Általános anatómia és az immunitás
Erről a témáról már sokat írtam: A varázslatos, lenyűgöző emberi test titkai: az emberi agy – működése hogyan hat a gondolatainkra? Mit csinál probléma esetén az emberi agy? 2/1. rész
Fontos, hogy legalább nagyon alap szinten tisztában legyünk testünkkel, mely egy csoda. De mivel ajándékba kaptuk talán sokszor nem becsüljük meg és természetesnek vesszük létezését, működését.
Az “immunrendszer erősítése”
Ha nincs kihívás, akkor nehéz erősödni, mely hasonló az izomszövethez (ha nem használjuk atrofizálódik, leépül). Gondoljunk arra, mikor hat hétre begipszelik pl. a lábunkat és utána jóval vékonyabb lesz a lábunk a megfogyatkozó izomzat miatt.
Tízszer annyi baktérium van az emberi testben, mint emberi sejt. Gyakorlatilag baktériumokból állunk. Az ember sokszor a jó s rosszban gondolkodik (nem pedig egészben) és meg akarja erőszakkal ölni a másik oldalt. Attól függően, hogy a jó vagy a rosszat képviseli, persze eközben szentül megvan győződve arról, hogy csakis a jót… Diktátorok is azt hitték, jót tesznek. Mindenki azt hiszi, neki van igaza és a legjobbat teszi, de milyen szemszögből? A sajátéból? A természet szemszögéből?
És persze az erőszak, háború, végtelen háborút szül… Csak a béke tudja a háborút megállítani. Ezért a bölcs az egész folyamatot vizsgálja és a természet törvényeit követi, azok a legbölcsebb jogszabályok:). Ha túl sok a poloska, akkor nem kinyírja őket miközben teremt a kertjében, hanem ültet nekik málnát, hogy ők is jól lakjanak és ne a mi termésünket egyék meg, ergo egyensúlyra törekszik nem ellenségben és barátban és mérgező vegyszerekben gondolkodik. Hiszen azok betegséget okozhatnak. Ma már szinte minden családban van beteg ember, és az állatok is hasonló kórképekkel küzdenek… 50-100 éve hallottunk cukorbeteg kutyáról és magas vérnyomásban, érelmeszesedéssel szenvedő kocáról? Szóval, folyton, mindenben ellenséget csak a korlátolt ego lát folyton…
Ráadásul, ha “rossz” baktériumok elszaporodtak az már csak tünet. De mi okozza az a kérdés és nemcsak az, hogy hogyan kezeljük. Ne csak kiírtsuk a rosszat, ami természetesen sokszor a gyorsaság miatt nagyon fontos és életmentő lehet.
De miért jelenik meg túl sok “rossz” baktérium? A keselyű is általában akkor jelenik meg, miután a döglött állat felbukkant. Nem fordítva. És a kerti tóban is a gólyának köszönhetően lesz hal “magától” és nem a sok szárazföldön lévő hal miatt kell kerti tavat építenünk… A természet bölcs és a teljességre törekszik és mi a részei vagyunk, miközben kihasználva erőforrásait tönkre tesszük (állatokkal, növényekkel, magunkkal együtt). Pedig mennyi szép ajándékot tartogat számunkra folyamatosan… Mi lenne, ha a termőföld holnaptól adót kérne, amiért ott terem meg minden zöldségünk, gyümölcsünk és állataink eledele? Mi lenne, ha a természet is úgy viselkedne, mint mi?
Térjünk vissza az immunrendszer erősítésére. Fontos, hogy kialudjuk magunkat, legyen stressz kezelő stratégiánk pl. meditáció. Szokták mondani, hogy a 21. század stresszes. Miért, a 20. a két világháborúval, Trianonnal, spanyol náthával, közel fél évszázados szovjet megszállással, forradalommal, Csernobillal stb., nem volt stresszes?
A lehetőleg szerves vitaminok is fontosak, de a “táptalaj” még fontosabb, mert betonra nincs értelme magot szórni, lásd mikrobiom megfelelő működése. Ha veszünk egy olyan multi vitamint, melyben egymás ellen dolgoznak a vitaminok, akkor maximum a lelkiismeretünket nyugtattuk meg. Ez is egy külön téma: koncentrátum, felszívódás, molekula szerkezet és így tovább…
A rendszeres mozgás, friss levegőn tartózkodás szintén meghatározó.
