Mi a titka a szappanopera sorozatoknak? Függőség? Telenovellák, filmsorozatok vagy a boldogság? 3/2. rész

1. oldal

Manipulatív filmsorozat, telenovella?

Nagyon komoly marketingtevékenység és piackutatás van a filmsorozatok mögött. Energiát nem kímélve megfigyelik, hogy mi tetszik a kedves nézőknek és azonnal átírják ennek megfelelően a forgatókönyvet. Példának okáért az Isaura sorozatnál 4-5 epizóddal jártak előre a forgatást illetően és 170 országban játszották le, 1977-ben forgatták, és a főszereplő (ekkor 19 éves hölgyet) azonosították mindenhol a szerepével (rabszolgalány), így ezután hiába vállalt más filmszerepet.

Emellett a mexikói sorozatok más struktúrával dolgoznak. Nagyon jól rájöttek arra, hogy ha az ember megvan mérettetve, akkor nagyobb eredményre képes. Így sok esetben aznap veszik fel a sorozatot, mikor leadják a tv-ben. Ha valaki megbetegszik, kiírják egy időre a sorozatból, pl. valaki elrabolja őt. Meg sem kell tanulni a szerepet, a rendezői instrukcióval együtt a fülben elhelyezett mini fülhallgatóba egy erre szakosodott ember belesúgja a titkokat.:) Sok esetben 9 hónapig napi 12-14 órát dolgoznak, összezárva az egész stáb. Emlékszem, ahol mi forgattunk abban a stúdióban még ablakok sem voltak és volt egy rendező, aki cigarettával jött be a díszletbe. Egy kamera és szövegpróbát tartottak és a smink után már kezdtünk is. A színésznek azt is meg kell tanulnia, hogy egyes mondatoknál hova nézzen, illetve pl. a kezében lévő tárgyat hova tegye le stb.

Alapszabályok, hogy sikeres legyen a filmsorozat

Nyílván nem a színészi igényesség hatja át ezeket az epizódokat. A brazil szappanoperák többnyire nőknek készültek. A főszereplő hölgy volt, de a férfiakat is megpróbálták lázba hozni egy 25 éves modell hölgy segítségével, még a múlt század végén.:) Vizes, fürdőruhás, izgató testű hölgy dobta be bájait. Ezt hívja a filmesztétika genetikus kódrendszerre történő hatáskifejtésnek. Nagyon finoman és tudományosan fogalmaz.:) Sajnos azonban a feleségek döntötték el többnyire, hogy mit néz a család a tv-ben este és nekik derogált a fiatal bombázó látványa, így ez a sorozat nem biztosított hosszabb sikert.

Ezen kívül, ha megfigyeljük észrevehetjük, hogy minden történet valamilyen szerelmi ihletettséggel van átitatva a brazil és mexikói szappanoperákban. Ezt szintén a szociológia is bebizonyította, hogy a szerelemmel el lehet varázsolni a nők szívét. Ez csábító, főleg a munkahelyi stressz után. A szerelemben nem számít, hogy van-e pénzünk vagy sem, hogy hány évesek vagyunk…

Nem véletlen csupán az sem, hogy híres színészek helyett szupermodellek és szépségkirálynők szerepelnek a szappanoperákban, jóllehet, ha külföldön is el akarják adni a sorozatot, akkor minimum egy híres színész nem árt bele. Egyébként 1999-es adat szerint az elmúlt 30 évben 8-szor választottak szépségkirálynőt nemzetközi szinten Venezuelából. Így a néző a színészi játék helyett a szépségre fog felfigyelni. Pasolini jutott eszembe, aki nagyszerű rendező volt és művészi igényességgel hozta létre filmjeit és sok esetben alkalmazott olyan embereket, akik nem színészek voltak. Azt mondta az egyiknek, hogy fuss ide, mintha mérges lennél. És ő nem játszott, csak természetesen odafutott és volt ennek valami varázsa.

Visszatérve a brazil sorozatokra, telenovellákra, hallhatunk vallomásokat, melyeket félnénk kimondani, tehát ez nem életszerű. De szeretjük elhinni azt, hogy van ilyen is. De vajon miért színészek játsszák el a mi érzelmeinket? Miért csak megfigyelők vagyunk? Kukucskálók?

Ami pedig a forgatókönyvet illeti, úgy írják meg, hogy két hetes vakáció után is vissza lehessen térni. Ismétlés helyett, mindig emlékeztetnek a sztorira, felelevenítve a központi cselekményt.

Most már teljesen egyértelmű, hogy átvették az irodalom szerepét a szappanoperák. Itt nincs szükség képzelőerőre, készen megkapunk mindent. Pedig fantasztikus dolog olvasni, főleg, ha meg is emésztjük az olvasottakat.

A cikk itt folytatódik tovább: szappanopera kontra boldogság 3/3. rész