A betegségek nagy része a helytelen táplálkozásból, életmódból ered?

Átgondolt táplálkozás (eredeti, hosszabb változat)

Megjelent: Studium & practicum, független gyógyszerészeti folyóirat

A túlzott kényelemnek lelki „elsatnyulás” az ára

Manapság az egyre kényelemesebb életért sokat fizetünk, szó szerint. Szimbolikus példával élve, amikor a kapu gombnyomással nyílik, a testünk és a személyiségünk is elkényelmesedik. Ehhez csupán egy motor kell, mely bármikor tönkremehet, ezért karban kell azt tartani. Ám, kényelmes helyzetünkben, amikor megmérettetés bukkan fel, tehetetlenek, frusztráltak leszünk. Ha pár másodperc alatt többet mozogva kinyitnánk a kaput, akkor nem lenne szükséges azért dolgoznunk, hogy fenntartsuk anyagilag a jóval drágább rendszert. Ma már a gondolkodás is háttérbe szorul, amikor a mesterséges intelligencia megmondja nekünk, hogy melyik videót szeretnénk megnézni a videó megosztón. Ennek köszönhetően elég nehéz kikutatni például az emésztőrendszeri problémánk forrását és akaraterővel böjtölni, valóban orvosolva a helyzetet. Hiszen ehhez ki kell lépni az egyre kényelmesebb komfortzónánkból.

 

Az élelmiszerekkel kapcsolatos probléma, mely betegségeket idézhet elő

Ha ehhez hozzá vesszük azt a tényt, hogy egyre többen vagyunk a Földön, így szántóföldjeink elhasználódtak, gyorsan kell előállítani, tartósítva az élelmet sok ember számára. A mostani élelemben hozzávetőlegesen 5-10%-a található meg a vitaminoknak, enzimeknek, ásványi anyagoknak, a múlt századhoz képest.  Továbbá, sok esetben a növények növény védőszert és lektint tartalmaznak. A lektinek cukormolekulákhoz tapadó fehérje molekulák. Ha túl sok van belőle, a bél nyálkahártyájához tapad és kilyukasztja azt (lásd áteresztő bél szindróma). Ezáltal a véráramba jut, és a szervezetünk megtámadja azt, létrehozva az autoimmunbetegségeket. A növények sok esetben tartalmazzák a lektint, melyeket az állatok is megesznek a többi vegyszerrel együtt, így közvetett módon is hozzájuthatunk. Emellett az állatok húsa gyógyszereket, antibiotikumot, növekedést serkentő hormonokat is tartalmazhat. A tej és kenyér szivárgó bél szindrómát hozhat létre, így átkerül az immunglobulin. A szója lehet génkezelt és ösztrogén tartalmú.

 

Erre azért van szükség, mert a mag bélgyulladást okoz a rovaroknak (és nekünk is), hogy megvédje saját magát. A tartósítószerek pedig a jó baktériumflórát ölik meg bennünk.

A tejtermékkel is komoly gondok lehetnek, illetve a savófehérjékkel, nagy tisztelet a kivételnek, mely minden általam ebben a cikkben felsorolt élelmiszerre igaz. Ha példának okáért gyulladásba kerül a hasnyálmirigy, ellehetetlenül az inzulintermelés.

A rossz baktériumok, gombák, férgek elfogyasztják a jók elől a hasznos táplálékot, felszaporodnak a méreganyagok, amik a zsírban raktározódnak. Este történő táplálkozással rothadni kezdenek az ételek méreganyagokat létrehozva. Elkezdünk éhezni, felborul a bélflóránk, a mikrobiom, kialakul az „úszógumi”, elhízás és folyton kívánni fogjuk a nasit, édességet, őket táplálva. Negatív gondolataink, hangulatunk lesz, hiszen a bélrendszer az aggyal folyamatosan kommunikál.

Az élelmiszerek nagy része cukrozott, az eltarthatóság és az íz hatás miatt. A cukron kívül, dextróz, fruktóz, glükóz, szacharóz, szukralóz néven találkozhatunk velük. Ezért egyes esetekben cukor található a következő élelmiszertermékekben is: kolbász, virsli, csemegekukorica, meleg szendvicskrém, pacalpörkölt, vodka, gyümölcs ízű sör, gluténmentes kölesgolyó, felvágott, natúr és sós keksz, burgonyaszirom, csemegeuborka, gyümölcslé, kenyér, kukoricapehely, zabkorpa, földimogyoró, leves, ételízesítő, fűszerkeverék, mustár, balzsamecet, majonéz, paradicsomos tésztaszósz.

