A keringés szervrendszere

FIGYELEM! Tankönyvszagú, de hasznos elméletek.
Erről a témáról már sokat írtam: A varázslatos, lenyűgöző emberi test titkai: az emberi agy – működése hogyan hat a gondolatainkra? Mit csinál probléma esetén az emberi agy? 2/1. rész
Fontos, hogy legalább nagyon alap szinten tisztában legyünk testünkkel, mely egy csoda. De mivel ajándékba kaptuk talán sokszor nem becsüljük meg és természetesnek vesszük létezését, működését.

A keringés szervrendszeréről

A keringési rendszer részei a kb. ököl nagyságú szív (cor), az érhálózat, a vér (testfolyadék) és nyirokrendszer. A nyirokrendszer az, mely a fizikai test mozgatásával hatékonyan elszállítja a „szennyet”. A szívnek van önálló keringése, de a nyiroknak nem mindig, ezért is fontos a rendszeres mozgás, sport.

A vér, mely folyamatosan áramlik a sejteket körülvevő folyadéktérrel tartja a kapcsolatot. Ez a sejtek közvetlen, belső környezete. A sejtek számára fontos, hogy a szövetnedv összetétele, hőmérséklete, térfogata lehetőleg állandó legyen. A szövetnedvbe a vér útján jutnak el a tápanyagok és az oxigén, és a vér szállítja el a sejtanyagcsere termékeit (pl. szén-dioxid).
A keringési rendszer központja a szív, melyet jobb és bal pitvarra és kamrára osztunk (lásd 4 üreg). Ritmusos összehúzódása tartja áramlásban a vért az érhálózatban. Kívülről a szívburok borítja, a szív saját vérellátását pedig a koszorúerek (coronaria) biztosítják. A kamrákat a szívsövény választja el egymástól. A pitvarok és a kamrák határán hártyás billentyűk, a kivezető artériák elején zsebes billentyűk találhatók. A billentyűk segítenek abban, hogy a vér ne tudjon visszafelé folyni.

A szív belső szerkezete

– Szívbelhártya (endocardium)
– Szívizomzat (myocardium)
– Szívburok (pericardium), ezen belül fali és zsigeri lemez

A szív üregeibe nyíló erek

– Bal kamrából: aorta
– Jobb kamrából: truncus pulmonalis, azaz tüdőverőértörzs (szétágazva ezután: artéria pulmonalis, lásd tüdőartéria)
– Bal pitvarba: 4 db véna pulmonalis
– Jobb pitvarba: véna cava superior és véna cava inferior, és a koszorúerek vénája (sinus coronarius)

Érhálózat

Az érrendszerben több értípust különbözetünk meg egymástól. A szívből kilépő erek – az aortát is beleértve – a verőerek, ütőerek vagyis artériák. A szív felé vezető erek a gyűjtőerek, vagyis vénák (visszerek), melyek a harántcsíkolt izmok kötegei között futnak. A nagy vénákban találhatók a billentyűk. A vénákat és gyűjtőereket összekötő hajszálerek a kapillárisok.

A vérnyomás mérése

A vérnyomás normál értéke változó, ugyanis függ az életkortól és az egyéni adottságoktól, nemtől, edzettségtől stb. Fiatal felnőtteknél elfogadható a 120-130 Hgmm szisztolés és 70-80 Hgmm diasztolés érték (120/70 Hgmm). A felső (szisztolés) érték a verőerek tágulékonyságát jelzi, az alsó (diasztolés) érték megváltozása a vese által termelt hormon hatásának a következménye, vagyis a vese állapotára is lehet általa következtetni. A szívinfarktus során a szív egyes területeit ellátó erek többnyire hirtelen elzáródnak és ennek következtében a szívizomrész elhalhat, majd hegesedik. Egyéb szívbetegségeknél egy darabig sok esetben kompenzál a szív, ha valami nem megfelelően működik, de ezáltal a szívizomzat megváltozik, lásd pl. anyagcsere a és megnövekedik, amit idővel a szív saját erei nem tudnak kiszolgálni. tehát elég egy kis hiba a gépezetben, mely láncreakciót indíthat el. A szívinfarktus kialakulását egyébként elősegíti a helytelen táplálkozás, vagy a túlterhelt és állandóan feszült idegállapot.

A szívnek saját ingerképző rendszere van (sinuscsomó és pitvar-kamrai csomó), de az idegrendszer is hatást gyakorol működésére (truncussympathicus és nervusvagus). A szív ingerületvezető rendszere a pitvar-kamrai köteg (HIS köteg), a Tawara-szárak és a Purkinje rostok. Azonban kémiai anyagok is befolyásolják a szív működését (ionok, hormonok, anyagcsere termékek).

A verőtérfogat (pulzustérfogat) az a vérmennyiség, amit egy összehúzódás (szisztolé) alatt a szív kilök a nagyerekbe, mely nyugalomban 60-70 ml. A perctérfogat pedig az egy perc alatt kilökött vér mennyiséget (4-5 l) jelenti.

A kis és nagy vérkör

A nagyvérkör a szívet és a test szöveteit köti össze egymással. Egész pontosan a vér a szív bal kamrájából indul ki, ahonnan az artériák, arteriolák és hajszálerek a szövetek felé viszik az oxigéndús vért. A venulák és vénák pedig a szövetekből összegyűjtik (ezért hívjuk visszérnek), majd a szív felé szállítják az elhasznált (széndioxiddús) vért, ami a jobb pitvarba tér vissza, onnan pedig átkerül a jobb kamrába, azaz a kisvérkör kiindulópontjába.

A kisvérkör a jobb kamrából a vénás vért a tüdőartérián és ágain át a tüdőbe szállítja, ahol az oxigénnel telítődik. Az oxigéndús vér a tüdővénákon át jut vissza a szív bal pitvarába.

A szíven kívüli ingerképzés

– idegrendszer – nyúltvelő
– reflexes (lásd távoli szervek ingerlése) pl. szemgolyóra gyakorolt nyomás, vagy gyomorszájra mért ütés, bőringer-hideg víz
– hormonok pl. adrenalin fokozza a szívverést

EKG görbe

Az EKG-görbén először a pitvar összehúzódását látjuk (P hullám), majd az ingerület átmegy pitvarról a kamrába (P Q távolság) és kamra összehúzódik (QRS komplexus), végül a nyugalmi helyzet visszaállása következik be (T).