A hagyományos kínai orvoslás menetéről és érdekességeiről vázlatszerűen

Forrás: dr. Dravetzky Éva, akupunktúra elmélet és gyakorlat (hagyományos kínai orvoslás Pálos professzor előadásai alapján), Ted J. Kaptchuk, Évezredek hagyománya: a kínai orvostudomány

A hagyományos kínai gyógyászatról sok cikket írtam már. Térjünk ismét haladó szintre. Jómagam akupresszőrként szakvizsgáztam és nagyon hitelesnek tartom Pálos professzort és dr. Dravetzky Évát. A könyvében részletesen le van írva a hagyományos kínai gyógyászat lényege és nagyjából erre épül a tananyag is.

A harmadik forrásban megjelölt könyvben Prof. Dr. Pálos ezt írta: „A hagyományos kínai orvoslás legismertebb és legjobb kézikönyve”, mely önmagáért beszél.

Pálos professzor szerint, aki a kezelést végzi, nem lehet egyéb háttérgondolata (ez a keleti megközelítés lényege, hogy úgy tudjuk legjobban szolgálni az embereket, ha egy magasabb intelligenciára kapcsolódunk az elménk helyett), nem végezheti a kezelést rutinszerűen. Fontos, hogy nyugodtak maradjunk és legyen stratégiája a terápiának. Minden betegséget egyénileg kell kezelni és nem bemagolni a recepttúrát Pálos professzor szerint.

Nem az a lényeg, hogy egy akupunktúrás / akupresszúrás pontnak mi az indikációja (dr. Eőry foglalta ezeket össze), hanem, hogy miért arra a betegségre az a pont a megfelelő. Pulzusdiagnosztika nélkül nincs értelme akupunktúrás kezelést folytatnunk Pálos szerint. A nyugati orvoslás terminológiáját (csak nyugati orvos szúrhat) pedig nem szabad használni a kínai orvoslásban: ,,Liliomból nem lehet szegfűt csinálni”.

Patológiás történés

– Hol? pl. fájdalom elmozdítható-e (fixált)?
– Kisugárzik (ha igen, hova)?
– Mi okozta az elváltozást?
– Pangó vagy nem pangó (pl. ha a pangás elmozdítható, akkor Yin-ben Yang
– Pangás, ha nem elmozdítható, akkor Xue-Pangás)?
– Milyen a külleme az egyénnek?

A betegség okai

A különféle környezeti tényezők tartoznak ide. Hideg, Nedvesség, Meleg, Szárazság, Szél (pl. szélütés, vagy húz, fáj a válla), Víz elemmel kapcsolatos a Hideg…
Nyáron a meleg érvényesül, így a Szívbetegség a gyakori, télen a Vese betegség, mert a Hideg a Veséhez tartozik stb.

A belső okok az emóciók: félelem, de pl. ide tartozik a klausztrofóbia, tériszony is (Vese), gond és töprengés (Gyomor), (túlzott) Öröm, illetve pl. mániákus izgalom (Szív), szomorúság (Tüdő), harag, méreg (Máj) stb.

Ha pl. depresszió tartós a Vesében a Yin-t tönkre teszi, mert „össze vannak házasodva” a Vese és a Máj.

Fontos megemlíteni a vér blokkolódását, pangását: lád, külső sérülés, klímaváltozás, pszichés trauma (ez is kiválthat vér pangást). De a testfolyadékokban sűrűségváltozás okozta pangás is felmerülhet, testben lévő folyadékok besűrűsödése pl. slejm (Tan), mely lehet híg (Jin)m vagy sűrű (Ye).

Fontos, hogy a páciens lazítani tudjon és a masszázs (pl. pontmasszázs, mint akupresszúra) belső szervekre is hat, nemcsak fájdalomcsökkentő hatása van.

Az alkat és egyéb dolgok meghatározása

– Vékony vagy kövér?
– Sápadt vagy kipirulásra hajlamos?
– A páciens légzésének megfigyelése pl. inspiratorikus légzés zavar esetén a levegő be nem megy, de ki megy (a vese Yin nem veszi a Qi-t). Ha elesett a beteg, akkor a köldök alatti területet kell melegíteni (QiGong-ot alkalmazni).
– Többlet vagy hiányról van-e szó az energiákat tekintve?

Pontválasztás

Ki kell választanunk, hogy milyen akupunktúrás / akupresszúrás pontokat fogunk kezelni. A Yuan, azaz forráspontok a legfontosabbak, de a trigger-pontok is lényegesek. Léteznek Luo, azaz összekötő pontok, Shu, azaz szállító, mu, azaz összegyűjtő pontok, Bachmann „Alarmpunkt”, azaz vészpontoknak nevezi. Ha érzékeny a pont, akkor tudjuk, hogy az adott szervvel probléma van. Léteznek még Xi, azaz réspontok, és antik pontok. Lehet ingerelni, feltölteni és levezetni egy pontot (energia feltöltés vagy levezetés).

Nedvesség esetén akupunktúra segíthet, de tilos moxával szárítani, mert besűrűsödik. Meleg okozta patológia esetén véreztetni kell pl. köhögés, torokgyulladásnál a T-11-es pontját. Száraz kórképnél akupunktúra a megfelelő gyógymód. Szél és vagy Hideg okozta betegségnél pl. nincs láza a páciensnek, de köhög, akkor köpölyözés javasolt. Ha azonban Szél és Meleg okozta a kórképet, akkor köpölyözés és kivéreztetést alkalmaznak az orvosok.

Yin és Yang egyensúly

A yin-yang-ról már írtam korábban. A sok Yin legyöngíti a Yangot és fordítva. A jobb oldal a Yang és bal oldal a Yin többek között, de mindig egymáshoz és valamihez viszonyítva beszélünk róla. Így lehet Yin az, ami más vonatkoztatási rendszerben Yang. Azt kell erősíteni, ami gyenge és nem azt bombázni, ami erős pl. Yin hiánynál és erős Yang-nál a Yin-t erősítjük, hogy harmónia legyen. Pl. Yang: magabiztos, aktív, erőteljes, vörös, pirospozsgás stb. Yin jellegű: depresszív, passzív, lelkiző, sápadt, fehéres stb.

Négyféle vizsgálati módszer

– Megtekintés (nyugati medicinában a inspectio, mint szemrevételezés)
– Hallgatózás, szaglás
– Kikérdezés (ez is megtalálható a nyugati medicinában, ahogy a palpatio is, mint megtapogatás is)
– Pulzusvizsgálat

5 fázis

A különféle szervek, mint a fogaskerekek kapcsolatban állnak egymással és hatnak egymásra. Kontrollálják, táplálják és fékezik egymást a legfontosabb szervek. Ha kóros folyamat van, akkor az áramlás nem megfelelő és ezt az egyensúlyt kell helyreállítanunk.