 

Miért az emésztőrendszerrel van összefüggésben a betegségek nagy része?

A keleti tanok szerint ételtestből állunk, hiszen étellel tudjuk többek között fenntartani azt. Ezért nem mindegy milyen minőségű ételt eszünk meg. A legősibb medicinában, az indiai ayurvédában valamennyi betegséget először tisztítókúrával kezelnek személyre szabott módon. A betegségeket pedig a gyomor, vékonybél vagy vastagbélhez, mint fő központokhoz kötik. Tehát az emésztőrendszeren van a fő hangsúly a betegségek tekintetében. Ha, tegyük fel, egy bizonyos bőrbetegségünk van, akkor hasmenést okozó itallal kitisztítják természetes módon a vékonybelet.

Ma már tudjuk, hogy a sok ezer betegség kialakulásának kutatása Columbót is megszégyenítő nyomozómunkával kell, hogy párosuljon, és ha meg is találjuk a valódi okot, nem biztos, hogy a megoldást is megleljük. Például ki gondolná, hogy egy krónikus köhögést nem a torokváladék, reflux, allergia, asztma okoz, hanem a vastagbél utolsó szakaszában lévő diszfunkcionális működésnek tudható be, ami a nagy vérkörrel van összefüggésben? Ehhez köthető a gyakori mandulagyulladás, depresszió, fejfájás is, mely utóbbinak sok száz oka lehet a nyugati medicina és hagyományos kínai gyógyászat szerint is.

 

Ha pedig gyenge a gyomorsav, akkor például nehezen bontjuk le a kazeint (tojásfehérjében is megtalálható), ami egy ragadós anyag, régen építkezéshez is használták. Ha az epe rosszul működik, akkor sincs elég gyomorsav. Valójában nem szokott túl erős gyomorsav lenni, inkább egyre gyengül idővel. A gyomorsav naponta 2-4 liter mennyiségben termelődik, melynek egy részét használjuk fel emésztésre. Mi lesz a maradékkal? Komoly védelmet biztosít, az állati fehérjéket oldja, elhalt sejteket takarít el a szervezetünkben, bekerül a véráramba és segítségével nem alakul ki példának okáért herpesz, ha megfelelően működik a rendszer.

Vegyünk egy másik példát. A hajhullás lehet a rák kezelésének mellékhatása, stressz, vagy gócpontnak (gyulladásnak) köszönhető. Azonban a vitaminok rossz hasznosulása, fehérje hiány, vérszegénység (sokszor csupán felszívódási probléma), hormon működés rendellenessége, pajzsmirigy alulműködés, gombás fertőzés, gyógyszerek hatása, illetve a tesztoszteron is okozhatja, valamint autoimmun betegségnek, genetikának is betudható mindez. A kínai medicina szerint pedig a mérgelődő emberre is jellemző lehet, mert ilyenkor a „Máj tüze felszáll” és kiégeti a hajhagymákat. A germán gyógytudomány pedig elválasztási konfliktushoz köti a hajhullást.

 

Mi a megoldás? A test-lélek egysége

Az ételünk tényleg az orvosságunk legyen. Ne a tüneteket akarjuk ideiglenesen elnyomni, kezelni, hanem tisztítsuk ki a testünket és utána tápláljuk megfelelően. A bűntudatra, csupán súlycsökkentésre irányuló időszakos, túlzott diétát, böjtöt felejtsük el. A tudatunkkal is foglalkozzunk, lelki életet élve, és tervezzük meg orvossal pontosan a diétánkat, tisztítókúránkat, böjtünket. Ennek életmóddá kellene válnia!

Kerüljük a stresszt, tanuljuk meg kezelni, naponta meditáljunk, jógázzunk, mozogjunk, sportoljunk.

 

Ebben a ritmusban táplálkozzunk

12 óra előtt ne együnk, a Nap amilyen magasan van, olyan erős az emésztés tüze (lásd ayurvéda). Lehetőleg hideget soha ne együnk vagy igyunk, mert tönkreteheti az emésztőrendszert, melyet vízzel folyamatosan tisztítsunk (nem kell ezt sem erőltetni, nem vagyunk egyformák). Lehetőleg 17-18 óra után már ne együnk, mert ekkor leáll az emésztés, például a hasnyálmirigy működése, így elkezd erjedni a tápanyag és sok cukor is keletkezik. Ahogyan az esti étkezés után bevitt édesség, cukor is okozhat rothadást. Figyeljünk a tünetekre, például felfúvódásra.

