Hiába keressük a külvilágban a megoldást: belső világunk tükröződik vissza – ego jelentése, elme 2/1

Forrás: Szvámí Ráma, Szamádhi, A bölcsesség legfelsőbb szintje, A valóság megpillantása

Az elme és az ego jelentése, akik gyakran lóvá tesznek minket, ha nem szabályozzuk őket

A külvilági életünk fontos, de a belső életünk még fontosabb, mert cselekedeteink tükrözik vissza gondolatainkat. A gondolataink pedig érzelmeinken alapulnak, melyek valójában vágyainkat testesítik meg –  egó, ego jelentése, elme.

Minden érzelmünk gyökere vágyból ered. Ha a vágy nem teljesül megjelenik a düh. Ha azonban kielégül, akkor mohókká és önelégültekké válhatunk. Létrejön az egó, az én, mely elválaszt a végtelenségtől, mely azon túl van. Beteljesül egy vágyunk (büszkék leszünk), miközben valaki más vágya nem teljesült be. A ragaszkodásunk megköt, mely attól fél, hogy elveszítjük, amit megszereztünk, vagy nem fogjuk elérni azt, amire vágyunk. Ezek jelentik a hét forrást, mely négy alapösztönünk terméke.

Ezekről itt írtam: Meghalt mikor megtudta, hogy nyert a lottón… Tudatos életmód az elfojtott érzelmek és félelmek feloldásával az ősi iratok alapján. Gyakorlatok a cikkben – érzelmek fajtái, érzelmek kimutatása I.

Ha valaki meg tud zavarni minket, akkor gyengébbek vagyunk nála. Ahogy a kínaiak mondanák: mindenki olyan nagy ember, amekkora dolog kihozza a sodrából. De, ha a „sodrunkban” haladunk az nem azt jelenti, hogy civilizáltan udvariaskodunk miközben elfojtjuk magunkban az ellenkezőjét annak, amit kimondunk és amit gondolunk. Ha így teszünk (akár a pénz érdekében egy állásban betöltött szerepünk kapcsán) akkor nagy munka árán fogjuk tudni ezt visszahozni, megtisztítani önmagunkban.

Hiszen egy idő után kettős személyiség jön létre és nem fogjuk tudni kik vagyunk valójában. Amíg megerősödünk lelkileg tartózkodnunk kell az ilyen társaságtól, ahol minket is megfertőzhetnek. Mikor a gyermek megszületik őt is először óvják mindentől, amíg erőssé válik. Swami Rama felhívja a figyelmet, hogy elménket erős ellenőrzés alatt kell tartanunk. Bármi történik nem hagyhatjuk magunkat kizökkenteni. Az autoszuggesztió lényege egy jógi esetében megegyezik a samkalpa-shaktival. Ne hagyjuk, hogy a gondolataink, érzelmeink stresszessé, depresszióssá tegyenek minket. Mi nem csupán a gondolataink, érzéseink vagyunk, különben nem tudnánk azokat megfigyelni. Ha önmagunkban nem találjuk meg Istent, milyen Istent keresnénk a külvilágban?

Valójában a tárgyainkhoz ragaszkodunk és önmagunkba vagyunk szerelmesek. A ragaszkodás kötődést hoz létre. A szeretet szabadságot ad és önzetlenséget. Véget ér a problémagyártás. Meg kell tanulnunk használni egónkat. Ne úgy használjuk, mint egy autót, amit csak fényesítünk, de sosem használunk.

Az elme és egó könnyen elszáll, mint a győzedelmi zászló

Elménk és testünk nem sajátunk ezt nem szabad elfelejtenünk, így nem esünk az egóizmus útvesztőjébe. A lelkünk erejét kell hagynunk átsugározni, nem ellenállva elménkkel. Így nem fogja az elme saját maga önelégültségét kialakítani és hagyjuk, hogy egy magasabb intelligencia áramoljon át rajtunk. Ne akarjuk ezt egónkat kielégíteni. Üzletelünk kapcsolatainkban: ,,Szeretlek, ha te is szeretsz engem.” Közben azt mondjuk milyen hülye a másik, mert én ezt meg tudom tenni, de ő nem.

De nem önmagunkkal házasodtunk össze, hanem egy másik emberrel, igaz? Ám ebből látni, hogy valójában partnerünket azért szeretjük, mert önmagunkat keressük benne. Ha tudjuk lényét önmagunkkal azonosítani, akkor jó úton haladunk. A világ valójában egy tükör, így ne tőle várjuk a megoldást.
A legmagasabb szintű egó, a lemondott egó. Mikor egy magasabb intelligenciával forr össze. Az egó egy megtapasztaló, egy pilóta, nem pedig a tulajdonos. Ezt kell tudatosítanunk. Ha átadjuk az irányítást neki az olyan, mintha egy alkalmazott irányítaná a céget, aki nem ért hozzá az elnök-vezérigazgató helyett. Aki nem beszél nyelveket és nem érti a menedzsmentet stb.

Patanjali öt kategóriára osztotta fel az elme gondolkodási formáit:

– helyes tudás (pramana)
– helytelen tudás (viparyaya)
– fantázia (vikalpa)
– alvás (nidra)
– emlékezet (smriti)

Ezeknek további két típusa a segítő szenvedéstől nem érintett, rendíthetetlen (aklishta) és a hátráltató (klishta). Van, ami az öt felsorolt között a segítségünkre van, és van, ami hátráltat minket. Jön egy gondolat pl., hogy ,,meditálnom kéne”. De utána a lustaságunk közbe szól, hogy ,,minek, inkább aludjunk”. És jön egy Pató Pál féle kifogás (lásd Petőfi Sándor verse), hogy majd később ráérünk arra még. Ezért a fél tudás veszélyes. Egész elménket kell megismernünk és uralmunk alá hajtanunk.

Helyes tudás

Ez mindig tényeken alapul. Ennek három fajtája van:
– közvetlen tapasztalás
– szent szövegekből származó tudás
– következtetés

Ha valamiben pl. nem vagyunk biztosak a szent szövegek, a tiszta forrás segíteni fog nekünk.

Helytelen tudás

Ehhez forma nem rendelhető és áll biztos alapokon áll. Pl. mikor a sivatagban vizet látunk. Arra vetjük utunkat, de kiderül, hogy csak délibáb volt az egész. De ez nem a fantázia. A helytelen tudás elménk kémiai anyagaira épül. Azért láttuk a vizet, mert szomjasak voltunk. Mikor egy kötelet kígyónak látunk az is a helytelen tudás tartományába tartozik.

Itt érhető el a folytatás a cikk kapcsán: mély vagy túl sok, rossz, nyugtalan alvás ellen és okai, pihentető, jó alvás titka és elősegítése, memória fejlesztés, emberi emlékezet és felejtés