Egy dolog hiányzik a világunkból: az emberség
Ezek a cikkek sajátságos életszemléletemről szólnak, kérem ne tekintse őket szakpszichológiai írásoknak.
Nem ilyen világról álmodtunk? Mi a megoldás?
A világ gyönyörű, a társadalmon pedig mindig lehet változtatni, mert azt mi hozzuk létre közösen. Tudom, hogy bírálni a legkönnyebb, így megoldásról is írok. Őszintén hiszem, hogy eljön az idő, amikor összefogva, közösen egy csodálatos világot hozunk létre. A bírálatomban nagy tiszteletet élveznek a kivételek. És az sem baj, ha feldühíti embertársaimat az írásom, sőt az jó jel… Mert a legrosszabb a passzivitás, a „zombi, strucc” attitűd…
Rossz bolygóra születtünk, vagy valamit rosszul csinálunk?
Miért magunkban és nem a rendszerben kételkedünk, melyet mi támogatunk közvetett módon (ezáltal mi hozzuk létre)? Miért ne fejleszthetnénk rajta, ha nem működik tökéletesen?
Az ember a legfontosabb, ő hozza létre a rendszereket is, amik őt kell, hogy szolgálják és nem fordítva…
Az egyik variáció, hogy a félelmet növeljük magunkban és nem foglalkozunk semmivel, passzívan, de akkor mi is hunyók vagyunk… A másik megoldás, hogy a kifogások gyűjtése helyett összefogunk és helyre tesszük a dolgokat és egyenes gerinccel élünk. A legfontosabb a „belső forradalom”, hogy magunkban lelkileg mindent a helyére tegyünk (feloldva konfliktusainkat), alkalmazva az önismeretet, így nem ártunk másoknak sem, sőt (!) és egy új, csodálatos világot teremtünk. Együtt…
A külső dolgok, újabb „izmus” nem segít. A bor címkéje megváltozik, de a bor ugyanaz marad…
Ha stabil az önismeret, akkor kiállhatunk amellett, amiben hiszünk. A sok összeesküvés elméletek helyett a legfontosabb, hogy felelősséget vállaljunk tetteink után. Mert bárki is irányítja a rendszert, a legvégén mi vagyunk a lépcső legtetején.
Mert mi támogatjuk ezt a rendszert közvetett módon, mely csupán kiszolgálja az igényeinket. A mi igényeinket… Tényleg erre van szükségünk? Ha pl. holnaptól nem veszünk meg egyes termékeket a boltban, akkor holnap után is ott lesz a polcokon?
Olyan világról álmodtunk, ahol az egészségügy és a fegyverkezés a legnagyobb üzlet? Ahol a marketingre ötször annyit költenek, mint a kutatásra, mely szavatolja, hogy minőségibb terméket kapjunk (a manipuláció lélektana)?
Egyre több a gyógyszer, betegség és a beteg…
Modern rabszolgaságra vágyunk, ahol semmire nincs időnk pedig egyre jobban fejlődik a technika, mely levehetné a terhet a vállunkról? Termékekre, melyek folyton tönkre mennek és újra és újra meg kell vásárolnunk azokat? Ez azt a szemléletet is magában hordozza, hogy nem kell a dolgokat, embereket megbecsülnünk, mert ha nem tetszik, majd lecseréljük és szerzünk újat… Olyan szakemberekre vágyunk, akik nem szakemberek, csak jól el tudják adni szolgáltatásaikat, termékeiket?
Olyan – akár génkezelt -, zöldségekre, gyümölcsökre vágyunk, amelyeknek 70 év alatt körülbelül 90 %-kal csökkent a tápanyag és vitamin tartalmuk? Olyan húst akarunk enni, amely olyan állatokból származik, amelyek szó szerint sötét ólban élték rövidre szabott életüket és sok szenvedésnek voltak kitéve? Szerencsétlenek saját testsúlyaikat is alig bírták el, menni nem tudtak a sok ürülékben mielőtt levágták volna őket a nagyipari üzemekben (az ürülékük a húsra is rákerül óhatatlanul…)?
Amit eszünk és iszunk, többek között abból lesz a vérünk, az ad energiát, az táplálna minket és érzelmeinkre is kihat…
Megdöbbentő konkrét infók, adatok erről, lásd: “Élelmiszeriparral” kapcsolatos filmekben. Ha tudnánk, hogy mit eszünk meg, nem ennénk többet belőle soha…
Tökéletes, plakát nőkről, férfiakról álmodozunk, akik az életben nem is léteznek, csak a grafikai programok világában? Olyan emberek akarunk lenni, akiket a természet életképtelen gebének tart és nem pedig életrevaló hús vér nőnek vagy férfinak, akire rábízza a teremtést, táplálást stb.?
