Gyermekpszichoterápia IX. – gyermek pszichoterápia, gyermekpszichológia, gyermekpszichológiai könyv

8. rész

FIGYELEM! Tankönyvszagú elméletek. Ezeket a cikkeimet azoknak javaslom, akik komolyabban pszichológiát tanulnak (rendelkeznek már valamilyen alappal) és szeretnének még jobban elmélyedni ebben a tudományban a klasszikus megközelítéseket illetően. De az út végtelen hosszú (főleg az abszolút igazság tekintetében) és a kedves olvasó talál olvasmányosabb, játékokban gazdag egyéb cikkeket is ezen az oldalon.

Ezek a cikkek sajátságos életszemléletemről szólnak, kérem ne tekintse őket szakpszichológiai írásoknak.

Sérülések és korrekció – gyermek pszichoterápia, gyermekpszichológia, gyermekpszichológiai könyv

gyermek pszichoterápia, gyermekpszichoterápia, gyermekpszichológia, gyermekpszichológiai könyv

• Mozgásfejlődés megkésése
A gyerek mozgása nem éri el az életkornak megfelelő szintet. Például az óvodás nem tud hátrafelé, vagy váltott lábbal menni.

Okok

• debilitás (lehet organikus agyi sérülés)
• pszichés sérülés (emiatt megáll a fejlődésben)
• túlféltett gyerek (overprotektív), aki önállótlan, nem tanult meg erőfeszítést tenni a tudásért; nem tud tanulni, mert mindent megtesznek helyette. Nem tanulja meg a kihívásokat, hogyan kell adekvát módon kezelni. Coping fejletlen marad.

• neurotizált gyerek, akit olyan lelki trauma ért, hogy regrediált vagy megállt a fejlődésben.

Pszichomotorium korrekciója:
A korrekció célja kedvet csinálni a mozgáshoz. A sok kudarcot ért gyerek mozgása is gátolttá válik – így a mozgásos foglalkozás egyben életkedvet is sugároz. Elősegíti, hogy emberekkel és tárgyakkal egyaránt jobb kapcsolatba tudjon kerülni.
Kezdetben maga a tanár az eszköz, olyan motoros és szenzomotoros gyakorlatokat végeztet, amiben követelmény csak maga a mozgás, a cselekvés. Később már követelhetünk minőséget; figyelmet fordíthatunk a tanult gesztusok precizitására, a testséma észlelésére.

• Sérülés miatti hiány a motoriumnál
Ilyen például a szülési sérülés miatti hemiplegia stb. (Ehhez speciális fejlesztés szükséges, ezért most nem térek ki erre cikkemben.)

• Egyensúlyzavarok
A gyerek rendszeresen elesik, lábai összeakadnak; a futásnál összeütközik társaival.
Okok: vestibuláris zavarok (fül vagy agyi sérülés; pszichés zavarok) önbizalomhiány, túlmozgásosság.
A korrekció célja megtanítani, hogy tudatosan figyeljen az egyensúlyzavarára, és együtt kidolgozni olyan módszert, amelynek segítségével visszanyeri felborult egyensúlyát.

• Koordinációs zavarok
Ebben az esetben nem harmonikusak a gyerek mozgásai, nagyon ügyetlen a keze, főleg ami két kezet igényel, mint például a varrás, vonalvezetés, vágás, gombolás.
Egyik fajtája dysmetria: a mértéktelen mozgás, amikor túlszalad a célon, nem tudja időben befejezni a mozgást. A korrekció kezdetben nagy mozgások utánzásával indul anélkül, hogy a precizitásra súlyt helyeznénk. Majd folytatódik dinamikus koordinációval, végül a finommozgással, írás előkészítéssel.

• Az érzékelés zavarai
Ha a gyerek érzékelése sérült, furcsa viselkedése tűnik fel: mindent elfelejt, elejt, vagy érzéketlen a forróságra, fájdalomra. A vizsgálat során csukott szemmel nem tudja a kért mozdulatot elvégezni. Meg kell tanítanunk, hogy azt, amit éreznie kellene, ellenőrizze a szemével. Az érzékelés hiányának mértékét vizsgálhatjuk úgy is, hogy ujjunkkal a hátára, a hátranyújtott kezére rajzolunk, és fel kell ismernie, milyen alakot rajzoltunk. Ahol nem hiányzik teljesen az érzékelés, ez kifejleszthető.

• Az érzelmi élet zavarai
Az érzelmi élet zavara teljesítményzavarként is jelentkezik. Fontos, hogy a tünet diagnosztizálása után az okot is keressük meg, hogy jobban meg tudjuk érteni a gyerekeket.
A gyermek jó megismerése tehát első és legfőbb dolgunk:

Meg kell ismernünk:

• érzelmi reakcióit. Fájdalomra, örömre, kudarcra hogy reagál;
• mennyire nyitott vagy zárt, milyen a kifejezőkészsége;
• milyen a kapcsolata a felnőttekkel, gyerekekkel.

Az okok ismerete azért szükséges, hogy segíteni tudjunk a gyereken; abban segítünk, hogy boldogabbá váljék és megtanuljon jobban élni. A személyiségét nem tudjuk és nem is akarjuk megváltoztatni, sőt, az otthoni környezete is adott, de abban tudunk segíteni, hogy megtalálja a helyét a világban.

Az iskola előkészítés problémái – gyermek pszichoterápia, gyermekpszichológia, gyermekpszichológiai könyv

Nagyon meghatározó a boldogság tekintetében, hogy gyerekkorban milyen módon éljük meg a szakaszelméletekben ismert mozzanatokat. Az első komolyabb megmérettetés szociális szinten az iskola. Ezért fontos, hogy annak előkészítésével is foglalkozzam cikkemben, illetve az azokat érintő problémákat is szemügyre vegyük. Manapság szokás az iskolarendszert olyan rendszerként vizsgálni, amelybe tanulók, pedagógusok, eszmék, tartalmak stb. áramlanak be, és a rendszer kívánt fejlettségű személyiségeket bocsát ki magából.

Bennünket a rendszer bemenete érdekel közelebbről. A bonyolult rendszerek azzal is „igyekeznek” hatékonyságukat növelni, hogy céljaik elérése érdekében a bemenetet is szabályozzák, a bemenet sokféle összetevőjéből a beiskolázás, az iskolakezdés rendszere, a tanulók beáramlása képezi vizsgálatunk tárgyát: vagyis az a kérdés, hogy az iskolarendszer hogyan szabályozza a gyerekek beáramlását.

A bemenet (input) szabályozásának két alapvető módja ismeretes: a szelekció és az előkészítés. A szelekció azt jelenti ebben az összefüggésben, hogy a rendszer a céljainak, feltételeinek, lehetőségeinek meg nem felelő elemeket nem engedi belépni a rendszerbe (előszelekció), vagy ha már bekerültek, különböző idő, próba után eltávolítja a céloknak, feltételeknek meg nem felelő gyermekeket (utószelekció).

Az előszelekció (a fogyatékosok kivételével) a világ országainak többségében a kötelező iskola kezdetén már régen nem működik (a felsőoktatásban viszont ma még általános), az utószelekció lehetősége is folyamatosan korlátozódik, majd gyakorlatilag meg is szűnik a 6-10 éves kötelező iskolában az iskoláztatás teljessé válásával. (A közép- és felsőfokú képzésben ma még az utószelekció is „hatékonyan” működik a lemorzsolódás formájában).

10. rész