Az emberi agy működése hogyan hat a gondolatainkra? És mit csinál probléma esetén? 2/1. rész

Forrás: Prof. Richard Frackowiak, Prof. Michael Gazzaniga, Prof. Sudan Greenfield, Prof. Brian Salzberg, Dr. Cathy Price, Dr. David Becker, Dr. Christian Buechel, BBC, The Human Body

Ha megismerjük testünket, akkor egész biztosan tisztelni fogjuk ezt a klassz „járművet” és oda fogunk figyelni rá. Mai cikkemben az emberi agy csodáiról írok néhány gondolatot- az agy, emberi agy, az emberi test, az emberi test titkai, varázslatos emberi test, a lenyűgöző emberi test.

Érdekességek az emberi agyról

Az agy talán a legfontosabb szervünk, mely úgy működik, mint egy computer. Nélküle képtelenek volnánk a látásra, hallásra és beszélni sem tudnánk. A test oxigénjének körülbelül 20%-át használja fel, mikor az idegsejtek intenzíven működnek. Hiszen az emberi idegrendszer megközelítőleg 300 km/óra sebességgel továbbítja a különféle üzeneteket. Az emberi agy több energiát használ fel, mint testünk bármely szerve és az elfogyasztott táplálék egyötödét égeti el. Ezért forróbb a fejünk, mint a testünk többi része. 10 perces szünet az oxigén felvételt illetően eszmélet vesztést eredményezne.

Az emberi agy „non-stop” működik, még éjszaka is. Folyamatosan fogadja a test minden részéből hozzá érkező információkat pl. a vér összetételéről szóló „tanulmányokat”. Ezért fontos, hogy megtanuljunk meditálni, hogy elménk megpihenjen, ennek következtében az agyunk is kikapcsolhat. Vannak módszerek, mely segítségével éjszaka tudatosan tudunk álmodni, azaz mi eldönthetjük, hogy mit álmodjunk. Ez roppant pihentető. Ekkor már nem feszültség levezetésére használjuk az elménket (lásd napi események feldolgozása). Ugyanis az agyunk sokat dolgozik éjszaka is, ekkor szortírozza ki azt is, hogy mit érdemes elfelejtenünk.

Érdekes, hogy éjszaka rengeteg ingert megszűrve(pl. hangok) működik az agy . Az éjszakai hangoktól függ, hogy mit álmodunk? A forgalom zaját idővel megszokjuk, de ha gyermekünk sír a szomszéd szobában, arra az anya azonnal felébred, még ha nagyon halkan hallható is ez a sírás.

Mikor az agy egyik területe jobban dolgozik, az érhálózaton keresztül több vér áramlik arra a területre, energiával ellátva az idegsejteket (neuronokat). A ritmussal, dallammal, hangmagassággal egyébként külön terület foglalkozik az emberi agyon belül. Agyunk továbbá 100 milliárd idegsejttel rendelkezik (ez több, mint ahány csillag van a Tejútrendszerben), mely annyi elektromos áramot termel, mellyel világítani tudna egy izzólámpa. Ha jól tudom 30 kWattal. A neuronok pedig leágaznak. Ennek összetettségét a következő megdöbbentő példával illusztrálhatjuk. New York összes lakójának adjunk egyenként 10.000 db spárgát és mondjuk meg, hogy minden egyes zsineget kössék hozzá egy másik személyhez. És ezt az értéket szorozzuk meg 1000-rel. Ez felel meg az agy összetettségének.

Az emberi agy működése hogyan hat a gondolatainkra?

További érdekesség, hogy az idegsejtek nem érnek egymáshoz, hanem parányi rés húzódik közöttük. Itt közvetítő vegyületek keletkeznek, így továbbítva az impulzusokat, mely meghatározza gondolatainkat.

Hogyan uralkodik a káoszban egység? – a lenyűgöző emberi agy

A termeszek által létrehozott hangyabolyhoz hasonlítható az agyunk összetettsége. Vajon hogyan van ebben a látszólagos zűrzavarban egység? Hiszen nincs a termeszek előtt tervrajz, miközben építkeznek. A termeszek kémiai jeleket bocsátanak ki… Hihetetlen, igaz? De itt is építőkockákból tevődik össze minden, mint a neuronoknál. Az összmunka, összefogás csodákra képes. Sokat tanulhatunk a termeszektől is.:) A termeszek nem akarnak jobbat, szebbet, csak teszik a dolgukat, mindenki egy kis sárdarabot odatapaszt a falhoz és csodálatos lakóhelyet hoznak létre, melyben szellőző is van. Mi lenne, ha mi is összefognánk és mindenki beleadna a közösbe (ahelyett, hogy kivenne onnan) és nem törekedne a tökéletességre. Az úgysem létezik. Csak tegyük a dolgunkat szorgalmasan.

A megszokás lerombolja a csodákat? – a varázslatos emberi agy

A mozgás finom összetettségét is agyunk szabályozza. Ez természetes számunkra és már automatikusan elvárjuk, hogy tökéletesen működjön mindez. Ennek az elvárásnak köszönhető az is, ha kiborulunk, amiért egyszer egy évben pár órára nincs elektromos áram. De vajon bele gondolunk mindebbe? Inkább hálásnak kéne lenni, hogy az év többi 364 napján van áram. Azt nézni, ami van és nem azt, ami nincs. Ezt úgy tanulhatjuk meg, hogy megismerjük az elme működését, hogy uralni tudjuk azt idővel. Visszatérve a témához, a mozgás elsajátítását tehát természetesnek vesszük, de attól még az egy nagyon komplex feladat. Nem véletlen, hogy az űrhajósnak újra meg kell tanulni a mozgást, ha nincs gravitáció.

A cikk itt folytatódik tovább: az emberi agy csodái (2/2. rész).