Oktatás?
Magolás, magolás, csak semmi gondolkodás… Csak passzív hallgatóság. 5 évig tanítottam pszichológiát, önismeretet, mindig interaktívan. Szinte alig akartak az elején emberek a passzivitásból kijönni. Utána együtt nevettünk és tanultunk… Mindannyiunknak nagy örömére, egymástól tanulva.
Ha valakinek jobban fog az agya, de lusta és több infóra emlékszik, akkor jobb jegyet kap azzal szemben, aki szorgalmasan tanul és esetleg kevesebb dolgot tud megjegyezni egyszerre. Miért? Tehet róla? Infókat kellene bemagolnunk (ami azonnal megtalálható az interneten), vagy ehelyett (összefüggésben) gondolkodni megtanulni és valódi megoldást találni (a tünetkezelés nem az)?
A műveltségen túl tanulni valódi önismeretet, valódi orvoslást és pszichológiát (ahogy régen volt, lásd pl. ayurvéda), jogot, harcművészetet (esés, önvédelem), pénzügyi ismereteket (itt is nagy hatása van az ösztönnek, vajon lehetséges lehet több millió évi megszokást pár év alatt megváltoztatni, lásd evolúció?), önfenntartás, főzés stb. Hasznos, életszerű dolgokat… Hogy ne függjünk mástól, hanem a “csináld magad” mozgalom hívei lehessünk és összefogva segítsük egymást, versenyek és harc helyett…
Erről bővebben: Egy új oktatási program, mely örömmel és értelemmel, bölcsességgel tölt el minket – módszerek a gyakorlatban
Hogyan tudom kezelni az érzelmeimet, gondolataimat, hangulataimat, párkapcsolatomat stb., ez sokkal fontosabb lenne…
Vallás?
Olyan világot szeretnénk, ahol a vallás abban kimerül, hogy évente egyszer összekulcsoljuk a kezünket és meghallgatjuk néha a prédikációt aztán ugyanúgy élünk továbbra is? Mások előtt „jó fiúk, lányok” vagyunk, de egyéb esetben az ösztöneink az elsők és az egónk (akkor miben különbözünk az állatoktól)?
Hallunk olyan papokról, akik gyermekeket, apácákat erőszakolnak meg, hallunk olyan szektákról, amelyek nagyon szélsőségesek és öngyilkosságot hajtanak végre. Hallunk olyan vallási nagyhatalomról, mely az alvilággal áll kapcsolatba és üzletként tekint saját vallására… Hála Istennek vannak kivételek, és egyre több a kivétel…
Jog?
Olyan jogi megoldásokra vágyunk, amely nem az igazságszolgáltatásról, hanem jogszolgáltatásról szól? Akinek több a pénze, az akár (nem minden esetben) jobb ügyvédet tud felfogadni és megnyeri a pert? A kapcsolatoknak köszönhetően nagy dolgokat el lehet tusolni (milliárdokat, gondatlanságból elkövetett emberölés), de ha én véletlenül nem kapcsolom be az övemet hamar számon kérik tőlem a rend őrei (pedig az többnyire csak az én saját életemet veszélyezteti)?
Olyan világra vágyunk, ahol az adott szó keveset ér, így a bizalmatlanság, félelem következtében hatszázötven szerződésre van szükségünk? Ami ugyanúgy nem véd meg…
Politika?
Pártoktól függetlenül: sokszor egy leendő politikus egy szép ügyért száll ringbe. De utána már a másik oldalon elfelejti ezt az oldalt, akikért, akikkel együtt harcolt. És vajon hány emberen kell átgázolnom, hogy én legyek az első?
Hazugság, korrupció… Békéről beszélünk és a háborút (üzletet) keressük. A több ezer év alatt lefolytatott háború hova is vezetett? Lehet, hogy a fegyverkezés üzlet de, ha békére vágyunk, akkor hova vezet mindez?
Mikor a deviza hitelesek békésen tüntetnek a bankok előtt – amiért körülbelül a duplájára emelkedett a hitelük törlesztő részlete -, a mi adónk által megfizetett rendőrök miért a bank épületét védik meg? Hol vannak a gyáraink, üzemeink? Mekkora az adósságunk? Az általunk és munkáltatónk által befizetett adó (körülbelül fizetésünk fele) és az Áfa (jelenleg a termékek nagy részére 27 %), illeték stb. összegből már nyugdíj sem marad?
