„Találkozás Önmagunkkal” – A mai kor problémája a diszfunkcionális elmeműködés (kényszeres gondolkodás)

Minden kornak megvan a maga problémája. Freud a hisztériáról beszélt, Frankl az egzisztenciális frusztrációról. De mi a helyzet manapság? Mostanság a kényszeres, túl sok gondolkodás választ el minket a boldogságtól. És a sok stressz. Új evolúciós lépés megtételére van szükségünk, mely segítségével a fejünkben élő computert megtanuljuk kezelni. Ennek köszönhetően nem élet-halál harcnak éljük meg az életet, hanem hátradőlve ellazulhatunk.
De amíg ezzel a témával nem foglalkozunk, addig minden a régi kerékvágásban mozog tovább és rossz megszokásaink velünk maradnak – diszfunkcionális, találkozás önmagunkkal, kényszeres, gondolkodás.

Az elme diszfunkcionális működése (kényszeres gondolkodás)

Az elme diszfunkcionális működésének tudható be például, hogy ha utasítást adunk kezünknek, hogy vegye közelebb pl. az előttünk lévő tárgyat, akkor ez természetesen megtörténik. Azonban, képtelenek vagyunk öt percig lazítani és csendben ülni, mert az elménket nem tudjuk uralni még ennyi ideig sem. A gondolatainkat, melyek cselekedeteinket irányítják. Elménk mindig valamire ráugrik és azonosul (identifikálódik) azzal. Gondolkodik, ítélkezik, méricskél. Indiában ezért hívják majomelmének…

Találkozás Önmagunkkal

És emellett a pszichológia szerint a figyelem megosztható, tehát a valóságérzékelésünk rovására megy az, ha nem tudunk csendet teremteni önmagunkban. Hogyan orvosolható mindez? Ehhez önismeretre van szükségünk és sok gyakorlásra.
Elgondolkodtató továbbá, hogy még egy turmix géphez is adnak több oldalas leírást, de hozzánk nem mellékelnek semmilyen információt. Nekünk kell rájönnünk a dolgokra. És sürgető világunkban, ahol erkölcsi, anyagi és természeti válság van fontos, hogy minél hamarabb összefogjunk és segítsük egymást, hiszen egy csónakban evezünk…

De ehhez gondolkodásmódunknak is meg kell változnia, amit többek között meditációval tudunk megváltoztatni, nem pedig újabb gondolkodással. Hiszen tele a fejünk tudással, mégis nagy zárak vannak ajtóinkon és sok félelem él szívünkben…

Többször indítottam olyan díjmentes „Találkozás Önmagunkkal” programot, ahol megtesszük az első lépéseket és elmélyítjük a bennünk lévő boldogságot. Megtalálva a gyakorlati megoldást a fent említett problémákra. Játszva, nevetve tanulunk egymástól és persze önmagunktól. Megismerjük az elme működését és a meditáció mélységeit. Egy stabil pontot fedezünk fel önmagunkban, mely nem függ a külső élethelyzeteinktől, melyek folyton változnak, így nem adhatnak stabilitást sem számunkra. Egymástól kell tanulnunk, a tudás mindenkié…

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy szolgálhatom az embereket és egymástól tanulva mosolyt csalhatunk egymás arcára. Jómagam kamaszkorom óta rendszeresen publikálok, mióta a meditációval, a nyugati és keleti pszichológiával találkoztam. Rendszeresen adok tv-ben, rádióban, újságban interjúkat. A kóros, pszichiátriai problémák vizsgálódása helyett azonban a pozitív pszichológia mezsgyéjén haladok. Ha lefelé vezet az út, akkor felfelé is… Fontosnak tartom a gyakorlati megközelítést és a gyors eredményt. És nem mindegy, hogy a ruhát szabjuk az emberre, vagy fordítva.