Tudatállapotok, a meditáció fogalma, jóga, zen, transzcendentális, mantra, alfa meditáció, meditáció otthon 3/1. rész

Forrás: A tudat evolúciója, Jóga és pszichoterápia, Szvámí Ráma, Rudolph Ballentine, (dr.) Szvámí Adzsaja

A meditációs gyakorlatok előnye

A gondolatokkal való azonosulás kötődést hoz létre, ami függőséghez vezet. Ez pedig feszültséget hoz létre, ami aggodalomba torkollik. A meditáció segít a kötődéseket feloszlatni. A meditáció a „medicina” szóból ered, ami latin szó és a természetes orvosságra, gyógyszerre utal. Hiszen kutatások kimutatták, hogy amikor meditálunk, akkor az agy aktivitásának csökkenése magától bekövetkezik (lásd kisebb mértékű agykérgi izgalmi állapot).

A kutatások azt is bebizonyították, hogy aki rendszeresen meditál az fókuszáltabb, mert megtanulja az önfegyelem segítségével, hogyan kell egy pontra fókuszálnia (a Rádzs-jógában ez a hatodik, a dharana szintje) – tudatállapotok, meditációs gyakorlatok, jóga meditáció, zen meditáció, transzcendentális, mantra meditáció, zazen meditáció, meditáció otthon, alfa meditáció, a meditáció fogalma.
A kutatások bebizonyították, hogy a rendszeresen meditálók kevésbé szubjektív szorongással reagálnak a fenyegető helyzetekre. A stresszt jobban kezelik. Leszoktak a drogokról és boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak ezek az emberek.

Jobban működik a memóriájuk, ugyanis az idegrendszer kevésbé van megterhelve, mert megtanuljuk szelektálni a bejövő infókat (ezek a jógában a manas képernyőjén jelennek meg). Lásd a jógában az elme négy részét: manas (érzékszerveken keresztül beáramló információk szabályozása), buddhi (döntéshozó, ítélkező, megkülönböztető rész), ahamkara (,,éncsináló”: ,,én”, ,,enyém” stb.) és chitta (tudattalan, ezekről bővebben, lásd: A lelki harcművészet önmegvalósításának útja az elmén túlra: a jóga és pszichológia, pszichoterápia segítségével az örök boldogság országába, az elme megismerésével és uralásával I.). A meditálót kevésbé csábítják a vágyak, a sóvárgás (lásd a Rádzsa-jógában az első szintű tiltásokat, azaz yama-kat).

A tudattalan ugyanis egyre nagyobb része feltérképezésre kerül, így kevesebb alvással is beéri a rendszeresen meditáló. 5-6 óra alvás után ugyanis már csak azért alszunk, hogy álmodjunk, azaz álomképeket lássunk, mely valójában az elme tisztítási folyamatát jelenti, amit meditációban is megtehetünk. Ha rendszeresen használjuk a meditációs gyakorlatokat, akkor más tudatállapotba kerülve a problémákat könnyebben megoldjuk. A hangya távlat helyett, madár távlatra kapcsolunk. Észre vesszük a megoldásokat.

Többféle tudatállapot van. Ha pl. részegek vagyunk akkor elképzelhető, hogy a saját autónkat sem ismerjük fel. Ez alacsonyabb tudatállapot. De ugyanígy felfelé is lehet haladni és egyre többet látunk a valóságból, ha végezzük a meditációs gyakorlatokat. Intuíciónkat (belső hang, lelkiismeret) is könnyebben meghalljuk, ha a meditációs gyakorlatokat beépítjük életünkbe. Könnyen megtaláljuk ennek köszönhetően azt, hogy milyen hivatást érdemes választanunk, melyben boldogok lehetünk. A magasabb intelligencia könnyebben kommunikál velünk, ha tisztább, magasabb tudatszinteken szárnyalunk a meditációs gyakorlatoknak köszönhetően. A nagy tudósokat, művészeket a meditációs gyakorlatok inspirálják.
Gondoljunk Kekule híres kémikusra, aki vélhetően théta szintre süllyedt le (amit meditációval meg lehet akaratlagosan, tudatosan valósítani), mikor megálmodta a benzongyűrűk szerkezetét elszundikálva. Milyen nagyszerű világot teremthetünk, ha megtanuljuk tudatosan irányítani elménket és összefogva, egymást segítve egy új, tudatos, szeretettel teli világot hozunk létre. A meditáció kapcsán érdemes szakavatott emberrel dolgoznunk és saját felelősségünkre tudjuk ezeket a módszereket használni. Vannak helyzetek, amikor nem szabad meditálni pl. pszichiátriai betegségek alkalmával. A meditáció a „pszichés immunrendszerünk”, mely nem engedi be a depresszió és stressz korokozóit életünkbe.

A meditáció fogalma (meditáció otthon)

A meditáció segítségével megismerjük elménket és tudatosságát kitágítjuk, majd túllépünk rajta, lásd Az elme működése. Ez olyan, mintha lenne egy hatalmas, csodálatos házunk, harminc szobával, de mi a tornácon élnénk folyamatosan nyomorúságban. A meditáció, mint eszköz azonban segít megismerni a valódi életet és valóságot. Ugyanis a valóság 2 %-át látjuk csupán a kutatások szerint…
Az elme (számítógép) ugyanis folyamatosan egy belső monológot folytat, mely következtében a figyelem megoszthatósága miatt nem látjuk a valóságot és csupán gondolataink és érzéseinkkel azonosulunk, mely rengeteg energiát emészt fel. A meditáció azt jelenti, hogy nem a fejünkben lévő hanggal és érzésekkel azonosulunk, hanem túllépünk rajtuk és negatív, vagy pozitív kommentálás nélkül csupán objektíven megfigyeljük azokat. Ezt akár takarítás közben is gyakorolhatjuk.
Ha valamit szívből (nem az eredmény kedvéért) teszünk, az meditáció.

Ha nem várunk érte sem pénzt, sem köszönetet (lásd a jógában az önzetlen cselekvés, vagyis karma jóga lényegét) és közben teljesen a jelenben vagyunk, az adott pillanatban akkor az meditáció. Gyerekként még emlékszünk erre, ezért mondta Jézus, hogy a gyerekekhez hasonlóvá kell válnunk (nem gyerekekké, csak ahhoz hasonlókká), ha a Mennyországba (magas tudatállapot) akarunk jutni.

A mérhető tudatállapotok – Alfa és egyéb meditációk

Elkülöníthetünk 2 tudatállapotot. A ,,nem akaratlagos folyamatok kontrollját”, ami a hétköznapi tudatállapoton kívül helyezkedik el és a szavak nélküli állapotokat (szavakon, gondolatokon túli állapot). Ezeket tudatossá tehetjük, megfelelő gyakorlatokkal. Pl. biofeedbackkel a korábban irányíthatatlannak tűnő területeket szabályozták (lásd belső szervek szabályozása). Ez a figyelem kontrolálása és összpontosítása.

A 2. rész itt olvasható el: tudatállapotok, meditációs gyakorlatok, jóga meditáció, zen meditáció, transzcendentális, mantra meditáció, zazen meditáció, meditáció otthon, alfa meditáció, a meditáció fogalma