Közbiztonság?
Ma már évek óta a köztéri kamerák a rendszámtáblát leolvasva automatikusan ellenőrzik, hogy a kocsi le lett-e vizsgáztatva stb. Viszonylag fillérekből lehet üzemeltetni ilyen rendszereket a régi megoldásokhoz képest. De valahogy mégsem azt érezzük, hogy radikálisan csökkent volna a bűnesetek száma. És sokan félnek, ha a rendőrök megállítják őket, akik minket szolgálnak, ránk vigyáznak. De miért is?
Egészségügy?
Egy ismerősömnek az egyik kórházban azt mondták amputálni kell a lábát. Sikerült szponzorálni az ügyet és Ausztriában már csak az egyik lábujját kellett amputálni (azóta is jól van). Persze, hibázni bárki tud és minden szakterületen vannak hibák, főleg ennyi ember ellátásánál, de azért ne az én lábamról legyen szó…
Még szappanra sincs pénz vagy igény (nem tudom melyik rosszabb) sok-esetben egyes rendelőkben, ilyenkor hol az illetékes szerv?
Még mindig nem sikerült megtalálni állítólag a rák, AIDS stb. igazán hatásos ellenszerét, de a Holdon már jártunk a múlt században? Lehet, hogy csak az alap felfogást kellene megváltoztatni, hogy hatékonyabb legyen a rendszer.
Természetesen szükség van a gyógyszerekre, műtétre de először a természetes megoldásokat kellene használnunk, mely mögött több ezer év tapasztalat van (az emberek bölcsességének esszenciája) és valódi természet által létrehozott programok. Ma már a gyerekek is gyógyszeren nőjenek fel és megelőzésre is gyógyszert szedjünk be? Beszélgetett már boncnokkal, aki elmondja, hogy a májunk rosszabb állapotba kerülhet, ha 20-30 évig rendszeresen gyógyszert szedünk be, mintha aktív alkoholisták lennénk? Én igen… De valóban egyes esetekben szükség lehet a gyógyszerre.
A földjeink lepusztultak, ételeink vegyszerezettek
A földek tápértéke a sok vegyszertől jóformán tönkre ment. Már a giliszták sem látogatják, mert nekik van igényük a jóra… Egyetemi kutatások szerint (dr. Budai László Károly előadása, aki Márai Géza professzor Gödöllői Egyetem nyugalmazott professzorát jelöli meg forrásként) a Ca mennyisége 1942-ben 78 mg/kg volt, 2005-ben pedig 15 mg/kg. A répa 266 mg/kg-os értéke 8 mg/kg-ra csökkent, a burgonya 110 mg/kg-ről 5 mg/kg-ra és így tovább… Emberek, ezek tények, nem filozófia!
A dolgok nagy részét (többek között) pénzzel lehet könnyen megoldani
Pl. szeretnénk új ruhákat? Fizessünk. Nem tudok a gyerekemmel lenni és vigyázni rá? Fizessünk. Szeretnénk, hogy gondoskodjanak rólunk vagy szeretteinkről? Fizessünk. Lelki, fizikai problémánk van és megfelelő szakemberre van szükségünk? Fizessünk. Rossz helyen parkoltunk? Fizessünk. Beteg vagyok, gyógyszer kell? Fizessünk. Szeretnénk szórakozni egy kicsit? Fizessünk. Szeretnénk egy klassz otthont magunknak? Fizessünk. Szeretnénk valamilyen hobbinak hódolni? Fizessünk.
Szeretnénk a másikat meglepni valamivel (és nem baj, hogy nincs benne a mi „energiánk”, kreativitásunk és a csomagolással sem akarunk bajlódni)? Fizessünk. Szeretnénk egy jót enni? Fizessünk. Szeretnénk kikapcsolódni, nyaralni? Fizessünk. Szeretnénk hiteles oktatási, egészségügyi szolgáltatásban részt venni? Fizessünk…
Akinek nincs pénze, hát az az ő baja…
Emberek, mikor lesz elég?
A megoldásról, mely felemel minket és világunkat
Eddig negatív dolgokról írtam, mert a strucc politika ellenesség és a realitás ezt kívánta meg tőlem, és akkor most jöjjön a megoldás.
