményi megvalósításának szándéka megöli a nyugalmat. Ha a semmi megszemélyesül, az a Buddha. Ha ez igazságként jelenik meg, az a Dharma (törvény, tan). Kezdjük a megvilágosodással és folytassuk a gyakorlással és utána a gondolkodással, vallják a buddhisták.
Nincs jó s rossz – Dogen-zenji és Bodhidharma zen buddhista mesterek bölcsessége
Dogen-zenji mondta: ,,Bár éjfél van, itt az új nap kezdete, bár itt az új nap kezdete, éjfél van.”
Vagyis az éjszaka és nappal nem különböző dolgok. Nem sok létező van, hanem egy, aminek sok neve van. Ezek összefüggnek, így ne csak az ülés alatt foglalkozzunk a zennel, hanem mindig. Nem menekülhetünk el az életünk elől. Dogen-zenji azt mondja: „Bár mindennek Buddha természete van, mi mégis a virágokat szeretjük, a gyomok nem érdekelnek bennünket.” Az a jó, ha a gyűlölet szeretetté válik a nem ragaszkodás lévén és a gyűlöletben felbukkan a szeretet az elfogadás révén. De, ha úgyis egység van, akkor minek azt hangsúlyozni?
Dogen azt mondja: „A virág lehull, ha szeretjük is, a gyom nő, ha nem szeretjük is.”
Nehézségünk azért van, mert egoisztikusan közelítjük meg a dolgokat. Mi hasítjuk szét és teremtjük meg a jó és rossz kategóriáját gondolkodásunkkal. Ha bíráljuk magunkat felfogásunk nem elfogadó.
Dogen szavai így szólnak: „Valamit tanulni, annyit tesz, mint magatokat megismerni; a buddhizmus tanulmányozása önmagatok tanulmányozása.”
A nehézség akkor születik meg, a negatív dolog, mikor valamit kihangsúlyozunk. „ezt szeretem” ezzel közel húztam magamhoz és távol toltam a másik aspektusát, amit nem szeretek. Máris oda az objektivitás.
Egy japán mondás szerint: „Holdnak a felhő, virágnak a szellő.”
Ez hasonló Szabó Lőrinc gondolatához, miszerint veszítve szeretünk csak igazán.
Akkor jövünk rá mekkora kötődésünk volt…
A zent tehát a mindennapi életben és nem az ülésben találjuk meg igazán. Dogen, oly bölcsen fogalmaz, aki foglalkozott a témával szíven ütik ezek a felismerések: „Azelőtt kell elérnünk a megvilágosodást, mielőtt elérjük a megvilágosodást.”
Mi a fontosabb, a megvilágosodást elérni, vagy megvilágosodni? A siker birtokában lenni, vagy értelmet találni a sikerre vezető erőfeszítésben? Ne foglalkozzunk hát erőfeszítésünk eredményével, amíg eredete ismeretlen számunkra. Mert, ha ezt nem tisztázzuk, erőfeszítésünk sem lesz az. A buddhizmus nem tan, hanem az igazság maga…
A felejtés segít a nyugalom elérésében. Így tág tudattal be tudjuk fogadni a valóságot. Bodhidharma mondta: ,,A vizet kell figyelned, hogy a halat lásd.”
Nem szabad lekorlátozni magunkat a kis ÉN-né. Az egész szellemet figyelnünk kell, ami nem a miénk… A zennel nem a megvilágosodást akarjuk elérni, hanem magunkat kifejezni. Megvilágosodássá kell lennünk, ami először csak hit, aztán azzá válunk szép lassan…