A mozgás szervrendszere, az ízület részei és a csontok
FIGYELEM! Tankönyvszagú, de hasznos elméletek.
Erről a témáról már sokat írtam: A varázslatos, lenyűgöző emberi test titkai: az emberi agy – működése hogyan hat a gondolatainkra? Mit csinál probléma esetén az emberi agy? 2/1. rész
Fontos, hogy legalább nagyon alap szinten tisztában legyünk testünkkel, mely egy csoda. De mivel ajándékba kaptuk talán sokszor nem becsüljük meg és természetesnek vesszük létezését, működését.
A mozgás szervrendszerét két részre oszthatjuk:
– Passzív rész (csontok alkotják (os, osis) 206 db, testsúly 10 %-a) és az ízületek)
– Aktív rész (az izmok rendszere)
A csontszövet hozzávetőlegesen 30-40 %-a fehérjéből, kötőszöveti rostból, szénhidrátból áll és ez adja a csont rugalmasságát. A szervetlen rész (kb. 60-70 %), különféle elemekből, kálciumsókból áll. A szerves és szervetlen rész aránya a különböző életkorban eltérő.
A csontegységeket (osteon) tekintve meg kell említenünk a csontsejteket és közti (alap) állományokat. Ezen belül van a szerves rész és szervetlen rész.
A csontváz rendszere
– Megalkotják testünk szilárd vázát
– Védik a belső szerveket (pl. koponya, mellkas védi az agyat és a szívet)
– A mozgás passzív részét képezik
– Fontos szerepet játszanak a vérképzésben (lásd vörös csontvelő)
– Részt vesznek a kalcium és a foszfor anyagcserében.
A csontok közötti összeköttetések típusai lehetnek:
– Folytonosak
– Kötőszövetes összeköttetésűek (koponyacsontok között)
– Porcos összeköttetésűek (csigolyaközti porckorongok által)
– Csontos (keresztcsonti csigolyák)
– Megszakítottak (ízületek)
A csontok alakjuk szerint lehetnek:
– hosszú, csöves (alkar, felkar, combcsont)
– rövid (ujjperc, lábujjcsontok)
– lapos (szegycsont, medencecsont, koponya)
– szabálytalan (csigolya)
(Talán még korrektebb, ha csöves, lapos, szabálytalan alakú és köbös (lábtő, kéztő csontok) csontokról beszélünk.)
Az ízület részei
Az ízületek (articulatio) két vagy több csont összeköttetéséért felelősek, ahol a csontok elmozdulnak. Részei:
– ízületi fej
– ízületi árok (ízvápa, de lapos csontoknál nincs ilyen, így pontosabb):
– ízvég vagy ízfelszín
– ízületi porc (hyalin porc, sok esetben)
– ízületi tok
– ízületi üreg
– ízületi szalag (Ínszalag nem létezik, mert ínszövet van és ízületi szalag!)
Az agykoponya csontjai
– Homlokcsont (os frontale)
– Halántékcsont (os temporale)
– Nyakszirtcsont (os occipitale)
– Falcsont (os parietale)
– Ékcsont (os sphenoidale)
Az arckoponya csontjai
– Állkapocscsont (mandibula)
– Felső állcsont (maxilla)
– Járomcsont (os zygomaticus)
– Orrcsont (os nasale)
– Szájpadcsont (os palatinum)
– Orrkagyló (concha nasalis)
– Rostacsont (os ethmoidale)
– Könnycsont (os lacrimale)
– Ekecsont (vomer)