Életvezetési tanácsadás (trauma), konfliktus okai és kezelése
Mikor kóros pszichológiai problémák helyett egyszerűen csak képtelenek vagyunk dönteni és néhány konfliktussal találjuk szembe magunkat, melyeket szeretnénk megoldani, akkor jól jön a bíztató szó és a szakember, aki objektíven látja helyzetünket.
Az életvezetési tanácsadás
Arra utal, hogy a segítő a megfelelő kérdésekkel irányítva a beszélgetést rádöbbent néhány dologra és támogatva segít azokat megoldani közvetett módon. Nincs értelme ezt azzal összetéveszteni, amikor valaki a saját helyzetére ugyanazt a megoldást javasolja nekünk, amit ő is alkalmaz éppen vagy ami foglalkoztatja. Hiszen tanácsot adni mindenki szeret, talán azért is, mert azzal önmagát erősítheti meg. Amikor pl. eladni készülünk ingatlanunkat, a család soraiból több ingatlan szakértő születik hirtelen sok esetben.
De talán a legjobb, ha szakemberhez, illetve olyan személyhez fordulunk, aki a gyakorlatban is használja a tudását és már megtanulta azt kezelni, amit mi is szeretnénk elsajátítani. Ezen kívül a legprosperálóbb, ha a saját életünkben mi jövünk rá a megoldásokra, mert minden embernek más az útja és haszontalan „lelőni a poént” másnak helyettünk.
A trauma feldolgozása helyett
A traumatikus élmény kapcsán a görög szó seb-re utal. Sok esetben megpróbálják ezt feldolgozni, de talán újabb szemléletre vall, ha inkább a tudat kibővítését célozzuk meg. Egy szemléltetéssel élve, ha egy úszómedencébe egy szikla kerül (ez a szimbólum a traumának), akkor célravezetőbb, ha a medencéből szinte végtelennek tűnő óceán lesz. Ugyanis a múltat nem lehet kitörölni, de egy óceánban már zavartalanul elfér a szikla is, sőt hozzá tartozik.
A konfliktus fogalma, konfliktushelyzetek, a konfliktus kezelése
A konfliktus természetes reakció (érdekellentét), hiszen miért ne fordulhatna elő, hogy valakinek erre, másnak arra megy az útja, ami keresztezi egymást? A pedagógia és szociálpszichológia azonban kiemelt területként tartja számon. Nyilván a különféle függőség és versenyhelyzet könnyen előidézheti a konfliktusokat. Intrapszichés a konfliktus, ha csak az egyénben játszódik le a konfliktus és interperszonális, ha az tettekben is megnyilvánul.
A játszmákat (szerepjátszás) pedig ilyenkor szoktuk életre hívni. Fontos, hogy először is tartsunk egy távolságot és tudatosítsuk a saját magunkban lévő versengést, dühöt. Utána hallgassuk meg a másik felet és olaj a tűzre, ha meg akarjuk változtatni. Pl. ha egy üzletbe beront valaki és a portékát szidja, akkor első lépésben mondjuk azt, hogy Önnek igaza van, az ön helyébe én is ezt mondanám és ne mentegetőzzünk. Az csak olaj a tűzre. Utána olyan megoldást találjunk, ami asszertív (félúton van és mindenkinek jó). És presztízsveszteség nélkül tudjon kijönni a másik a konfliktusból. Pl. ne azt mondjuk, hogy Ön elfelejtett válaszolni, hanem inkább azt, hogy Elképzelhető, hogy Ön nem kapta meg a levelemet, ezért újra elküldöm. Senki sem szeret kioktatva lenni, jóllehet néha határozottan kell elmondanunk a játék szabályokat megtanulva nemet mondani. A konfliktus a munkahelyen téma kapcsán a cikken kívül interjúm is megtalálható.
Szülő gyerek konfliktus
Az imént vázolt konfliktus teljesen mindegy, hogy egy vezérigazgató és alkalmazott vagy gyerek és szülő között jön létre. Maga a megoldás ugyanúgy hasznosítható. Próbáljuk ki a gyakorlatban pontosan betartva a felsorolt lépéseket.
Családi konfliktus
Ha a konfliktus a családban üti fel a fejét, akkor az összetettebb lehet, mert több résztvevője is van a konfliktusnak. Itt külön-külön meg kell vizsgálni, hogy ki mit szeretne és milyen konszenzussal orvosolható az. Ugyanúgy a konfliktus kezelésében írt lépéseket kell betartani. A dolgok egyszerűek, csak szereti az elme túlkomplikálni azokat, vélt problémát megteremtve ezzel.
A konfliktus típusai, okai
konfliktus fajtái lehetnek nyíltak, rejtettek, szóbeli vagy cselekedetbeli. Vannak célkonfliktusok (eltérnek az érdekek), beszélünk kognitív konfliktusról (eltérő érdekek, hiedelmek) és érzelmi-affektív konfliktusról (attitűd különbözőségek).
A konfliktus oka valójában abból ered, hogy bennünk valamilyen elégedetlenség él és ezt kivetítjük a külvilágra (passzív agresszió és a projekció, mint elhárító mechanizmus).