Hagyjuk pihenni az emésztőrendszert ezzel a rövid böjttel, mely valójában gyorsítja az anyagcserét és autofágiát indít be (először a „hulladékot” égeti el és csak utána kezdi lebontani az izmot, mint fehérjeforrást). Ez hosszabb időszakú böjtnél automatikusan bekapcsol. Igyekezzünk természetes táplálékot enni. Fontos, hogy legkésőbb 22-kor térjünk nyugovóra és minden reggel mérjük le a testsúlyunkat (idővel mérleg nélkül is meg tudjuk majd saccolni). Az ideális súlyunkat plusz mínusz 1-2 kg-os keretek között tartsuk meg. Ha gyarapszik a súlyunk hagyjunk ki egy ebédet vagy együnk kevesebbet, sportoljunk többet és mindig mértékkel együnk. Figyeljük meg, hogy tényleg éhesek vagyunk-e, vagy csak kívánósak, illetve a régi, rossz megszokást követjük-e. Ha kitisztítjuk a szervezetünket, igyekszünk vegyszermentes és tiszta ételeket enni, akkor nem fogunk édességet, nasit kívánni.

 

Tartsunk tisztítókúra évente 1-2-szer

Tavasszal, ősszel léböjtöljünk, lehetőleg cukormentesen, orvosi felügyelettel. Ilyenkor beöntéssel a vastagbelet, terápiás hányással a gyomrot is megtisztíthatjuk. Különféle sók segítségével tudunk hasmenést előidézni a vékonybél pucolásához és jó minőségű grapefruit kivonat, diólevélből főzött tea, fahéj, üröm, gyermekláncfű, mustármag  segít a rossz baktériumok, férgek, gombák kiírtásában. Találjuk meg a számunkra megfelelőt és ne csak négylábú kedvencünknek adjuk be a féregtelenítőt, magunkat is kezeljük természetes módon.

 

Mit érdemes táplálkozáskor elkerülni és mit nem?

Kerüljük a mesterséges cukrokat, fermentáljunk zöldséget, gabonát, gyümölcsöt, tejterméket, ezáltal lebontva a lektint. Az árpamaláta, komló, vízből készült sör is fermentált élelmiszer.  A zöldség fermentálásához vízre, sóra, zöldségre és befőttesüvegre van szükség és egy hét türelemre. Így a savanyított (előemésztett) zöldségek vitamin tartalma megtöbbszöröződik és emellett a legjobb értékű probiotikumhoz, hormonokhoz, enzimekhez is hozzájutunk. Fontos megjegyezni, hogy a mesterségesen előállított aszkorbinsav valójában a C-vitamin antioxidánsa csupán. Egy hét alatt elkészíthető a kovász is, ehhez vízre és jó minőségű fehérlisztre lesz szükségünk (a teljes kiőrlésű lisztben van számunkra megemészthetetlen összetevő). A glutén lebontásához és, hogy ne legyen lektin a kenyérben minimum fél napot, rozslisztnél 16 órát tartson a kelesztés és a kenyér fele legyen kovász.

Jól rágjuk meg az ételt, nyállal elkeverve és keveset együnk. Étkezés után fél órával például kevés parajdi só fogyasztásával erősíthető a gyomorsav, így az emésztés is. Naponta együnk zöld leveles zöldségeket, salátát, mely párolva is jó, és fontos flavonoid forrás (K1 vitaminból képes K2 vitamint előállítani jól működő mikrobiom mellett a bélbaktérium) a piros gyümölcsökkel együtt, mint a szeder, meggy. A fehér rizst válasszuk a barna helyett és ha nincs emésztési problémánk, és sajtot szeretnénk enni, akkor lehetőleg a hosszú érlelésűt preferáljuk. A kollagén pótlására pedig a köröm-, pacal vagy gombapörkölt kiváló megoldás lehet.

