A gerinc, nyak és hátfájdalmak megelőzése és kihez fordulhatunk, ha baj van?

Forrás: dr. Veress János, Kürti Gábor – Gerinc ABC, gyógyulás otthon

Erről a témáról már írtam többször a kínai és nyugati medicina szemszögén keresztül is: Gerinc problémák nélkül boldogan és a szűnni nem akaró gerinc fájdalmak, zsibbadás, pánik megszüntetése

A csontkovácsolás, masszírozás megelőzheti a szívrohamot, gerincsérvet és a derékfájást, makacs fejfájást (migrént) is?

A keleti gyógyászat különleges megoldásai: mozgásszervi megbetegedések

A gerincről és a gerincfájdalom kialakulásáról néhány szó

Mint a pszichológiában, itt is a gyerekkor a legmeghatározóbb. A porckorongok alapján úgy tűnik, hogy a négy végtagos alátámasztás lenne a legoptimálisabb számunkra a gerincünket illetően és a az ötödik ágyéki csigolyával „fizetünk” a két lábra állásért… Egyre többet ülünk akár számítógép előtt és ezért lenne fontos óránként legalább 10 percet nyújtózni.

A legjobb, ha 20-30 percenként lenne egy kis változás, ami a testtartásunkat illeti. Azt mondják nincs egészséges ember, csak felületes vizsgálatok… A napi mozgás egyébként szintén nagyon fontos a nyirokrendszer átmozgatása, csontritkulás megelőzése stb. miatt is.

Ha sokat stresszelünk, akkor a gerinc körüli (paravertebrális) izmok nagyon feszültté válnak. A végtagok mozgása lehetővé teheti a többi izomzat ellazulását, de a gerinc mentén pakoljuk fel a lelki feszültségeket a hátunkra. Így ebben nincs semmi misztikum, hogy ha feszült az életünk, akkor feszült a hátunk is.

Elszakadunk a természetességtől, természettől pedig még az állatok is tudják mi a jó, lásd cicahát, vagy kutyapóz (kutyahát) a jógában. Ilyenkor gyorsul a vérkeringés, javul a szerveik vérellátása. Összegömbölyödve az ellenkezőjét tapasztalták orvosi vizsgálatok során. Következtetésképpen a gerinc hatással van az idegrendszerre. Az alapból létező természetes intelligenciát, mely homeosztázisra törekszik támogatnunk kellene és nem megfékezni.

Kiropraktika? Manuálterápia? Csontkovácsolás? Oszteopátia?

Fontos, hogy be legyen melegítve a test mielőtt a megfelelő tudású orvos, vagy manuálterapeuta manipulációs kezelést alkalmaz, hogy ne legyen utána akár 1-2 hónapig tartó lebénulás, vagy izomszakadás stb. a következménye. Mindegyikre láttam már példát. A gyógytornász megtaníthatja a számunkra leg megfelelőbb mozdulatsort, de a jóga is segítségünkre lehet.

A csontkovácsolás úgy tudom a magyarság öröksége, de azért ne higgyük, hogy 2 nap alatt megtanulható az alkalmazása. 206 csontunk van, és komoly anatómiai ismeretekre van szükség, ha nem akarunk kárt okozni másban. Magyarországon van közel egy, illetve két éves képzés a manuálterápia kapcsán, mely tanfolyamnak minősül, nem ad végzettséget („csak” tudást) és a beugró az orvosi vagy gyógytornász diploma, illetve gyógymasszőri, illetve alternatív mozgás és masszázsterapeuta (természetgyógyászati) végzettség.

A manuálterápia képzés is úgy tudom a SOTE-n orvosi vagy főiskolai gyógytornász képzettséghez van kötve. Amerikában 7, Európában 5 éves a kiropraktika képzés, mely doktori szintű képzés, ahogyan az orvosi egyetem is (lásd, kiropraktika doktora, vagy kiropraktika orvosa). Kevesebb az oszteopata doktorok száma, akik általában finomabb mozdulatokat alkalmaznak a gerincen (az amerikai társadalombiztosításban szerepel a kiropraktikai ellátás). A manuálterápia pedig az ortopédia műtét nélküli ágához hasonlatos. Funkcionális ízületi blokkok feloldása a cél, házi feladatok segítségével együtt. A lényeg, hogy mozgásszervi panaszok esetén keressük fel a csontdoktort. Esetleg az ortopéd szakorvost, bár általában ott más a metodológia.

A manuálterápia indikációi

– visszatérő arcüreggyulladás
– több típusú fejfájás
– diszpepszia (gyomor és emésztési problémák)
– idegesség, stressz
– nyakfájdalom
– derékfájás
– farkcsonttáji fájdalom
– ülőidegzsába
– kezdődő porckorongsérv
– cardiovascularis (szív- és érrendszeri) panaszok
– mellkasi fájdalom
– húzódás, rándulás, sérülés, ficam
– ízületi fájdalom, merevség
– ideggyulladás
– kar és vállfájdalom
– légzési nehézségek
– feszes, merev gerinc

Tartás és lúdtalp tesztelése otthon

Tartáshibák otthoni kiszűrésére alkalmasak a tartástesztek, amikor egy falhoz állva meg tudjuk állapítani, hogy milyen a tartásunk. És, ha bevizezve talpunkat a talajra tesszük, akkor láthatjuk, hogy a boltozat megfelelő-e talpunkon.

