Megelőzés, egészségmegőrzés évente orvosi vizsgálattal… A lazítás nem nyújtás. A fizikai munkások is sportoljanak

Milyen megelőző orvosi vizsgálatra érdemes elmennünk? – egészségmegőrzés, megelőzés

Ha van lehetőségünk 40 év fölött nem árt évente egy teljes vérképet nézni. A terheléses vérvétel – mikor vért vesznek, majd evés után megismétlik -, a vércukorszint tekintetében is sok infót elárulhat. Már vannak olyan ápoló szolgáltatások, amikor házhoz jönnek és úgy veszik le a vért. Egyébként vércukorszintet, koleszterint, húgysavat akár 15-20 e Ft-os ártól megvásárolható készülékkel is lemérhetjük – lazítás, nyújtás, egészségmegőrzés orvosi vizsgálat, megelőző orvosi vizsgálat, fizikai munka sport

Ezek a masinák elég precízek – nem tisztelet a kivételnek:)-, persze a tesztcsíkot is meg kell venni hozzá. És vehetünk vérnyomásmérőt is. De nem elég megvenni, használni is kellene.:) Ezen kívül a tüdőszűrésen jelenleg nem kötelező minden évben részt venni. Vannak, akik azt mondják, hogy elég kb. 3 évente részt venni a tüdőszűrésen, mert a sok besugárzás sem jó a testünknek. Akad olyan is, aki inkább hőtérképet csináltat magáról, ami kimutatja a gyulladást és egyéb rendellenességet. Ez lehet a rák előjele, de a gyulladás megelőzésére is rengeteg természetes kúra van. Erről már írtam: rákmegelőzés.

A testelemző mérlegekről pedig itt írtam: Ép test és lélek, adatok kiértékelése, minden egy helyen: BMI, testvíz, haskörfogat, csonttömeg táblázat és izomtömeg százalék, testzsírszázalék normál érték, napi kalóriaszükséglet

A lazítás nem tévesztendő össze a nyújtással

Attól függ, hogy nyújtani vagy lazítani kell sportolás előtt, hogy éppen mi az edzésterv. Ezzel elkerülve a sérülést, mert ha túlságosan megnyújtjuk az izmot akkor is kaphatunk sérülést és akkor is, ha egyáltalán nem nyújtunk. Egyik ismerősöm, fél évig szép fokozatosan kezdett el futni edzésterv segítségével, precízen mérve mindent. Aztán elmondása szerint elbízta magát, mikor a félmaratont könnyedén lefutotta (21 km). Lassan fél éve nem tud edzeni, mert nem nyújtotta megfelelően a vádliját és kialakult a sarokfájás.

A sportolás után pedig azért célszerű nyújtani, mert az izomzatnak szüksége van erre. Ha pl. bázisgyakorlatokat akarunk végezni (lásd katázás a harcművészetben), akkor lehet előtte nyújtani. A nyújtáshoz egy másik emberre vagy egy falra van szükség, aki belenyom a pózba. Aki rásegít. A lazítás pedig az, amikor egyedül pl. előre hajlunk stb. A futás előtt így kell példának okáért bemelegíteni, ezzel az 5 gyakorlatsorral.

Ha nyújtunk, intenzíven többet jógázunk, utána nem kellene sportolni, mert ha nagyon ki vagyunk nyújtva az olyan, mintha alig tudnánk menni, és ez sérülésveszélyes. Másik példa, ha nagyon kilazítjuk a csípőt akkor utána nem tudunk rendesen rúgni stb. Ha reggel nyújtottunk, akkor délután menjünk futni, ne közvetlenül utána. Persze az is meghatározó, hogy az adott gyakorlatsort hogyan végezzük el: pl. befelé, kifele lábemelés lendülettel, lazításnak számít. Ugyanez lendület nélkül, inkább erősítésnek számít. A lazítás után lehet edzeni. De az edzés végén sem szabad nyújtani, hanem visszalazítani kell. Tehát ugyanazoknak a mozdulatoknak (amit edzés előtt csináltunk) a kivonatát megcsinálni, mert már be van melegítve a test.

A fizikai munkásoknak is kellene sportolniuk

A kemény fizikai munka kiveszi rendesen az energiát az tény. Így előtte is be kellene melegíteni, lazítani, de ettől függetlenül ne keverjük ezt össze a sporttal. A fizikai munkásoknak is szükségük van sportra, mert az nem sport, hanem egyoldalú fizikai tevékenység, amit általában csinálniuk kell. Ez beköti az ízületeket, náluk is ugyanúgy kijön a sérv, a kubikusok is pocakosak lehetnek stb. De a sport felold, van benne nyújtás, lazítás és úgy érezzük nem kiveszi az energiát, hanem éppen ellenkezőleg, energiát ad.