A táplálkozás egy külön téma, de jó volna fehér lisztből (a teljes kiörlésű sok esetben vegyszert tartalmaz) legalább fél-egy napig kovászolt kenyeret fogyasztanunk és vegyszermentes fermentált zöldségben, gyümölcsben gondolkodni, mely tele van vitaminnal, növényi enzimekkel, hormonokkal. Ezek tartalmazzák a megfelelő pro- és prebiotikumot is természetese módon és nem kerül egy vagyonba…
A cukroktól és mű dolgoktól pedig tartózkodjunk…
FIGYELEM! Tankönyvszagú, de hasznos elméletek.
A sejtek varázslatos részei és élete
Az anatómiát két részre oszthatjuk, makroszkópos (szabad szemmel látható) és mikroszkópos (szabad szemmel nem látható, lásd szövettan (hystologia) anatómiára és sejttan (cytologia). A sejtek az élőlények legkisebb önálló egységei, mely anyagcserét, növekedést, szaporodást hajt végre, ingerlékenység jellemzi és fejlődik. Talán emlékszünk még a gimis biosz órákra, de emlékezzünk a tananyagra is:), mert érdekes ahogy a szervezetünk működik. Az eukarióták izgalmas világára gondolok, melyek rendelkeznek sejtmaggal és örökítő anyaggal rendelkeznek. A sejtmag, (örökítő anyag, maghártya) a sejtplazma (citoplazma), a sejthártya, endoplazmatikus retikulum, mitokondrium, lizoszóma, sejtközpont és Golgi-készülék mind fontos részeit alkotják a sejtnek. Jobban nem megyek bele a témában, hogy legalább egy olvasóm maradjon:), de azért a magban található dezoxiribonukleinsavat (DNS) feltétlen megemlítem.
A szövetek
A sejtek létrehozzák a szöveteket. A szövetek pedig a szerveket, a szervek a szervrendszert, a szervrendszer pedig a szervezetet. A következő szövetek fajtáját ismerjük:
– hámszövet (A test felszínét borítja, testüregeket béleli ki, de az emésztő és légzőrendszer, húgy-ivari szervek felépítésében is közreműködik.)
– kötő- és támasztószövet (A kötőszövet lehet: lazarostos, tömött rostos, zsírszövet recés kötőszövet, vagy vér, mely a vérlemezkéket is tartalmazza. A támasztószövetek közé a csontszövet és a porcszövet tartozik).
– izomszövet (A simaizom, harántcsíkolt izom és a szívizom tartozik ide.)
– idegszövet (Szervezetünk információs rendszerének tekinthető idegrendszerét építi fel.)
Az élőlények életjelenségei közé tartozik az anyagcsere, kiválasztás, mozgás, szaporodás és az ingerlékenység. Ezt mindenki ismeri.:)
A szervrendszerek
Létezik a mozgásrendszer (csontváz, izomrendszer), a keringési rendszer, a zsigeri rendszerek (emésztés, légzés, vizeletkiválasztás, nemi szervek rendszere), a szabályozási szervek alkotta rendszer (idegrendszer, belső elválasztású mirigyek)
Fő testrészeink
– fej (caput)
– nyak (collum)
– törzs (truncus)
– mellkas (thorax)
– has (abdomen)
– medence (pelvis)
– végtagok (extremitates)
Van olyan ember, aki még szereti egyes testrészeit kiemelni / kiemeltetni, de ez most anatómia kedves hölgyeim, uraim.:)
Immunitás
Az immunrendszer (RES), azaz reticuloendotheliálissystema). Az antigének olyan anyagok, melyek a szervezet immunrendszerét védekező reakcióra késztetik. Vagy felületükön megkötik (celluláris immunválasz), vagy ellenanyagot termelnek (antitestet), így közömbösítve az antigént (humorális immunválasz). Az antigén hatására vagy ellenanyag tartalmú fehérjék (immunglobulin) kerül a vérbe, vagy az antigén a fehérvérsejteket aktivizálja és azok bekebelezik az antigént.
Az immunitás lehet specifikusan fajra jellemző (faji immunitás), vagy az anya által végbemenő magzati kórban (anyai immunitás), illetve szerzett immunitás, mikor idővel hozzászokik szervezetünk életünk során az antigénekhez. A passzív immunitás lényege, hogy a kész ellenanyagot juttatjuk a szervezetbe az oltás során pl. Az aktív immunizálás alkalmával pedig szándékosan antigéneket juttatunk a szervezetbe és azt immunválaszra késztetjük. Az autoimmun kórkép lényege pedig, hogy a szervezet a saját szöveteit, sejtcsoportjait nem sajátjaként értékeli. Immunhiányos állapotról pedig akkor beszélünk, ha a szervezet nem képes immunválaszra, mely a védekezésért felelős (immundeficiens).