Ha nem működik az életünk tegyünk valamit, vagy válasszuk az áramlását – szabad akarat pszichológiája és a buddhizmus

Ne akarjuk semmit se csinálni, hanem lépjünk a gondolat, akarat elé – szabad akarat pszichológiája

Nézzük meg ezt az örök kérdést, és adjunk rá egy nem örök választ.:) A keleti pszichológiát tanulmányozva arra jutottam, hogy a létezés valóban egy misztérium. Az elme természetesen mindennél mindig többet tud, és ezt szereti megcáfolni… Fejben. De a valóságot ez nem nagyon érdekli. Így, ha folyton folyvást mi akarjuk irányítani az életünket, akkor biztos, hogy csalódni fogunk. De, ha nem akkor is- szabad akarat pszichológia, buddhizmus

Mi akkor a megoldás? Talán, ha nem ilyen fekete-fehéren közelítjük meg a kérdést és nem választunk semmit sem az elménkkel. Csak szemlélődve – ami nem passzív, hanem aktív folyamat -, megfigyeljük a történéseket. Mert bármit választunk, akkor már valamit közelebb húztunk magunkhoz, valamit pedig eltoltunk magunktól ezzel párhuzamosan. Vagyis a jó megoldás, ha ugyanúgy teszünk mindent, de belül megtörténik egy finom váltás. Pl. nem az a lényeg, hogy 5 km-ert futok-e minden nap sportolásként a megfelelő futótechnikával, hanem hogy ezt könnyeden, lazán már-már szinte magától történik meg, és nem erőszakból, ami inkább az egót, a valóságtól való elkülönülést erősíti meg számomra, megteremtve a szenvedést.

Mindegy, hogy mit csinálunk, ha az akaratból jön és nem szabadságból (lásd valódi szabad akarat), akkor az rossz irányba visz minket… Mindegy, hogy pénzért dolgozunk vagy spirituális, szent célért a mögötte lévő szándék ugyanúgy tönkre teszi az egészet. Mert azon van a hangsúly, ami elviszi a figyelmet. Így mindegy, hogy aktivitás vagy passzivitás jellemzi életünket, mert belül lesz egy pont, ami semmivel sem azonosul… A többi pedig részletkérdés. Ebben segít a napi meditáció és napközben az erre való törekvés, hogy ne szippantson be ez a világ minket túlságosan.

Zen-buddhizmus

És akkor most nézzük tovább a zen-buddhista megközelítéseket Seung Sahn zen mester jóvoltából:

A gondolkodás beindítja a szenvedés láncolatát, mert nem észleljük a buddhizmus szerint, hogy ez a világ állandótlan. Így minden valóságos lesz számunkra. A tudatlanság nem más, mely a mentális képződményekhez vezet, avagy a gondolataink, vágyaink, testünk érzékelése valóságos lesz. Ez a mentális képződmény hozza létre a karmát. Ez a szabad akarat pszichológiája tekintetében egy szokáserő, mely megjeleníti a tudatot, vagyis megszületik az „én vagyok”, vagyis az ego. A gondolkodás és tudat létrehozza a nevet és a formát. Így megjelenik az „én vagyok”, de ezzel az is megjelenik – amiről megfeledkezünk-, hogy mi „nem vagyok”. Ez a hasítás elhárító mechanizmusa a nyugati pszichológiában. És a buddhizmus szerint így helyeződik át a lényeg a 6 érzékelésre:

– szem
– fül
– orr
– nyelv
– test
– elme

Ezen keresztül tapasztalva tehát belépünk a forma világába. És az érzékelésnek köszönhetően megszületik a vágy is, mely egyre több vágyat hoz létre. „Gondolkodom, tehát vagyok” alapján létrejön a létező. Az elkülönülés és arrogancia, az ego. Megszületik az öregség is idővel és a szenvedés. Ez a függő keletkezés láncolata, melyről már sokszor írtam.

De hogyan születik meg a további tudatlanság? Úgy, hogy feltesszük ezt a kérdést és keressük a megoldást. Hiszen így beindul a gondolkodás és azon keresztül veszíteni fogunk. Ha azonban a keleti pszichológiát követve inkább hátradőlünk és csak szemlélődünk, a fű nő magától, ahogy a zen olyan csodálatosan mondja. Így nem azonosulva a helyzettel nem is akarjuk azt megoldani, legalább is nem így…

A folyamat tehát még egyszer Seung Sahn szerint:

Tudatlanság – mentális képződmények (karma) – tudat – név és forma – a hat érzék – érintkezés – érzékelés – vágy – ragaszkodás – létezés – élet – időskor, szenvedés halál

Így mivel minden változik az elme ezt nem tudja elfogadni és megjelenik a szenvedés. Mivel mi hozzuk létre a szenvedés, mi tudjuk azt megszüntetni. Így a gondolatok előtti szubsztancia összeköt minket, de a gondolkodás elválaszt minket egymástól.

A nemes nyolcas út, mely megszünteti a szenvedést

– helyes szemlélet
– helyes gondolkodás
– helyes beszéd
– helyes cselekvés
– helyes életvitel
– helyes törekvés
– helyes figyelem
– helyes elmélyedés