A szövetek kóros elváltozásai és a daganatok
FIGYELEM! Tankönyvszagú, de hasznos elméletek.
Erről a témáról már sokat írtam: A varázslatos, lenyűgöző emberi test titkai: az emberi agy – működése hogyan hat a gondolatainkra? Mit csinál probléma esetén az emberi agy? 2/1. rész
Fontos, hogy legalább nagyon alap szinten tisztában legyünk testünkkel, mely egy csoda. De mivel ajándékba kaptuk talán sokszor nem becsüljük meg és természetesnek vesszük létezését, működését.
A szövetek kóros elváltozásai
Emlékezve a gimis évekre, és most nem a bulizásra gondolok:), könnyen feleleveníthetjük, hogy a reverzibilis a visszafordítható, és irreverzibilis, a vissza nem fordítható folyamat. Ez alapján nézzük át a szövetek kóros elváltozásait:
Reverzibilis folyamatok
– Hypertrophia (túltengés) és hyperplasia (túlburjánzás)
Túltengés alkalmával a sejtek megnagyobbodnak és a teljesítőképesség fokozódik. Túlburjánzáskor a fentieken kívül az elemek száma is megnő.
– Degeneratio (szöveti elfajulás)
Ekkor a szövetek sejtjeinek összetétele megváltozik. Ha nem tudjuk visszafordítani a folyamatot, akkor a sejtek elhalhatnak. Fehérjéket, szénhidrátokat, zsírokat, festékanyagokat, ásványi anyagokat érinthet.
pl. epefesték felszaporodása a vérben (sárgaság), májkárosodás ( zsíranyagcsere zavar)
2. Nercrosis (elhalás)
Helyén heg maradhat vissza pl. a bőrön, nyálkahártyán (fekély). Kiválthatja vérkeringési zavar, baktérium, sugárzás, kémiai sav. Összefoglalva az ék alakú elhalás (infarctus), az üszkösödés (gangraena), felfekvés (decubitis) tartozik ide.
3. Atrophia (sorvadás)
A sejtek állománya csökken, mert nem jutnak elég táplálékhoz. Lehet reverzibilis is. Pl. érszűkület, mechanikai nyomás stb. hatására.
Daganatok
Magyarországon a halálozási okok második helyén a daganatos megbetegedések állnak és hazánkban a szív- és érrendszer betegségei által okozott halálozás háromszor akkora, mint az EU-s tagállamokban. Ezen kívül hozzávetőlegesen minden negyedik ember daganatos megbetegedésben halálozik el. Jó hír, hogy a betegségek nagy része megelőzhető a megfelelő szűrővizsgálattal.
A daganattal, lásd daganattan (ontológia) foglalkozik. A daganat, tumor vagy neoplázia a szervezet megváltozott sejtjeinek irreverzibilis burjánzásából származó körülírt szövetszaporulata. Viszonylag független a szervezet szabályozó mechanizmusától. A daganat lehet rosszindulatú (malingus) vagy jóindulatú (benignus). A daganatokat kiválthatják bizonyos vegyi anyagok, a dohányzás, ionizált sugarak, alkoholfogyasztás, vagy vírus is.
A jóindulatú daganatok:
– növekedése lassú
– nem fekélyesedik
– elhatárolódva széttolja az ép szöveteket
– sejtjei hasonlítanak a szövetekhez
– nem okoz általános leromolást
– áttétet (metastasis) nem okoznak
– nem újul ki
Hám eredetű jóindulatú daganat pl. a papilloma, vagy adenoma, mely mirigy eredetű. A lipoma zsírszövet daganatos elváltozás. A kötőszöveti eredetű daganat a fibroma. Izom eredetű daganat pedig a myoma.
A rossz indulatú daganatok:
– gyors növekedés
– áttétet okoznak
– átszövi a szöveteket
– szövetei eltérnek az ép szövetektől
– kifekélyesedhet
– kiújulhat
– a szervezet leromlását okozhatja (cachexia)
A hámszövetű rossz indulatú daganat a rák. A többi szövetféleségből kialakuló rosszindulatú daganat a sarcoma, idegszövet esetében általában glioma.
Az anaplasia a tumor szövettani besorolásával kapcsolatos jelenségére utal. Az anaplasztikus tumorok alacsonyan differenciált elváltozások, magyarra lefordítva a daganatsejtek érésük korai stádiumában vannak és, nem mutatják az adott érett hámszövettípus alaki és működésbeli jellegzetességeit.