„Öld meg a Buddhát!” – a zen és a jóga egyesítése: buddhizmus lényege, zen buddhista mester, pap, zazen 3/3

2. rész: a gyakorlatias zen

Forrás: Shuryu Suzuki, A zen szellem, az örök kezdő szellem

 A jó zen gyakorló – a zen buddhizmus lényege

A Samyuktagama Sutra 33. kötetében a lóhoz hasonlítják a gyakorlót. Létezik a kiváló gyakorló (a hajtó akarata szerint fut), a jó gyakorló (akkor változtat mikor az ostor majdnem a bőrét éri), és létezik a gyenge gyakorló (csak a fájdalomra mozdul meg) és a rossz gyakorló, aki csak akkor változtat, ha már velejéig hatolt a fájdalom. De ettől még lehet, hogy idővel megváltozik és ő lesz a legjobb gyakorló, mert mélyről érkezett és sok viszontagságon ment át, így mindent meg fog majd becsülni. Tehát, aki nehezebben tanul, ki tudja, talán jobban megbecsüli majd a vallását… – zen buddhizmus lényege, zen buddhista mester, zen buddhista pap, zazen.

Az igaz élet 6 útja a zazen szerint

Ha az eszményit keressük, akkor elkezdünk üzletelni. Már tudom mit kaparinthatok meg, most már csak azt kell eldöntenem, hogy mi ennek az ára. Ezt nem lehet kierőszakolni (az igazán fontos dolgokat az életben). Az elérendő mindig előttünk lesz, mint a csali, és közben magunkat áldozzuk fel. Egy illúzió kedvéért. Ez nem helyes. Úgy helyes, ha egyszerűen csak gyakorlunk, ha van benne örömünk, ha nincsen. De nem mohó módon. És, ha egy jel felhívja magára a figyelmet pl. unalom a gyakorlás közben, akkor legyünk érte hálásak. A zen buddhizmus 6 igaz útja:

– dana prajna paramita
A „dana” azt jelenti adni. A prajna pedig a bölcsességre utal, a paramita pedig azt jelenti átkelni valamin. Eljutni a túlsó partra.

– sila prajna paramita
Ez a buddhista fogadalom.

– kshanti prajna paramita
Ez pedig az állhatatosságra utal.

–  virya prajna paramita
A buzgalmat és állandó erőfeszítést takarja.

– dhyana prajna paramita
Ez a zen gyakorlás.

– prajna paramita
Ez pedig a bölcsesség.

A hinayana buddhizmus többféle gyakorlást ismer. A legjobb önmagunkról és a testünkről elfeledkezve gyakorolni. Az alacsonyabb szint a zen szerint, amikor a testi és vagy a lelki örömök kedvéért gyakorlunk. Ha nehézséget érzünk gyakorlás közben, akkor valamilyen nehézséggel állunk szemben, amit érdemes felfednünk. Nem vagyunk robotok, intelligensen kell a zent „csinálni”. De semmi esetre sem hagyjuk abba a gyakorlást! Nem lehetünk tökéletesek, de törekednünk kell rá. A fáradtság állítsuk a bátorításunk szolgálatába. Nincs jobb, vagy rosszabb út, de ha nincs kedvünk meditálni, azt vegyük figyelmeztető jelnek.

A zenben nincs bálványimádat – buddhista zen papok és mesterek bölcsessége

A zenben mindig önmagunk vagyunk a fókuszban (nincs imádat tárgya) és nem pedig egy vallás vagy istenkép. És a konfliktust mindig valamilyen rögeszme, hamis elképzelés szüli.

Joshu kínai zen mester mondta: ,,Agyagból készült Buddha nem kelhet át a vízen, a bronz Buddha nem juthat át az olvasztótégelyen, a fából készült Buddha nem jut át a tűzön.”

A zen szerint, ha egy vallásra fókuszálunk, akkor eltávolodhatunk önmagunktól. Itt önmagunk vagyunk a fókuszban, persze nem egoisztikus módon, hanem az objektív vizsgálódás szemszögén keresztül. Csak mi magunk tudunk igazán önmagunkon segíteni, érdemes tehát erre a Buddhára figyelnünk. Önmagunkra. És a tanítás segítségével megérthetjük természetünket, de sosem tudjuk meg ki vagyunk valójában, hiszen ez egy misztérium… Ne ragaszkodjunk hát a tanhoz, vagy a tanítóhoz. A laboratóriumi elemzés nem azonos a valósággal. De a valóság megélhető, és ehhez nem szabad darabokra bontanunk és agyon elemeznünk. A zen szerint a mestert azonnal el kell engednünk.

4 módszer, mely szerint Rinzai kínai zen mester tanított

– vagy a tanítványról beszélt

–  vagy a tanról beszélt

–  de az is előfordult, hogy a tanítványát és a tant is értékelte

– negyedik fajtája Rinzai oktatásának az volt, hogy nem mondott semmit.

A tanítvány ebben az esetben is tanítvány, még ha nem is tud róla. Ha pedig tud róla és mégis ragaszkodik ehhez, az már régen rossz… Miért támogassuk más hibarendszerét? Amikor pedig nincs mesterünk, azt a zen buddhista szerzetesek tanítás nélküli tanításnak hívják. Ilyenkor a tanítás önmagunk tanulmányozását jelenti. Nem szabad erőszakosnak lennünk, bíznunk kell a sorsban, hogy ha készek vagyunk rá és szükségünk van rá, akkor megjelenik automatikusan a mesterünk.

Mester nélkül lehetetlen önmagunk révén önmagunkat tanulmányozni tartják a zen buddhisták olykor-olykor. Ennek ellenére, amit a mestertől tanulunk az nem a mi saját tudásunk. Idővel a zenben nem lesz különbség a gyakorlás és a mindennapok között. A zen kolostorban élőknek pedig természetes a gyakorlás, és mindennapos, ahogy a halásznak is a tengeren a napfelkelte.

A gyakorlatok ennek ellenére csak a városból jövőket hatják meg igazán. A zen szerzetesek nem írnak verset a szél zúgásáról. Számukra nincs duális jó vagy rossz, csak teszik a dolgukat és kész. Már a duális világ fölött állnak. Ahogy Shakespeare mondta, nincs jó vagy rossz, csupán gondolkodás teszi azzá.

A bátorítás ennek ellenére jó orvosság, de ne az legyen a mindennapi táplálékunk, maga az orvosság. És a zen buddhisták szerint, ha magunkról beszélünk, akkor megfeledkezünk önmagunkról.

Dogen-zenji: ,,A buddhizmus tanulmányozása, önmagunk tanulmányozása. Önmagunk tanulmányozása egyet jelent megfeledkezni önmagunkról.”

Mikor megfeledkezünk önmagunkról, valóságossá válunk. Eggyé válva olyannak látjuk a valóságot amilyen.
.