A nyakunkra is figyeljünk oda

Óvjuk a vesénket, mert nem szereti a hideget és a HKO (hagyományos kínai orvoslás) szerint itt tárolódik az életenergiánk. De ezen kívül a nyakunk megóvására is fordítsunk figyelmet, mely a gerincoszlop legsebezhetőbb része és minden más testi szerkezeti elemnél gyakrabban éri terhelés. Sok karpanasz nyaki eredetű pl. a tarkótáji fájdalom. Körözzünk néha vállunkkal hátra és hagyjuk ott a vállakat, mert ez a helyes tartás.

Továbbá sokszor a leeresztett azonos oldalai ablak az autóban is nyaki problémát okozhat. De a túlzott izmok feszülése, stresszhelyzet is okozhat problémákat. Kezdődő porckorongsérvnél a nyakfájás köhögéstől, tüsszentéstől erősödik. Aki gyakran szédül, vagy akinek akkor fájdul meg a nyaka, ha elfordítja a fejét, az biztosra veheti, hogy a nyaki gerinccel van probléma. Keressük meg a megfelelő szakorvost a diagnózis megalkotásához, aki a képalkotó eszközöket is fel tudja használni. Ne tartsuk előrefele a fejünket, lásd mikor pl. monitort nézünk, hiszen akkor észrevétlenül megjelenik azonnal ez a testtartás.

Megelőzés, helyes testtartás és praktikák

Egy jó masszőrhöz, aki a keleti medicinában is elmélyedt érdemes 1-2 havonta elmenni. Jómagam akupresszúrát tanultam, így a kínai medicinában mélyedtem el. De lehet köpölyözéssel (vákuum), moxával (égetéses eljárás), lézerrel, testgyertyával, tűvel is stimulálni az akupunktúrás / akupresszúrás pontokat.

Fontos a megelőzés kapcsán, hogy ne aludjunk fotelben, kicsavarodott testtartásban ne emeljünk, vagy ne időzzünk túl sokat. Végezzünk nyakra és gerincre is tornagyakorlatokat rendszeresen. Nyújtásra ott a jóga, az is nagyon fontos. Vezetésnél sem kelljen a nyakunkat megfeszíteni, támasszuk fejünket a nyaktámlához és két kézzel fogjuk a kormányt és ne irányítsuk a klímát a fejünkre, nyakunkra, vagy közvetlenül testünkre.
Néha oldalra is mozgassuk meg a nyakunkat és masszírozzuk meg. Ne nyújtózkodjunk vagy nézzünk felfelé túl sokáig. Írósasztalunknál fejünk alá tegyük öklünket, mert ez a helyes távolság, így állítsuk be a székünket. A lelógó könyök magassága adja meg az asztal magasságát. Üljünk teljesen hátra és támasszuk meg a hátunkat. A monitor felső pereme legyen szem magasságban.

Ha sokat állunk egyhelyben pl. főzés alkalmával akkor a medence döntésével tehermentesíthetjük a gerincünket pl. egyik lábat előbbre egy lépcsőfok magasságban valamire rárakjuk, mondjuk egy sámlira. A visszerek kialakulását pedig megelőzhetjük, ha néha felpolcoljuk a lábainkat, hogy visszafelé is könnyebben folyjon a vér az erekből (ez van legtávolabb a szívtől, így ez segítséget jelent számára). Ne tartsuk túl sokáig a lábunk alá húzva lábainkat.

Fontos ezen kívül a megfelelő táplálkozás, mozgás pl. a D vitamin fogyasztása – főleg idősebb hölgyek esetében -, mely a kalciumegyensúlyért is felel, mely a csontok szilárdságát adja. Ha valamit fel akarunk emelni, akkor álljunk minél közelebb az adott tárgyhoz és vessük meg szilárdan a lábunkat és legyen egyenes a hátunk, használjuk a hasizmunkat a gerinc megtámogatására miközben leguggolunk.

A nyújtott lábbal való hajlás nem a legszerencsésebb dr. Veress szerint. A széken úgy érdemes ülni, hogy a lábaink a talajon vannak és térdünk egy kicsit magasabban van a csípőnknél. Egyenes háttal ülhetünk miközben hátunk a háttámlának támaszkodik és a derekunk kis párnával meg van támasztva. Az íróasztalon ülve ne legyen túl nagy távolság a szék és az asztal között. És az ágyunk ne legyen puha szivacsból. Ha kemény szivacson, vagy a földön alszunk kb. 1-2 hét alatt megszokjuk. Mindez csak szokás kérdése, az ember nagy kincse, hogy tud alkalmazkodni.