 

A vitaminokról pár mondat

A biokémiai kutatók szerint folyamatosan külön vitaminbevitelre is szükség van, főleg, ha nem megfelelő háztáji élelmiszereket fogyasztunk el, bár a természetes megoldás mindig eredményesebb, mint ami a „kémcsőben történik”… Ha vitaint szeretnénk szedni, akkor a legfontosabbak számunkra a D3, K2, C vitamin és magnézium, némi A vitamin, hogy megfelelően működjön a rendszer. Ásványi anyagok nélkül, sem az enzimek, sem a vitaminok nem működnek megfelelően. Ez az alap, melyet ki kell még egészítenünk és ezzel együtt megfelelő szakemberrel konzultálva személyre szabottan, megtervezni mindezt. Így nagy eséllyel elkerülhetjük például a megfázást, stroke-ot, szívrohamot, csontritkulást, mert nem lesz szklerotikus az érpálya, és előállítódik a kalcium megfelelő mennyiségben. A túl sok A vitamin kivonja csontjainkból a kalciumot gátolva a D vitamin működését. Vitaminok esetében fő szempont a koncentráció, a hasznosulás és a molekulaszerkezet vizsgálata (stabil molekula nehezebben hasznosul). Ne dőljünk be a hamis marketing üzeneteknek. Például a szabadalom annyit jelent, hogy újdonság, mely nincs ellenőrizve, így akár működésképtelen dolgot is lehet szabadalmaztatni. A hatóanyag ezred részét beletéve a készítménybe semmi hatása nem lesz, de a marketingben ekkor már megemlíthető az összetevő. Az oxid oxidációs folyamatokat hoz létre és megköti a szabad gyököket. Ez egy kimeríthetetlen téma, de talán a legfontosabb a „termőtalaj” (mikrobiom rendezése), különben teljesen feleslegesen visszük be a vitaminokat, amelyek között létezik olyan, melynek az előállítása olcsóbb, mint maga a csomagolása.

Egyéb fontos dolgok a táplálkozásban

Vigyünk be reggel egy pohár vízben 1-2 kiskanál útifűmaghéjat elkeverve, mely oldható rostokat tartalmaz, rendezi a székletet, többszörösére megdagadva kipucolja az egész emésztőrendszert. Kerüljük a mesterséges cukrokat, édesítőket, inkább gyümölcsöt együnk.

A déli gyümölcsök általában penészgátlót tartalmaznak (E230, E231, E232) és mivel meleg területen teremnek, így a hűtés a céljuk. Így télen fogyasztva hazánkban pont ellenkező hatást vált ki. Érdemes lenne a természettel és azok törvényeivel együttműködve élnünk.

A lektin és a génkezelés miatt kerüljük a kukoricát, szóját, paprikát, paradicsomot és a babféléket. A babfélékre is igaz, hogy növényi lektint csak fermentálással lehet lebontani.  Természetesen a háztáji, vegyszermentes kukorica, hagyma megfelelő lehet a számunkra, de a kukoricasziruptól tartózkodjunk. A génmódosított szója gyomor nyálkahártya problémát okozhat és a szójalecitin is általában génkezelt és megöli a hasznos baktériumokat. Ha nem génkezelt a szója, akkor is szükség lenne a fermentálására elfogyasztásuk előtt. Az ízfokozók sokszor a hamis étel ízével kecsegtetnek. Főzéshez használjunk például kókuszolajat. Tartózkodjunk a csokoládékban lévő pálmaolajtól (többségében telített zsírból áll és a sejtmembránok felépítésére nem biztos, hogy alkalmas).

Összefoglalva olyan állatok húsát együk, melyeket nem génkezelt, hanem természetes takarmányon tartanak és nem tartalmaznak gyógyszereket, hormonokat, antibiotikumokat. A zöldség és gyümölcs lehetőleg legyen vegyszermentes és génkezeléstől mentes. A legjobb a szerves trágyázású búza felhasználása.

Az elektroszmog elkerülése

Mobil telefont head-settel használjunk, kocsiban, főleg mélygarázsban ne beszéljünk túl sokat, áramtalanítsunk mindent a hálószobánkban, illetve azokat az elektromos készülékeket, amiket éppen nem használunk. Egyes állólámpáknak és akváriumoknak elég magas lehet az elektroszmog kibocsátása. A konnektorra vegyünk megszakítót és kapcsoljuk le, ha nem használjuk, a Wifi-vel együtt. Amíg töltjük az elektromos készülékeket legyünk távolabb.

Sok gyakorlati tapasztalat után igyekeztem a legfontosabb dolgokat összefoglalni, váljék egészségére!