Nincs út, csak ennek felismerése… – zen buddhista mester, zazen, a zen buddhizmus lényege

A problémák megoldása zazen módra

Ha önmagunkká válunk, akkor a zen, zenné válik. Amikor pedig a zendoba megyünk ülni (meditálni) azt hisszük különlegeset teszünk, pedig a béka sem hiszi magát különlegesnek, azért mert ül… A problémákat úgy oldjuk meg, hogy mindennel azonosulunk, a problémával is. Ez a jézusi „Legyen meg a te akaratod!” felfogáshoz fogható. Így a problémáink is a zazent fogják gyakorolni. És, aki ismeri az üresség állapotát, az bármikor fel tudja adni a problémáját. Átvált ebbe a „tudatállapotba”. Csak döntés kérdése.

Úgy tudjuk a legjobban befogadni a dolgokat, hogy elfeledjük önmagunkat. Fejezzük ki önmagunkat természetesen és mikor más véleményét hallgatjuk ne akarjuk visszahallani sajátunkat. Az igazi tudós nem korlátozza magát megszerzett tudásával, hanem bármikor kész elengedni azt, hogy tovább haladjon, nyíljon – zen buddhista mester, zen buddhista pap, zazen, zen buddhizmus lényege.

A „viselkedés” és egyszerűség a zen buddhista papok bölcsessége alapján

Legyünk hát, nyitottak. Ha meghatározott cselekvéshez, modorhoz idomítjuk magunkat, akkor elveszítjük saját magunkat… A rossz értelemben. A zenben merevnek tűnik a gyakorlás, de a szellem szabad. Ezt hívják a zenben hinayana gyakorlásnak, mahanaya szellemmel. A vitában pedig ne legyőzni próbáljuk a másikat, hanem együtt gondolkodni vele. Ha úgy látjuk tévedett, csak hallgassuk végig és rá fog jönni, hogy hol van a hibarendszere, az érvelési hibája. A buddhista zen szerzetes eggyé válik a létezéssel, ahogy a folyó víz a vízesésénél elkülönültsége után eggyé válik és folyót alkot. A vízcseppnek vannak fájdalmai, de az egész folyónak nincsen… Így a valósághű felfogás maga a gyakorlás. Meglátni mindenben a zent. A zen buddhizmus szerint a megvilágosodás elérésébe fektetett energia, csak végtelen karmát hoz létre (lásd Bodhidharma a nagy zen mester véleménye).

A maszlagok nélküli zen buddhizmus lényege

A zen nem a buddhista filozófiát, megértést hanem a gyakorlást hangsúlyozza.  A zen buddhisták szerint, ha hiszünk az útban, a jelenben az már maga a megvilágosodás. És nem pedig a gyakorlás amivel el akarjuk azt érni… Bodhidharma rávilágít arra, hogy nem szent gyakorlatokra van szükség, csak a helyes ülésre. A tökéletlen lét által kell a tökéletes létet megtalálnunk. Nincs maradandó ÉN sem, mert a buddhizmusban folyton minden változik pillanatról pillanatra. Ha ezt el tudjuk fogadni, akkor jó úton vagyunk. És a szenvedésünk oka ennek el nem fogadása. A zen buddhizmusban nem keresünk valami e világon kívülit. Ebben a világban kell megtalálnunk az igazságot. És a gyakorlás segít a helyes felfogásban. Így találjuk meg az örömöt a szenvedésben. El kell fogadnunk az életet olyannak, amilyen. Ez a kulcs és ezt senki nem fogja helyettünk megtenni. A nyugalom egyenlő az összhanggal.
Jinen ken gedo jelentése, hogy nem kell szertartásoknak lennie. A természetességet és a mindentől való függetlenséget kell követnünk. A mag nem gondolja magát különlegesnek, mégis szép fává cseperedik, kimutatva, kibontakoztatva egyéniségét. Úgy kell ülnünk a bölcsek szerint, mint mikor szomjasan a vizet isszuk…

Zen buddhista mesterek igazságai

,,Shin ku myo u”, vagyis az igazi ürességből keletkezik a csodálatos lét. A „shin” itt az igaz szóra utal. A „ku” pedig az ürességre, a „myo” csodálatosságra, az „u” pedig a létre.

Erről eszembe ötlött a hindu megfogalmazás: „Sat-chid-ananda”, vagyis abszolút létezés. A létezés, tudatosság és öröm összetevőkből áll össze…

A zenben egy másik érdekes kifejezés a „Nyu nan shin.” Ez a lágy, rugalmas szellemre utal. A „nyu” jelentése a lágyság, a „nan” olyanra utal, ami nem kemény és a „shin” pedig szellemre utal. A zen buddhizmus szerint nincs semmink (ez felszabadító) és mindennek ebből a semmiből, ürességből kellene megnyilvánulnia. Ha a szabadságot keressük, nem tudjuk elérni, mert korlátozva vagyunk. Hogy tudnánk ilyen korlátozottan befogadni a Mindenséget? Ahhoz el kell teljesen tűnnünk.