A keleti szemléletmódról, akupunktúráról, moxáról és légzésterápiáról néhány gondolat

Forrás: prof. dr. Pálos István, A hagyományos kínai orvoslás
 

A nyugati és keleti felfogás különbsége

Én így fejezném ki a különbséget egy szimbolikus példa segítségével. Egy nyugati révész izomból hajtva mindent megtenne, hogy minél hamarabb átérjen az egyik partról a másikra a folyón, ha saját kezével, lapátokkal hajtaná a csónakot, melyben az utasokat szállítja. Fejlesztene, mérne, és a végén gépesítene, megoldaná a „problémát”. Vesződne, ha nem úgy alakulna, ahogy ő elgondolta és pl. nagyobb szél kerekedne felül stb.

A keleti felfogású ember ezzel szemben ügyelne arra, hogy minél kevesebb erővel siklani tudjon a vízen, eggyé válva vele. Nem akarná legyőzni, hanem inkább megértve a természetet teljesen eggyé válna vele. Figyelne az egyensúlyra, a szép, kecses mozdulatra, önmagára, és arra, hogy ne kerüljön víz a hajóra. Ez egyfajta művészet. A kettő egyesítése hozza létre a megfelelő megoldást. Ahogyan az orvostudományban is pl. egyesült a nyugati technológia az ősi kínai tudással és megszületett az elektroakupunktúra diagnózishoz és terápiához egyaránt.

Az akupunktúra technikai részletei

A kínai medicináról, alapokról már sokat írtam. Az akupunktúra tűszúrásos eljárását jelenleg hazánkban csak orvosok végezhetik el. Komoly problémákat okozna (akár életveszélyt is), ha ideget, vagy nagyobb eret érne a tűszúrás, vagy a mellkason légmellet hozna létre (fulladás). A tűszúráshoz megfelelő testhelyzet kell (alátámasztás) és eltérnek a méretek pl. egy vékony, kövér, magas, alacsony testalkatú ember esetében.

Az aku pontokat (akupresszúrás / akupunktúrás pontok) inger-pontoknak nevezi prof. Pálos és a meridiánokat régebben vezetékeknek hívták. Ezekben áramlik az energia. Akupunktúrás tű anyaga régebben kőből volt, vasból, rézből, utána aranyból és ezüstből készítették el, illetve acélból. Román kutatások szerint a tű anyaga is meghatározó a terápiát illetően. A cun-t (ejtsd cün, egy hüvelyknek felel meg, lásd körülbelül hüvelykujj szélessége), melyet további tíz részre osztva fen-ként határozták meg a mértéket (természetesen mindenkinek a saját test aránya felel meg ennek).

Régen pontosan kiszámítottak, hogy hol van a pont, ma már én nem nagyon találkoztam ilyennel. Sőt hallottunk olyanról is, hogy legalább 10 cm-rel lejjebb szúrta meg a pontot egy köztiszteletben álló akupunktőr (miután ezt jelezték, akkor kihúzta és a megfelelő pontba tette a tűt). De állítólag sokszor így is működik a terápia.
Azonban a tű el is eltörhet, vagy hajolhat. Erre is ügyelni kell. Általában 3-10 mm mélyre szokták beszúrni legalábbis a legtöbb esetben. Sokan a hüvelyk ujjukkal kikeresik a pontot és mellette szúrják be a tűt. Az energiát vagy növelni vagy csökkenteni kell az egyes szerveket illetően, így következik be az egyensúly és a szervek egymásra is hatnak, mint a fogaskerekek (lásd yin és yang egyensúly, többlet vagy hiány).

Elvileg, ha a szúrás rövid és gyors az tonizál (fokozza az energiát), ha pedig a szokásos ki-be légzés változása szerint tolják be a tűt, az csillapítja az energiát (lásd többlet vagy hiány kiegyensúlyozása). Olyan is előfordul, hogy csavargatják a tűt. prof. Pálos kutatásai alapján az egy évnél nem régebbi betegségeket 100 %-ban, az 1-2 éve jelentkezőket 92, 3 %-ban tudták gyógyítani. Ezért fontos, hogy minél hamarabb elkezdjük megkeresni a megoldást, sőt a legfontosabb a megelőzés.

Moxa

Erről már leírtam a legfontosabb dolgokat: Természetes gyógymód, mely 100 féle betegséget gyógyít és előz meg – moxibució, moxa kezelés
„Égő fű” melegével (moxa) is lehet stimulálni az akupresszúrás / akupunktúrás pontokat. Sokszor együtt alkalmazták ezt a két eljárást. Ám vannak olyan tiltott pontok, ahol csak tűvel lehet kezelni, moxával nem. És a moxakúpok esetében általában 3-5 kúpot égettek el (4-5 perc / db) és ezzel stimulálták az adott pontot.

Csillapításnál a pont fölé tartott meleg hatására a bőr és az alatta lévő rétegek idegkapcsolata és tevékenysége az agykéregben védő gátlást alakítanak ki. Az aku pont erősítéséhez (energia növelése) a bőrfelülethez ütögették a moxát és ebben az esetben nem égették meg a bőrt (lásd madárcsipegető-s eljárás). Alátétként a moxa alá fokhagymát (fájdalomcsillapító hatású, de tüdőproblémáknál is használták), gyömbért (gyomor problémákra, fejfájásra), só (hasfájásra) stb. használtak.

A bőr égetését már elvetik porf. Pálos szerint, bár ezt a könyvét a hatvanas években írta. A hólyagot steril tűvel kiszúrták és kenőccsel kenegették. A bőringer értágító hatása egyébként a belső szervekre is áttevődik, mert a belső szervek szoros kapcsolatba vannak egyes bőrfelületekkel. És a belső szervek megbetegedésénél a fájdalom bizonyos bőrfelületre is kisugárzik, mert a bőrterületének ingerlésekor az ingerület áttevődik a megfelelő belső szerv izomzatának és vérkeringésének idegeire is.

Légzésterápia

Önmagunkat gyógyítjuk meg általa, melyet könyvből nemigen lehet prof. Pálos szerint elsajátítani, annak ellenére, hogy erről is írt könyvet, melyben komoly krónikus problémákat pl. gyomorfekély, gyomorsüllyedés, savhányás, gastritis (gyomorhurut), idegi eredetű betegségek, bőrproblémákat tudtak általa gyógyítani. A légzésterápia és légzőgyakorlatok csodáiról már írtam korábban.

Fejtől lefelé kezdünk mindent ellazítani, ebben hasonlít a jóga nidrára. Az ellazítást az elcsendesedés, majd a figyelem és légzés egyesítése követ. Itt a légzés vezeti a figyelmet és nem fordítva. Lehet ülve, fekve (akár fél oldalt), állva is gyakorolni. A hasi tájékra összpontosítanak és az orron lélegeznek be és a szájon ki. Egyes fogcsattogtatással és dobolás (pl. fejfájásra) egészíti ki a gyakorlatokat. Az egyes betegségeket illetően pl. a májbeteg a zöldes-kékes arcról volt felismerhető és harmincszor, úgynevezett KO légzésben részesítették.