„Öld meg a Buddhát!” – a zen és a jóga egyesítése: buddhizmus lényege, zen buddhista mester, pap, zazen 3/1

Forrás: Shuryu Suzuki, A zen szellem, az örök kezdő szelleme

Valójában minden egy, csak a mi gondolkozásunk osztja fel vallásokra, eszmékre az igazságot… – zen buddhizmus, buddhista könyvek

Úgy tudom, hogy ez a csodálatos ember, aki a forrásban megjelölt könyvet írta, egyetlen könyvet írt halála előtt. Rákban halt meg. De elfogadta sorsát, karmáját, ahogy egy zen mesterhez illik. Vagyis megadóan együtt áramlott azzal, ami úgyis bekövetkezett… Van ennél racionálisabb, bölcsebb hozzáállás? – zen buddhizmus lényege, zen buddhista, buddhista könyvek, zen buddhizmus könyv.

A buddhizmusról egyébként már írtam korábban:

A racionális buddhizmus összecsengése a pszichológiával és a végtelen boldogság elérése és megtartása – buddhizmus vallás- tibeti buddhizmus- buddhizmus kialakulása, buddhizmus tanai, buddhizmus alapjai

Miért ragaszkodnánk egy valláshoz, mikor a mindenség sem áll részekből, az állam határok is sok helyen csak a mi fejünkben, térképeinken vannak, nem a létezésben, természetben? Miért ne maradhatnánk folyton nyitottak másra is? Más szavakkal, miért ennénk csak cseresznyét a gyümölcsök közül, mondván, hogy csak az a finom és egészséges? Természetesen ennek ellenére – mert a valóságnak minimum végtelen oldala van – annak is megvan a szépsége, ha valaki egy vallásban mélyed el. Ez lehet a saját vallása is. Minden vallás amúgy is ugyanarról a valóságról keletkezett és azt kéne és önmagunkat vizsgálnunk, nem pedig csak a vallásokat…

A zen buddhizmus és jóga hasonlóságai

A zen buddhista úgy fogadja a dolgokat, ahogy vannak és mindig ügyel a helyes testtartásra, mint a jógi. Mert nem máshol kalandozik, mint ahol van éppen.

A vallások egységéről már sokat írtam, hiszen az igazság egy… A zen például dhjána néven született meg Indiában, ami nem más, mint a Rádzsa-jóga 7. szintje, a kontempláció, amiből a samadhi kialakul. Ez jutott el Kínába, ami Indiával ellentétben nem introvertált ország volt. Itt ezt csan-nak hívták. Aztán ez vándorolt a szamurájok földjére Japánba, és itt már zen-nek nevezték el, melynek több ága van természetesen. A zazen szóból ered, ami ülést jelent. Hiszen a gyakorlók csak ülnek mindenféle elvárás nélkül, amit meditációnak is hívhatunk. Idővel az egész életünk válik azzá.

A zen buddhizmus szerint arra kell koncentrálnunk, teljes figyelemmel, amit éppen megteszünk. Így tudjuk magunkat kifejezni. Japánul az ichigyo-zammai (egy-tévő samadhi) utal erre. A zammai, samadhit, összpontosítást, míg a  ichigyo egy gyakorlatot jelent. Ez ugyanaz, ami a jógatudományban is megtalálható, amikor az egyhegyű elme kialakításán dolgozunk.

A zen buddhizmus lényege

A zen buddhizmus, illetve zen buddhista azt tartja, hogy mindig a kezdő szellemet kell megtartani. Azaz mindig, mindenre friss szemmel kell néznünk. Nem szabad azt mondanunk, hogy ezt, vagy azt már tudjuk… Ez beképzelt, nem reális hozzáállás lenne, ami elfogultságot, szubjektivitást szülne. Egy kamion egyszer beszorult a rakományával a híd alá. Órákig tanácskoztak a nagy tudású szakemberek, hogy mit kéne csinálni. Közben egy kis gyerek végig integetett jelezve, hogy tudja a megoldást, de nem figyeltek rá. „Honnan tudná egy gyerek a megoldást erre a súlyos problémára?”

Aztán végül végső elkeseredésében az egyik szakember meghallgatta, úgysem volt más választása. ,,Eresszék le a kerekekből a levegőt és, akkor lejjebb ereszkedik a kamion és át tud menni a híd alatt…”, jött a zseniális válasz, ami senkinek nem jutott eszébe a gyereken kívül. Tehát a zen buddhizmus lényege az egyszerűség és elfogulatlanság. Hogy áramoljunk együtt azzal, ami éppen van, mindig arra figyelve, nem eltávolodva önmagunktól. A gyakorlásra (ülésre) pedig kezdőként tekintünk mindig. Nincs ÉN és nagy tudású, tapasztalt valaki…

„Öld meg a Buddhát!”

Mondják bölcsen a buddhisták. Hiszen nem egy fejben elképzelt képet kell követnünk, ami elérhetetlen, hanem a valóságot. Önmagunkban kell megtalálnunk Buddhát, hiszen minden Buddhából áll, de ezt meg is kell tapasztalnunk. Minden Isten, ahogy a keresztény mondaná okosan. Szóval, ne akarjunk semmit elérni, csak a helyes tartásra figyeljünk.

2. rész: a gyakorlatias zen