Felelősek vagyunk, ha azt hisszük, hogy a passzív hallgatás nem beleegyezés, és pénzeljük azt, ami tönkre teszi életünket. Miért vásárolunk olyat, ami nem megfelelő számunkra ezzel visszajelezve, hogy az adott termék, szolgáltatásra szükségünk van?
1. Ha negatív híreket, műsorokat nézünk, negatív zenét hallgatunk, akkor negatív gondolataink lesznek, melyek negatív érzéseket keltenek bennünk
Híradó? Melyik szerkesztő dönti el, hogy én „mit egyek”, értsd milyen hírekre vagyok kíváncsi? Mi lenne, ha én dönteném el? És attól sem kell félnünk, hogy kevesen kezdenek el máshogyan gondolkodni, felelősséget vállalni a tetteik iránt: komoly tudósok, orvosok, pszichológusok, művészek, spirituális és vallási vezetők stb. szólalnak meg pl. spirituális tv csatornákon és egyéb fórumokon.
Minden hat ránk, pl. a zene (rezgés) sejtszinten a DNS-re is hat (lásd Dr. Oláh Zoltán molekuláris biológus kutatásai). Már létezik kvantum gyógyászat és megtalálhatjuk mindenre a megfelelő megoldást. Csak ne hagyjuk, hogy negatív hitünk legyen, félelmünk, mert akkor mi magunk teremtjük meg ezeket a dolgokat…
2. Ha ugyanazt a rendszert szeretnénk fenntartani, ahol a Pénz az úr, akkor semmi nem fog változni
A pénzzel nincs gond egy semleges dolog, ahogyan a világ is az. De, ha mindenki csak azt nézi neki mi jár és nem a saját hibáján dolgozik, hanem a másik emberét vizslatja, akkor semmi nem fog változni (maradnak a háborúk). Mi teremtettük közösen ezt a világot. És a háború ott kezdődik – ahogy a bölcsek mondják, hogy felemeljük a hangunkat (erőszak) -, hogy nem foglalkozunk önismerettel, hogy valódi önmagunkat megismerjük.
3. Nem kell passzívan megvárni, amíg a kritikus tömeg összegyűlik, amelyik változást hoz
Elég, ha mi megváltozunk és megtaláljuk azokat az embereket, akik hasonlóan gondolkodnak. Nem kell passzívan várni, hogy az állam, vallás, egészségügy, politika stb. majd segít rajtunk. Van éppen elég problémájuk. Nem kell különféle köröket keresni, és várni, amíg új társaságok kialakulnak és addig támogatni passzívan a nem működő dolgokat… Senki nem fog megváltani minket, csak mi magunk!
Önmagunkat kell felemelni lelkileg, nem szabad félelmet megélnünk, másokat támadnunk. Többek vagyunk, mint puszta anyag: „Szénhidrátok, víz, cukor, só és nem tudom még mi minden, valami furcsa rendszerbe fogott rendezetlenség: holt anyag.” (ahogy ifjabb Szabó Lőrinc fogalmazott). Egy bőrzsák… Erre kell emlékeznünk és ezen kell dolgoznunk. Új evolúciós lépés előtt állunk. Csodára vagyunk képesek!
Erről bővebben és részletesen ír egy orvos, aki leírja, hogyan tudunk felemelkedni: Ghis (Ghislaine Saint-Pierre Lanctot: Mi a fenét keresek én itt tulajdonképpen? Önmegvalósítást!
Perszonokrációról beszél és arról hogyan engedhetjük el hiedelmeinket, félelmeinket.
Egyéb szívmelengető filmek, könyvek: A békés harcos útja, kvantum gyógyászattal kapcsolatos filmek, Mátrix, Brian élete stb.
És nagyon figyelemre méltó Dr. Hamer német orvos felfedezése, aki 6500 betegből 6000-et gyógyított meg Spanyolországban, azokat, akikről a nyugati medicina lemondott már. Ebben semmi ezotéria nincs, és hitre, gyógyszerre sincs szükség, csupán a valódi biológiai működés segítségével fedte fel a konfliktusait az embereknek. Bízom benne, hogy egyre nagyobb részét implementálja majd a nyugati medicina is, ahogy rájön, hogy ezek milyen klasszul működnek, megfelelő módon kiegészítve a farmakoterápiát, műtétet.
Tegyünk egy próbát. 1-2 hétig váltsunk és nézzük meg mi történik, nem kell semmit elhinni, tapasztaljuk meg mi magunk…
Osszuk meg egymással a pozitív híreket és dolgozzunk azon, hogy Mennyországgá változzon a Föld. Ki más tenné meg ezt helyettünk?