Isteni kommunikáció: kommunikáció magasabb szinteken
Angol verzió: Divine communication: communication in higher levels
A nagy probléma a verbális kommunikációban – Isteni kommunikáció
A nagy probléma a verbális kommunikációban a nyelvünkben rejlik, és nagyon fontos, hogy ez milyen mértékben függ az egyes szám első személytől (lásd „Én”). Ez nemcsak az egyetlen probléma, mert minden szónak más-más jelentése van, mely függ a hallgatótól, műveltségétől… Például gondolok egy autóra – ez csak egy szó -, de talán én egy új kocsira gondoltam vagy egy régire, vagy egy pirosra, esetleg egy fehér kocsira és így tovább. Ezen kívül az írott formában vagy beszédben elhangzottak, csak szavak nem tartalmazzák az „áramlás energiáját”. Ha Ön egyedül ül valahol egy széken vagy valaki mellett teszi mindezt, akkor máshogyan fogja önmagát érezni, annak ellenére, hogy nem beszéltek egymással. Érti, hogy mire gondolok? – Isteni kommunikáció, kommunikáció magasabb szinteken
Isten az alapja minden létezőnek, ő az egyetlen forrás, az egyedüli „Én”. Minden megnyilatkozás egy, azonos forrásból ered. Mikor Buddha vagy Jézus mondott valamit az innen ered. Ez az igazság, ami nem egy hosszú logikai gondolkodás vagy érvelési folyamat eredménye. Ezek csak egyszerűen spontán felmerülnek a legmagasabb intelligenciából… Tehát, mikor az elme üres, akkor láthatja Ön a valóságot – projekciók és zavaros érzelmek híján -, és akkor tud Ön a legjobb módon kommunikálni.
Kommunikáció magasabb szinteken
A mesternek nincsen véleménye, mert a vélemény fix mintákat jelent, de az élet folyamatosan változik. Hérakleitosz azt mondta: „Nem léphetsz bele ugyanabba a folyóba kétszer.” Mi a folyó? Csak víztömeg, mely folyamatosan megváltozik… Nagyon sok forma van, de a forrás egy. Ezért mondta Buddha, hogy: „Én vagyok a fény” vagy azért mondta Krisztus azt, hogy: „Én és az Atya egyek vagyunk”. Ha valaki azt mondja: „Én Isten vagyok” vagy „Istenként beszélek” mit mondana neki vagy mit kérdezne tőle? Talán ezt mondaná: „Ön megőrült?”:) Ráadásul, ha Istennek mond valamit azt imádkozásnak hívjuk, de ha ő mond valamit Önnek, azt skizofréniának.:)
A mester lehet, hogy azt mondja, hogy: „Ne figyeld a szavaimat, hanem a közöttük lévő csendet.” Vagy talán azt mondja, hogy: „Ne az ujjamat nézd, hanem amire rámutatok vele.” Tehát, amikor mi az „ÉN”-ként gondolkodunk, az csak egy vélemény lesz és nem maga az igazság. A mester a belsőnkhöz beszél, de az agyunk (vagy elménk) folyamatos „cenzúr” tevékenységet hajt végre minden egyes szó esetében.
Mikor valaki elhatározza, hogy mond valamit, az ego már be is vonódik a folyamatba. Ahhoz, hogy beszéljek Önhöz, használnom kell az elmémet. Amikor a mester használja a szándékát, akkor az elmén keresztül eszközként használja azt. Tehát Isten nem tud közvetlenül beszélni Önnel, így a mesteren, mint „eszközön keresztül” beszél Önhöz.